Örmény népirtás: mit vonhat maga után a berlini döntés?

Számos Németországban élő törököket magába foglaló civil csoport tiltakozott szerdán a Bundestag épülete előtt, ahol a német parlament egy nappal később népirtásnak nyilvánította az örmények múlt század eleji lemészárlását.

- Először is: egyáltalán beszélhetünk népirtásról? Nem, ez a probléma nem létezik. Nincs ilyen ügy, tehát nincs miről beszélni – mondta a török elnök. – Ha Németország meglépi azt, amire készül, az természetesen káros hatással lesz a két ország diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi, politikai és katonai viszonyára is – tette hozzá Recep Tayyip Erdogan.

A törökök tagadják, hogy népirtást hajtottak volna végre, a hivatalos álláspont szerint “semmi olyat nem követtek el, amit más nemzet ne tett volna meg háborús körülmények között”.
Angela Merkel nem vett részt a szavazáson, de szóvivője útján annyit mondott: osztja pártja álláspontját, vagyis támogatja, hogy genocídiumnak minősítsék az ottomán török vérengzést.

A történészek másfél millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után meggyilkolt örmények számát, a kutatók széles körben a 20. század első népirtásának tartják az 1915 és 1917 közötti eseményeket.

A támadások azután kezdődtek, hogy Isztambulban elfogtak 235 örmény értelmiségit és a vezetőjüket. Majd Anatólia városaiban és falvaiban a török hatóságok elrendelték az örmény közösség kiűzését. A kiutasítottakat megölték, a több ezer éves örmény civilizációt Törökország keleti részén gyakorlatilag eltüntették.

A szavazásra előkészített dokumentumnak már a címében benne szerepelt a „népirtás” kifejezés.

A csütörtöki döntés után akár az EU Törökországgal kötött migrációs megállapodása is veszélybe kerülhet.

A török kormányfő nemrég úgy fogalmazott, a szavazás a két nemzet „barátságának igazi tesztje”, a genocídiumról nem a politikusoknak, hanem a történészeknek kell véleményt alkotni.