Több európai ország is részleges vagy teljes bojkottot hirdetett az Izraelnek való katonai szállítások terén, miközben igényt tart különféle hardverekre a zsidó államtól.
HIRDETÉS
A Bundestag költségvetési bizottsága már júniusban jóváhagyta 90 db Rafael Litening 5 célzókonténer beszerzését a Luftwaffe Eurofighter Typhoon flottája számára. A szerződés értéke 358 millió euró, amit a gyártó és több iparági lap most véglegesen megerősített.
A most engedélyezett import a Typhoon vadászgépek precíziós csapásmérését és felderítését erősíti, amiből Berlin már korábban is vásárolt Izraeltől.
Augusztus elején Friedrich Merz német kancellár bejelentette, hogy „további értesítésig” nem engedélyeznek Izraelnek olyan fegyverexportot, amely a gázai övezetben felhasználható. Ez viszont csak az exportra vonatkozó korlátozás, ami nem tiltja meg párhuzamosan az izraeli fegyverek németországi behozatalát is.
Ennél jóval nagyobb tétel az a 3,5 milliárd dolláros szerződés, amely zavartalanul folytatódik az izraeli Arrow 3 légvédelmi komplexum németországi telepítésére. A rendszer várhatóan 2030-ra éri el teljes képességét. Megkezdődtek az első radartelepítések Holzdorf közelében, és ez folytatódik Schleswig-Holstein és Bajorország más településein is.
Ez a beszerzés kulcseleme az összeurópai Sky Shield Initiative-nek (ESSI), amelynek célja egy közös európai légvédelmi rendszer létrehozása. A terv szerves része az izraeli Arrow 3, az IRIS‑T SLM, a Patriot és egyéb rendszerek integrálása.
Mennyire kiterjedt az embargós politika Európában és miért nem érinti a behozatalt Izraelből?
Az Európában eddig a legtöbb embargó vagy felfüggesztés a saját országukból Izraelbe irányuló kivitelre vonatkozik. Ez nem tiltja az izraeli eredetű haditechnika importját – emiatt látunk párhuzamosan export-stopot és izraeli beszerzést Németország és mások esetében is.
Finnország is folytatja a Dávid Parittyája néven ismert izraeli légvédelmi rendszer beszerzését, amelynek értéke 316 millió euró. A megállapodást gyorsította Finnország NATO-csatlakozásának bejelentése. A folyamat zökkenőmentes, nincs jele felfüggesztésnek vagy késedelmeknek.
Finnország pragmatikus hangsúlyt fektetett a döntésre, ahogy azt Alexander Stubb köztársasági elnök hangsúlyozta. Érvelése szerint a biztonsági szükségletet és a politikai szimbólumukat külön kell választani.
Az Egyesült Királyság esetében 2024. szeptemberétől mintegy 30 exportengedélyt függesztettek fel Izrael felé a Gázában történő felhasználás kockázata miatt, de az F-35 vadászbombázó egyes tételei kivételt képeznek. Eközben a brit hadsereg vásárolt az izraeli Rafael cégtől aktív védelmi rendszereket a Challenger 3 harckocsikhoz.
A befagyasztás alkalmával David Lammy külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kormánya arra a következtetésre jutott, hogy „egyértelmű a kockázata”, hogy egyes elemeket „a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének elkövetésére vagy elősegítésére” vethetnék be.
A lépés nem csak azért megdöbbentő volt Izrael számára, mert egyik legszilárdabb és legfontosabb politikai és katonai katonai partneréről van szó, hanem mert a korábban tartott brit-francia-izraeli külügyminiszteri találkozón ilyen téma vagy gyanú szóba se került.
Hollandia nem rendelt el teljes embargó, de erős korlátozást hirdetett meg. Egy 2024-es bírósági döntés elrendelte az F-35-alkatrészek izraeli exportjának leállítását, idén pedig a kormány szigorította az összes Izraelbe irányuló többes felhasználású katonai export ellenőrzését.
Eközben életben maradt Hollandia megrendelése az izraeli Elbit PULS rakéta-sorozatvető rendszer beszerzésére. tesztek).
Belgiumban a régiók döntenek; Flandriában 2025. aug. 7-én bíróság rendelte el a katonai szállítmányok Izrael felé irányuló tranzitjának leállítását; a belga rendszer 2009 óta restriktív Izrael felé.
A belga haderő 2023 októbere óta is vesz lőszert (eddig 110 tonnát) az izraeli IMI/Elbittől; továbbá Rafael-elektronikai tételeket és IAI-karbantartást is rendel.
Franciaországban tavaly októberben Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy megállítják a fegyverszállítást Izraelnek konfliktus esetén (például Gázában), ugyanerre kérve más országokat is.
Franciaország továbbra is folytatja katonai felszerelések, beleértve muníciókat és F‑35‑alkatrész-komponenseket, exportját Izrael felé a gázai háború idején.
Párizs évente átlagosan 20 millió euró értékű katonai felszerelést exportál Izraelnek, és 2,5 milliárd eurónyi exportengedélyt adott ki Izrael felé 2014–2022 között. Az NGO Disclose beszámolója szerint Franciaország elektronikai és kommunikációs rendszereket szállított izraeli drónokhoz is .
2025. június 16-án a Párizsi Le Bourget-i Repülőgép‑kiállításon (Paris Air Show) a francia hatóságok fekete panelek mögé rejtették négy izraeli fegyvergyártó – Elbit, Rafael, IAI és Uvision – standját. Ennek célja volt, hogy elkerüljék az offenzív fegyverek bemutatását, a politikai tiltakozás jeleként.
Ez nem az első ilyen alkalom volt, mivel 2023 október 7. után több tucat izraeli vállalatot zártak ki a francia fegyveripari kiállításokról és szemlékről. A kormány szerint nem szabad offenzív felhasználású eszközöket kiállítaniuk.
A Financial Times szerint a francia kormány nem bojkottot hirdetett, hanem morális jelzésként fontolgatja a részleges tiltó intézkedést — ugyanakkor nem zárta ki teljesen a visszatérést, ha a cégek alkalmazkodnak a vitás helyzethez.
Szlovénia teljes import-export-tranzit embargót hirdetett meg hadiipari eszközökkel szemben, de a behozatali rész homályos, mert izraeli fejlesztésű fegyverek - német közvetítéssel - továbbra is érkezhettek, amit a ljubljanai kormány vitat.