A pekingi külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy "nem észszerű és nem is reális" elvárni, hogy Kína részt vegyen a tárgyalásokon.
HIRDETÉS
Kína közölte, hogy nem vesz részt az Egyesült Államokkal és Oroszországgal folytatandó "denuklearizációs" tárgyalásokon, miután Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy reméli Peking csatlakozását.
"Úgy gondolom, hogy a denuklearizáció ... nagy cél. De Oroszország hajlandó erre, és azt hiszem, Kína is hajlandó lesz rá" - mondta Trump hétfőn, a két ország erőfeszítéseiről. "Nem hagyhatjuk, hogy a nukleáris fegyverek elterjedjenek. Meg kell állítanunk az atomfegyvereket".
A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt felelte, hogy "nem észszerű és nem is reális" elvárni, hogy Peking részt vegyen a tárgyalásokon.
"Kína és az Egyesült Államok egyáltalán nem azonos szinten vannak a nukleáris képességek tekintetében. A legnagyobb nukleáris arzenállal rendelkező országoknak komolyan teljesíteniük kell a nukleáris leszereléssel kapcsolatos különleges és elsődleges felelősségüket" - mondta Guo Jiakun.
Peking azt állítja, hogy ugyan elvben támogatja a leszerelést, de rendszeresen elutasította Washington felajánlásait, hogy csatlakozzon Moszkvával a nukleáris arzenálok csökkentéséről szóló tárgyalásokhoz. Peking azt is elmondta, hogy nukleáris erőit "a nemzetbiztonsághoz szükséges minimális szinten tartja, és nem vesz részt fegyverkezési versenyben egyetlen országgal sem".
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 2024-es adatai szerint az Egyesült Államok 3708 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, míg Oroszország 4380-al. Ezeknek az eszközöknek a robbanóereje eltérő. Az USA robbanóereje a fejek számához képest csekélyebb, mert inkább kisebb és célzott tölteteket alkalmaz.
Oroszország arzenálja papíron több mint kétszer akkora össz-TNT hatóerővel bír, mint az amerikai. Ugyanakkor a tényleges különbség nem lineáris, mert egy több száz megatonnás fölös kapacitás stratégiailag nem ad újabb előnyt.
A SIPRI kutatóintézet adatai szerint Kínának 500 robbanófeje van jelenleg, a trió mögött pedig Franciaország (következik 290), majd az Egyesült Királyság (225).
Az USA és Oroszország együttesen a világ nukleáris arzenáljának közel 90%-át birtokolja, de Moszkva 2023-ban kilépett az utolsó fennmaradt fegyverzetellenőrzési szerződésből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023-ban hivatalosan visszavonta az Átfogó Atomcsend-szerződés (CTBT ) oroszországi ratifikációját, mondván, hogy a lépés "tükrözi" Washington álláspontját, amely aláírta, de soha nem ratifikálta azt.
Az 1996-ban elfogadott CTBT a világ bármely pontján megtilt minden nukleáris robbantást, de ezt nem hajtották végre teljes mértékben. Hivatalosan Kína, Észak-Korea, India, Pakisztán, Izrael, Egyiptom és Irán nem ratifikálta a megállapodást.
Oroszország ukrajnai inváziója ismét felidézte a nukleáris háború veszélyét
Tavaly Putyin aláírta a felülvizsgált nukleáris doktrínát, amely csökkenti a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét. A dokumentum kimondja, hogy "egy katonai koalíció (blokk, szövetség) bármely államának az Orosz Föderáció és (vagy) szövetségesei elleni agressziója e koalíció (blokk, szövetség) agressziójának minősül".
Megállapítja továbbá, hogy "az agresszióval szembeni elrettentést az Orosz Föderáció katonai erejének összessége biztosítja, beleértve a nukleáris fegyvereket is".
A hónap elején Putyin közölte, hogy Moszkva megkezdte legújabb hiperszonikus Oresnyik rakétáinak gyártását, és megerősítette azokat a terveket, hogy még az idén Fehéroroszországba telepíti őket. Az Oresnyik nukleáris robbanófejeket is hordozhat.
Jelen állás szerint tehát nem valószínű, hogy a három vezető nukleáris hatalom belátható időn belül tárgyalásokba kezdene a fegyverzetek csökkentéséről.