Európa 2022 júniusa óta először vezet az USA előtt a támogatások terén, 2025 júniusáig összesen 138 milliárd eurós keretösszeggel. Fenntartható-e ez a pénzügyi növekedés idővel, ha Washington csökkenti a támogatását?
HIRDETÉS
Oroszország Ukrajna egyes részeit akarja, Volodimir Zelenszkij elnök azonban nem hajlandó területeket átengedni. A több mint hároméves háborút követő béketárgyalások élén pedig Donald Trump amerikai kormánya áll, amely többször bírálta Washington támogatásának mértékét.
Ám ha létre is jönne egy megállapodás, kérdéses lesz, hogy ki fogja garantálni Ukrajna biztonságát a háború után, és ki fogja fizetni az újjáépítést. Ha azonban nem születik békemegállapodás, az Egyesült Államok által nyújtott támogatás tovább csökkenhet. Ez újabb kérdést vet fel: ki képes betölteni a hiányt?
Mely országok járulnak hozzá a legtöbbet Ukrajna háborús erőfeszítéseihez?
A Kieli Világgazdasági Intézet német agytröszt szerint Ukrajna eddig több mint 309 milliárd eurót kapott legalább 41 országtól katonai, humanitárius vagy pénzügyi segély formájában.
A támogatás nagy része a NATO-szövetségesektől érkezett, amelyek közül 23 EU-tagállam is. Kanada 11,94 milliárd eurót, Norvégia pedig 6,49 milliárd eurót különített el 2022 januárja és 2025 júniusa között. A NATO-n kívüli országok, például Ausztrália, Japán, Svájc, Ausztria, Dél-Korea és Írország szintén jelentős támogatást nyújtottak.
Eközben az USA 130,6 milliárd dollárt (111,28 milliárd euró) költött Ukrajnára, ami a háború sújtotta országnak nyújtott teljes kormányzati támogatás 37%-át jelenti. Európa azonban összességében még ennél is többel járult hozzá: összesen 138 milliárd euróval, amely az uniós szintű támogatást az egyes országok kétoldalú hozzájárulásával kombinálja, a tömbön belül és kívül.
Európán belül Németország (21,29 milliárd euró), az Egyesült Királyság (18,61 milliárd euró), Hollandia (10,89 milliárd euró) és Franciaország (7,56 milliárd euró) a legnagyobb adományozók. A skála másik végén Magyarország, Szlovénia és Görögország egyenként 0,05 és 0,15 milliárd euró közötti összeggel járult hozzá.
Európa betöltheti az USA által hagyott űrt?
Papíron nem tűnik lehetetlennek a hiány pótlása. A 2024-es adatokon alapuló becslések szerint Európának mindössze a GDP 0,12%-ával kellene növelnie támogatását ahhoz, hogy ellensúlyozza az amerikai katonai támogatás teljes kiesését.
Valójában Európa már bebizonyította, hogy - legalábbis átmenetileg - képes lenne erre. Amikor az USA 2025 májusában és júniusában szüneteltette az Ukrajnának nyújtott összes támogatást, és nem jelentett be újabb segélyeket, Európa nem csak pótolta a hiányt, hanem 2022 júniusa óta először felülmúlta Washingtont. Az EU és tagjai 72 milliárd eurót különítettek el, szemben az USA 65 milliárd eurójával.
A pénz azonban csak az egyenlet egyik része.
Mióta Donald Trump visszatért a Fehér Házba, az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás jelentősen visszaesett, bár Washington továbbra is a legnagyobb adományozó. A készpénzen túl az USA kritikus fontosságú katonai hardvert is biztosít: 305 gyalogsági harcjárművet, 201 tarackot, 18 légvédelmi rendszert és 41 HIMARS rakétavetőt.
Az igazi próbatétel az lesz, hogy Washington továbbra is szállít-e olyan képességeket, amelyeket az európaiak finanszíroznak - vagy pedig teljesen leállítják az amerikai felszerelés-szállításokat és a hírszerzési információk megosztását.
"Az amerikai támogatás teljes elvesztése jóval nagyobb űrt hagyna maga után, mint amekkorát a számok önmagukban sugallnak" - írta Luigi Scazzieri, az Európai Unió Biztonsági Tanulmányok Intézetének (EUISS) vezető politikai elemzője.
Hangsúlyozta, hogy a légvédelmi rendszereket és a hírszerzést Európa számára különösen nehéz az USA-val azonos minőségben és léptékben pótolni.
Eközben az EU is igyekszik, hogy 2030-ig megerősítse saját védelmét egy esetleges orosz támadással szemben. Az előrelépés azonban lassabb a kívántnál, különösen a nagy értékű, csúcstechnológiájú berendezések beszerzése terén.
A Bruegel brüsszeli székhelyű agytröszt nemrégiben készített elemzése szerint az európai védelmi ipar - a közelmúltbeli beruházások ellenére - továbbra is "rendkívül sebezhető", és nagymértékben függ az USA-ból származó importtól.
A Bruegel és a Kieli Világgazdasági Intézet kutatói megállapították, hogy Európa még mindig nagymértékben függ Washingtontól a hiperszonikus rakéták, a következő generációs repülőgépek, az AI-integrált rendszerek és a hírszerzés terén.
"Némi növekedés tapasztalható a különböző rendszerek terén - különösen a tüzérség növekedett jelentősen -, de ezek a növekedések még mindig viszonylag kicsik az általános kereslethez képest" - mondta Guntram Wolff, a Bruegel vezető kutatója a jelentés júniusi bemutatóján.
A különbségek szembetűnőek. Európa 2023-ban 1627 fő harckocsit vetett be, míg az előrejelzések szerint 2359 és 2920 közötti mennyiségre lesz szüksége. Az olyan légvédelmi rendszerek, mint a Patriot és a SAMP/T esetében a készlet 2024-ben 35 darab volt, ami kevesebb, mint a szükséges 89 darab fele.
"A kutatásba és fejlesztésbe történő jelentős beruházások elengedhetetlenek lesznek" - tanácsolták a jelentés szerzői az uniós döntéshozóknak és a nemzeti kormányoknak.