Az Ukrajna elleni orosz háború befejezését célzó diplomáciai folyamat következő lépése Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin találkozója lehet. De hol kerülhet sor erre a találkozóra?
HIRDETÉS
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szinte az ukrajnai orosz invázió kezdete óta közvetlen tárgyalásokat sürget orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, de a Kreml ezt eddig mindig elutasította. Donald Trump nyomására azonban most nagyobb a találkozó lehetősége, mint valaha.
A kérdés most már nemcsak az, hogy mikor, hanem az is, hogy hol valósulhat meg a tárgyalás?
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) a Putyin ellen az ukrán gyermekek elrablása miatt kiadott elfogatóparancsa korlátozza a helyszínválasztást, mivel a szervezet fennhatóságát elismerő 125 tagállam bármelyikében letartóztatását kockáztatja az orosz elnök, ha beteszi a lábát a területükre.
Néhányan közülük azonban készek kivételt tenni, és megígérték, hogy nem tartóztatják le Putyint, ha olyan találkozóra érkezik, amely véget vethet az Ukrajna elleni háborúnak.
Svájc az egyik lehetséges opció
Svájc külügyminisztere azt mondta, hogy az ország kész lenne fogadni Putyint egy esetleges béketárgyaláson az ICC elfogatóparancsa ellenére.
Semleges státusza ellenére Svájc aláírója a bíróságot létrehozó Római Statútumnak, de Ignazio Cassis azt mondta, hogy amennyiben Putyin békecélokból érkezik, az ország fogadni tudná őt.
"Ennek köze van diplomáciai szerepünkhöz, Genfhez, mint az ENSZ (európai) székhelyéhez" - mondta Cassis.
Emmanuel Macron francia elnök a hírek szerint támogatta Genfet, mint a tárgyalások lehetséges helyszínét, miután hétfőn a Fehér Házban európai vezetőkkel találkozott.
Christian Stocker osztrák kancellár is felajánlotta országát - amely szintén aláírta az ICC-t - lehetséges helyszínként, mondván, Bécs támogat minden olyan kezdeményezést, amely igazságos és tartós békéhez vezet, és amely védi az ukrán és az európai biztonsági érdekeket.
"Az EBESZ és számos más nemzetközi szervezet büszke házigazdájaként készen állunk arra, hogy felajánljuk jó szolgálatainkat" - írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Egy közel-keleti ország is kompromisszumos helyszín lehetne. Márciusban Szaúd-Arábia látott vendégül egy amerikai küldöttséget, amely először ukrán, majd orosz tisztviselőkkel folytatott megbeszéléseket.
Katar és az Egyesült Arab Emírségek is lehetséges opció
Az Euronews dohai tudósítója, Aadel Hallem szerint annak ellenére, hogy Katar egy viszonylag kis öbölmenti állam, gyakran kérik fel közvetítőnek számos nemzetközi konfliktusban. Ezek közé tartozik Oroszország és Ukrajna háborúja, különösen az Oroszországba erőszakkal deportált ukrán gyermekek hazaengedéssel kapcsolatban.
Akkor is Katarra támaszkodtak a béke közvetítésében és a feszültségek enyhítésében, amikor júniusban az USA, Irán és Izrael fegyveres konfliktusának kereszttüzébe került. 2020-ban Katar adott otthont az amerikai diplomaták és a tálibok közötti történelmi jelentőségű tárgyalásoknak, amelyek a dohai megállapodáshoz vezettek, és végül előkészítették a terepet az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonásához.
Katar továbbra is közvetít az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokon, ami több ideiglenes tűzszünethez vezetett, és humanitárius segélyt juttatott Gázába. Katar úgy véli, hogy a közvetítői erőfeszítések gyakorlata külpolitikájának egyik legfontosabb eleme, és egyértelműen jelzik az ország nemzetközi befolyását.
Katarhoz hasonlóan az Egyesült Arab Emírségek is tudatosan alakította ki diplomáciai közvetítői szerepét. Egy olyan államét, amely képes a rivális hatalmak között mozogni, úgy, hogy minden fél megőrizheti a hitelességét - mondja Toby Gregory, az Euronews dubaji tudósítója, hozzátéve, hogy ez igaz Oroszország ukrajnai háborújára is.
Az év elején emirátusi diplomaták segítettek olyan fogolycserék megszervezésében, amelyek részeként ukrán hadifoglyok és Oroszországba hurcolt gyerekek térhettek haza. Ez megmutatta, hogy az Emirátusok ott is képesek cselekedni, ahol másoknak korlátozottak a lehetőségei, és Abu Dhabi megőrizte a nyitottságát a Moszkvával folytatott párbeszédre.
E hónap elején Mohamed bin Zayed Al Nahyan elnök Oroszországba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson Vlagyimir Putyinnal, ami világossá tette, hogy mindkét fél bizalommal tekint a kapcsolatukra.
Zelenszkij és Putyin egyetlen találkozója
Amióta Zelenszkij 2019-ben Ukrajna elnöke lett, közvetlen kommunikációja Putyinnal korlátozott volt, mivel Oroszország addigra már megszállt bizonyos ukrán területeket keleten és a Krímben.
A két elnök mindössze két telefonbeszélgetést folytatott és csak egyetlen személyes találkozójuk volt, mindez 2019-ben.
Mindez Párizsban, az úgynevezett normandiai formátumú csúcstalálkozón történt Németország és Franciaország vezetőinek jelenlétében.
Zárt ajtók mögött állítólag olyan kérdésekről tárgyaltak, amelyek most is aktuálisak, bár még nagyobb léptékben: fogolycsere és tűzszünet Kelet-Ukrajnában.
2021 tavaszán, amikor Oroszország megkezdte a csapatösszevonást Ukrajna határai közelében a teljes körű invázió előtt, Zelenszkij felajánlotta, hogy találkozik Putyinnal "bárhol Donbászban", Ukrajna keleti régiójában, amelyet Oroszország már több mint egy évtizede próbál teljesen elfoglalni és annektálni.
Putyin elutasította ezt a lehetőséget, és tagadta, hogy Oroszország részese lenne a konfliktusnak - ehelyett meghívta Zelenszkijt Moszkvába. A találkozó azonban soha nem valósult meg.
Amikor Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját, Zelenszkij ismét tárgyalásokra szólított fel. Putyin ismét elutasított minden elnöki szintű párbeszédet, és csak egy alacsony szintű delegációt küldött az első tárgyalási kísérletre a belarusz határ közelébe.
Később, miután kiderült, hogy az orosz erők tömeges atrocitásokat követtek el Butchában - az ukrán kormány szerint 458 civilt öltek meg - és más településeken az ukrán főváros környékén, Kijev keményített a Kremllel való kommunikációval kapcsolatos álláspontján.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérését követően az ukrán elnök újra szorgalmazta a közvetlen tárgyalásokat Moszkvával, immár az amerikai kormányzat támogatásával.
Májusban Zelenszkij meglepetésszerűen bejelentette, hogy hajlandó találkozni Putyinnal Törökországban. Az ukrán elnök el is utazott a helyszínre, de Putyin nem jelent meg, helyette ismét egy alacsony szintű delegációt küldött.
Donald Trump aktívan próbált közvetíteni Kijev és Moszkva között, és ragaszkodik ahhoz, hogy Zelenszkij és Putyin találkozója megtörténjen. A formátum azonban továbbra is tisztázatlan. Az egyik lehetőség, hogy kezdetben kétoldalú lesz a tárgyalás, Zelenszkij és Putyin között, majd később Trumpot is bevonják.
Ez a formátum lehetővé tenné Trump számára, hogy megőrizze a béketeremtő pozícióját abban az esetben, ha a találkozó nem hoz kézzelfogható eredményeket.
Az amerikai média a helyzetet ismerő kormányzati tisztviselők úgy tudja, hogy Trump egyelőre közvetlen szerepvállalás nélkül kívánja hagyni Oroszországot és Ukrajnát, hogy megszervezzék a vezetőik közötti találkozót, ezzel egy kisé visszalépve az ukrajnai orosz invázió befejezésére irányuló tárgyalásoktól.
Az amerikai elnök ugyanakkor állítólag azt mondta tanácsadóinak, hogy igenis szándékában áll egy háromoldalú találkozót rendezni a két vezetővel, de csak azután, hogy előbb azok találkoztak egymással.