A 13 dokumentumból álló megállapodás-csomagot Minszkben írta alá a két elnök, Aljakszandr Lukasenka és Maszúd Peszeskján.
HIRDETÉS
Belarusz és Irán, Oroszország két legszorosabb szövetségese megállapodást írt alá a kétoldalú kapcsolatok fellendítéséről olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a védelem.
A két elnök, Aljakszandr Lukasenka és Maszúd Peszeskján Minszkben írta alá a 13 dokumentumból álló megállapodás-csomagot.
Mindkét kormányt súlyos nemzetközi szankciókkal sújtották, ami korlátozza külgazdasági mozgásterüket.
Peszeskján közölte, hogy Irán segíteni fog Belarusznak az ilyen intézkedések "semlegesítésében". Teherán több évtizedes tapasztalattal bír a nyugati gazdasági korlátozások kijátszásában.
"Készek vagyunk együttműködni Önökkel mindenben - az élelmiszerellátástól a katonai-technikai együttműködésig. Szeretném hangsúlyozni, és ebből nem csinálok titkot, hogy barátságunk senki ellen sem irányul, mindent a népeink érdekében teszünk" – mondta Lukasenka, és az iráni elnököt "barátjának" nevezte.
A két fél további részleteket nem árult el arról, hogyan kívánnak együttműködni a védelmi ágazatban.
A belarusz-iráni megállapodásban foglalt további területek között szerepel az ipar és a turizmus, valamint a tudomány, a technológia és az oktatás.
A két elnök azt is elmondta, hogy országaik megkezdik a munkát egy stratégiai partnerségi szerződés megkötése érdekében.
Az ukrajnai kapcsolat
Lukasenka, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, megengedte Oroszországnak, hogy belarusz területet használjon állomáshelyként Moszkva, 2022-es teljes körű ukrajnai inváziójához, és később engedélyezte orosz taktikai atomrakéták telepítését.
Irán drónokat, nevezetesen a Shahed-okat szállított Oroszországnak ukrajnai háborújához, és Peszeskján januárban stratégiai együttműködési szerződést írt alá Putyinnal, bár az nem tartalmazott kölcsönös védelmi záradékot.
Az iráni elnök minszki látogatását többször elhalasztották az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai és izraeli csapások miatt.
Lukasenka az iráni nukleáris infrastruktúrára mért csapásokat "a regionális és nemzetközi stabilitást és biztonságot fenyegető súlyos veszélynek" nevezte.
"Támogatjuk Irán törvényes jogát a békés célú atomenergia fejlesztésére" - mondta Lukasenka.