A Bloomberg tudomása szerint az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök a washingtoni szupercsúcs után beszélt erről telefonon.
A vezető amerikai üzleti lap úgy tudja, Donald Trump augusztus 19-én felhívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, miután Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel és több európai vezetővel.
Az újság forrásai szerint az európai vezetők arra kérték Trumpot, hogy gyakoroljon nyomást Orbánra, hogy hagyjon fel az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival szembeni ellenállásával. Kijev az EU-tagságot egy szélesebb körű biztonsági garanciacsomag részeként kérte, amelynek célja a további orosz agresszió elrettentése, amennyiben fegyverszünet születik.
Orbán és kormánya többször is akadályozta Ukrajna uniós csatlakozását, emiatt azzal vádolják az EU-ban, hogy Oroszországot védi a blokkon belül.
2024 júliusában, amikor Magyarország átvette az EU soros elnökségét, Orbán világossá tette, hogy egyetlen tárgyalási fejezet sem nyílhat meg Ukrajna számára a félév alatt. Idén júniusban megerősítette, hogy Magyarország megakadályozza a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amire szerinte tömeges felhatalmazást kapott a „Voks 2025” nevű konzultációban.
Orbán többször hangoztatta, hogy „ha egy háborúban álló országot veszünk fel, magunkat is bevonnánk a háborúba Oroszországgal”, utalva ezzel arra, hogy Ukrajna tagsága közvetetten Magyarországot is veszélybe sodorná. Érveléseiben a magyar miniszterelnök gyakran hivatkozott mezőgazdasági és energetikai problémákra is, amelyek Magyarországot sújtanák az ukrán csatlakozás esetén.
A kijevi fél viszont úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányfő belpolitikai ügyet csinál az ukrajnai háborúból, haza érdekeinek szolgálatában.
2025 júliusában Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy "semmilyen fenyegetés ellenére sem fogjuk támogatni Ukrajna uniós tagságát".
A Bloomberg szerint a hívás során Magyarország állítólag érdeklődését fejezte ki egy jövőbeli tárgyalási forduló megrendezése iránt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Zelenszkij között. Trump később bejelentette, hogy csúcstalálkozót szervez a két vezető között, amelyet egy háromoldalú találkozó követne, saját magát is beleértve. Az időpont és a helyszín még nem eldöntött, és a felek egyöntetű akarata sem született meg.
Azt csak a jövő mondhatja meg, hogy Trump állítólagos kérése Orbán felé összekapcsolódik-e a budapesti rendezés lehetőségével, ami jelentős diplomáciai presztízst kínálna a magyar kormánynak.
Magyarország adhat otthont a 2019 óta először megrendezett Zelenszkij-Putyin tárgyalásoknak – jelentette a Reuters augusztus 19-én egy amerikai kormányzati forrásra hivatkozva. Friedrich Merz német kancellár még aznap hozzátette, hogy a két vezető két héten belül találkozhat , mondván, az áttörés azután történt, hogy Trump telefonon beszélt Putyinnal a washingtoni tárgyalások szünetében.
„Az amerikai elnök beszélt az orosz elnökkel, és megállapodtak abban, hogy a következő két héten belül találkozóra kerül sor az orosz és az ukrán elnök között” – mondta a kancellár.
Az AFP szerint Putyin közölte Trumppal, hogy nyitott a Zelenszkijjel való találkozásra. Merz mégis figyelmeztetett, hogy „meggyőzésre van szükség” ahhoz, hogy az orosz vezető kitartson a tervei mellett.
Orbán nem erősítette meg a Trumppal folytatott hívást, a Fehér Ház pedig nem volt hajlandó közölni, hogy Budapestet fontolgatják-e csúcstalálkozó helyszínének. Augusztus 19-én a magyar miniszterelnök a Facebookon még azt írta, hogy Ukrajna EU-tagságának biztonsági garanciákhoz kötése „felesleges és veszélyes”.