A halálos áldozatokat is követelő támadáshullám elsősorban Harkivot és Szumit célozta. Legkevesebbb négyen vesztették életüket. Az ukrán légierő arra is figyelmeztetett, hogy az egész frontszakaszt siklóbombák és dróntámadások fenyegetik, és óvatosságra intette a civileket.
HIRDETÉS
Az orosz hadsereg által hétfőre virradóra indított újabb támadásokban több mint egy tucatnyian megsebesültek. Az emberéleteket követelő támadás Harkivot érte, egy kisgyermek, egy kétéves kisfiú is az áldozatok között van. Oleh Synehubov regionális kormányzó szerint a sebesültek között is vannak gyermekek, 6 és 17 év közöttiek.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere megjegyezte, hogy sokan rekedtek a lerombolt épületek romjai alatt, és figyelmeztetett, hogy a számok még tovább emelkedhetnek.
Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa, Oroszország fokozott légitámadásinak egyik fő célpontja. Az orosz határ közelében fekvő északkelet-ukrajnai város ellen az elmúlt hetekben fokozódtak a légitámadások annak dacára, hogy az Egyesült Államok vezetésével jelenleg is folynak a béke érdekében tett erőfeszítések, hogy Oroszország évek óta tartó "teljes körű inváziója" véget érjen.
Vasárnap többen megsebesültek, miután Oroszország rakéták és irányított bombák sorozatait lőtte ki polgári célpontokra.
A szomszédos Szumi is bombazápor alá került hétfő hajnalban. Két ember megsebesült, és több mint két tucat otthon valamint egy oktatási intézmény szenvedett károkat a Harkiv melletti régiót ért légitámadásokban.
"Az ellenség továbbra is szándékosan veszi célba a polgári infrastruktúrát Szumi térségében. Alattomosan, éjszaka" - írta Oleh Hrihorov, a területi közigazgatás vezetője.
A fekete-tengeri kikötőváros, Odessza is megfigyelés alá került, miután a lakosok arról számoltak be, hogy vasárnap késő este és hétfőn a kora reggeli órákban robbanást hallottak. Az ukrán légierő arra is figyelmeztetett, hogy az egész frontszakaszt siklóbombák és dróntámadások fenyegetik, és óvatosságra intette a civileket.
Az ukrán elnök órákon belül találkozni fog Donald Trumppal. Volodimir Zelenszkij most utazik másodszor Washingtonba, előző, év elején tett washingtoni látogatása heves szóváltásba torkollt, így akkor idő előtt távozott a Fehér házból.
Most, az X-en közzétett bejegyzésében megismételte Kijev elkötelezettségét és óhaját a háború "gyors és megbízható" befejezésére. Hivatkozott az országa és Oroszország közötti korábbi tűzszünetre, amelyet az ukrajnai Donbász kezdeti megszállása és a Krím 2014-es illegális elcsatolása után kötöttek.
"A békének tartósnak kell lennie. Nem úgy, mint évekkel ezelőtt, amikor Ukrajna kénytelen volt feladni a Krímet és keletünk egy részét, Donbász egy részét, és Putyin egyszerűen ugródeszkaként használta fel egy újabb támadáshoz. Vagy amikor 1994-ben Ukrajna úgynevezett "biztonsági garanciákat" kapott, de azok nem működtek" - írta az ukrán államfő a posztban.
Néhány órával azelőtt, hogy fogadta volna Zelenszkijt, Trump az amerikai médiának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz az Oroszországgal kötendő esetleges békemegállapodás részeként, ami a korábbi tárgyalások egyik vitás pontja volt, és Zelenszkij egyik alapvető célja, hogy garantálja országa biztonságát.
Ebbéli véleményének aztán saját közösségi csatornáján, a Truth Socialön is hangot adott:
Zelenszkij hétfőn egy sor más európai vezetővel együtt vesz részt a találkozón, köztük Friedrich Merz német kancellárral, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia, Giorgia Meloni olasz és Alexander Stubb finn elnökkel. De Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár is jelen lesz. Mindannyian az ukrán vezető kérésére csatlakoznak, hogy - a Trump-kormányzat azon kísérletei ellenére, hogy Európát kiszorítsa az ukrajnai béketörekvésekből - erőteljes egységet mutassanak.
Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy Ukrajna ismét a Magyarországra vezető kőolajvezetéket támadta Oroszországban, aminek következtében leállt a szállítás hazánk irányába.
Szijjártó arról számolt be az orosz energiaügyi miniszterhelyettessel, Pavel Sorokinnal folytatott telefonos egyeztetése után, hogy a szakemberek igyekeznek a lehető leggyorsabban helyreállítani a vezeték üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen transzformátorállomást, de egyelőre nem tudják megmondani, mikor tud újraindulni a szállítás.
"(...) Brüsszel és Kijev három és fél éve akarja belenyomni Magyarországot az Ukrajnában zajló háborúba, s az energiabiztonságunk elleni egyre gyakoribb ukrán támadások is ezt célozzák. Tegyük tehát újra világossá: ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, ki akarunk maradni belőle, s amíg mi kormányzunk, ki is fogunk maradni belőle!!" - fogalmazott a magyar miniszter a posztban.
Szijjártó kiírására az ukrán diplomácia vezetője így regált: "A panaszait – és a fenyegetéseit – mostantól küldheti a moszkvai barátainak."
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en a következőképpen fogalmazott: nem Ukrajna, hanem Oroszország kezdte a háborút, és az oroszok nem hajlandók azt befejezni. "Magyarországnak évek óta mondják, hogy Moszkva megbízhatatlan partner. Ennek ellenére minden erőfeszítést megtettek, hogy fenntartsák függőségüket Oroszországtól. Még a totális háború kezdete után is."