Vlagyimir Putyin a világpolitikába akar visszakerülni, Donald Trump pedig kampányígéretét próbálja betartani. Az amerikai és az orosz elnöknek főként presztízskérdés, hogy miként zárul az alaszkai csúcstalálkozó, Ukrajnának viszont létfontosságú, hogy mi hangzik el ott.
HIRDETÉS
Három és fél évvel az ukrajnai háború kezdete után, pénteken először találkozik személyesen Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Alaszkában. Az utóbbi években a minszki és isztambuli béketárgyalások is kudarcba fulladtak, sokak szerint azért, mert Putyin csak az erőből ért, és csak azért küldte el mindenhová követeit, hogy időt nyerjen a fegyverkezésre.
Most azonban két hasonlóan tapasztalt, makacs és kiszámíthatatlan politikus néz majd farkasszemet. A céljuk papíron ugyanaz: véget vetni az ukrajnai háborúnak. A valóságban azonban a békéhez vezető utat igencsak másként képzelik el.
Donald Trump számára valószínűleg az a legfontosabb, hogy visszanyerje reputációját. Ő a kampány során azt ígérte, hogy néhány napon belül megoldást talál az ukrajnai krízisre, de hiába teltek a hetek és hónapok, semmit sem sikerült elérnie. Éppen ezért most arra fog törekedni, hogy megállapodással záruljon a találkozó, hogy újra a ,,megoldó erős ember" szerepében tudjon tetszelegni. Ez viszont nem jó hír Ukrajnának, hiszen Trump minden gesztusa négyzetkilométerek vagy megyék elvesztését jelentheti az országnak. Ami az amerikai elnöknek a hírneve visszanyerése, az Kijevnek éppen arcvesztést jelentene.
Trump mindenesetre sokáig magabiztosnak tűnt. A Fox Rádióban nemrég azt nyilatkozta:
Az amerikai elnök nem most először mond ilyet. Az utóbbi hónapokban többször is azt állította, hogy rá tudja kényszeríteni Vlagyimir Putyint a tűzszünetre, de ez nemhogy nem történt meg, de az orosz hadsereg minden ilyen fenyegetésnél növelte a nyomást Ukrajnán.
Az utóbbi napokban mintha megcsappant volna a Trump-adminisztráció lelkesedése.
A Fehér Ház illetékesei csupán ,,előzetes meghallgatásnak" nevezték a csúcsot, nem sokkal később pedig Trump is azt nyilatkozta, hogy pénteken leginkább egy másik egyeztetésnek fognak megágyazni, amelybe már az ukránokat is bevonják.
,,Meg fogjuk tartani a második találkozót, ha az első jól megy" - mondta Trump, hozzátéve, hogy Putyinnak és Zelenszkijnek mielőbb tárgyalnia kéne.
Arra a kérdésre, hogy szerinte meg tudja-e győzni Putyint arról, hogy hagyjon fel az ukrajnai civilek elleni támadásokkal, Trump így válaszolt: ,,Azt hiszem nem, mert erre már korábban is megkértem".
Mit akar Moszkva?
Moszkva szándéka sokkal kiszámíthatatlanabb. Egy biztos: Putyin tudja, hogy aki időt nyer, életet nyer. Ezután csak találgatni lehet, hogy az elnök őszinte békítő szándékkal érkezik-e Alaszkába.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője igyekezett lehűteni a kedélyeket. Ő azt közölte, hogy a mostani csúcstalálkozón várhatóan nem fognak aláírni semmilyen dokumentumot.
,,Putyin elnök és Trump elnök készen áll a beszélgetésre, és a legnehezebb kérdéseket is meg fogják vitatni" - tette hozzá.
Putyin tanácsadója, Jurij Uzsakov, aki az orosz delegáció tagjaként ott lesz Alaszkában elmondta: reméli, hogy nem csak az ukrajnai tűzszünet feltételeiről, hanem fontos gazdasági és biztonsági kérdésekről is szó esik majd.
Maga Putyin csütörtök reggel külön megbeszélést tartott az orosz hatóságokkal, majd azt üzente: ,,Az USA kellően energikus és őszinte erőfeszítéseket tesz az ellenségeskedések befejezésére, a válság rendezésére és olyan megállapodások elérésére, amelyek a konfliktusban érintett valamennyi fél érdekeit szolgálják".
Putyin rámutatott, hogy a Kreml fő célja Oroszország és az Egyesült Államok kapcsolatainak újraindítása, sőt esetleg normalizálása. Az elnök szerint ez teljesen független az ukrajnai helyzettől. Putyin napok óta arra törekszik, hogy ne megleckéztetésre váró agresszorként, hanem - a Hidegháború mintájára - a kétpólusú világrend nagyhatalmú vezetőjeként pozícionálja magát.
Az amerikai székhelyű Institute for Study of War értékelése szerint a Kreml arra használja fel az alaszkai csúcstalálkozót, hogy Oroszországot az Egyesült Államokkal egyenrangú világhatalomként tüntesse fel, és Putyint Trumppal egy szintre emelje.
Szerdán Kirill Dmitrijev vezető orosz tárgyaló közvetlen párhuzamot vont az 1945-ös jaltai konferencia és a mostani csúcs között. Szerinte akkor a világ vezetői megnyerték a II. világháborút, most pedig a két elnök meg fogja akadályozni a harmadik világégést.
Az Oroszország által illegálisan elcsatolt Krím vezetője, Szergej Akszjonov ennél is tovább ment, és meghívta a feleket a félszigeten található Jaltába, hogy ott írják alá a megállapodást.
Bármi is legyen a pénteki csúcs vége, két dolog biztosnak tűnik: Vlagyimir Putyin abban a pillanatban nyer, amint leszáll a kormánygépről Alaszkában. Az ukrajnai totális háború 2022-es kezdete óta ugyanis először lép ki a diplomáciai elszigeteltségből. Az már nem lehet pária vezető, akivel az Egyesült Államok elnöke hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.
A másik, ami biztosra vehető, hogy Ukrajna valamennyit veszíteni fog. Donald Trump egy üzletember, aki elvek és ideológiák helyett mindig tranzakciókban gondolkozik. Ő tudja, hogy az ukránoknak adniuk kell ahhoz, hogy békét kapjanak. Itt csak az a kérdés, hogy Kijevnek mekkora területet kell majd feladnia. És éppen ez az, amit Putyin el akart érni. Főleg úgy, hogy Volodimir Zelenszkijt meg sem hívták a tárgyalóasztalhoz, így az országot az ukránok feje felett oszthatják fel. Mondjuk ebben kétségtelenül hasonlít az alaszkai csúcs Jaltára.