Az Európai Bizottság szankciói jól működhetnek személyek, cégek és pénzintézetek esetében, de egy egész ország könnyen kijátssza a korlátozásokat. Az olcsó energia csábításának pedig sok partner akkor sem tud ellenállni, ha ezzel magára haragítja a Nyugatot.
HIRDETÉS
Múlt héten lépett életben az Európai Unió 18. szankciós csomagja Oroszországgal szemben, mely többek között csökkenti a nyersolaj árplafonját hordónként 60 dollárról 47,6 dollárra, kiterjeszti az Északi Áramlat gázvezetékekre vonatkozó tilalmakat, és további orosz bankokat, illetve kőolajtermékeket sújt korlátozásokkal.
Az EU július 18-án fogadta el a csomagot, hogy még nagyobb nyomást helyezzen Moszkvára az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az olajárplafon csökkentése szeptembertől lesz érvényes, míg a 22 orosz bankra kiterjesztett tranzakciótilalom augusztus 8-án lépett életbe.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője úgy nyilatkozott, hogy „az EU most hagyta jóvá az egyik legerősebb szankciós csomagját Oroszország ellen.”
A csomag további elemei:
Importtilalom a harmadik országokban, orosz kőolajból finomított kőolajtermékekre.
Az orosz „árnyékflotta” listájának bővítése 105 hajóval, így már 444 vízi jármű van tiltólistán.
A tranzakciótilalom kiterjesztése újabb 22 orosz bankra (már 45 bank szerepel a listán).
Tilalom harmadik országbeli pénzintézetekkel – köztük kriptocégekkel – szemben, amelyek segítik az orosz szankciók megkerülését.
26 olyan vállalat feketelistára tétele, amely beszállít az orosz hadiiparnak. Közülük 11 harmadik országban - például Törökországban, Kínában vagy Hongkongban - működik.
Az ukrán gyerekek erőszakos elhurcolásáért felelős személyek szankciós listára helyezése (már majdnem 100-an szerepelnek a lajstromban).
Fegyver és modern technológiák exportjának tilalma Belaruszba.
De használ-e a nyomás?
Bár a csökkentett olajárplafon célja az orosz gazdaság megroppantása, szakértők szerint az intézkedés önmagában nem fogja drasztikusan megtépázni a Kreml háborús költségvetését. Oroszország az uniós piac kiesése miatt Kínába, Indiába és Törökországba irányította exportját, és árnyékflottájával könnyedén megkerüli az korlátozásokat. Bár a Bizottság most pont ezeket a felvevő országokat vette célba, ahhoz nincsen elég ereje, hogy nyílt konfliktust vállaljon a kormányokkal. Márpedig itt maguk az államok a legnagyobb felvásárlók, ezért egy-két vállalat szankcionálásával nem lehet komoly eredményt elérni.
A pénzügyi korlátozások megnehezítik a nemzetközi üzletvitelt és növelik a tranzakciós költségeket, de a szakértők egyetértenek abban, hogy ezek önmagukban nem fogják blokkolni az orosz külkereskedelmet. Az igazi változást az amerikai másodlagos szankciók vagy az olajárplafon szigorúbb ellenőrzése hozhatná.
A szankciós csomag tehát komoly lépés az EU részéről, de önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kicsavarja a fegyvert a Putyin-rezsim kezéből.
Az USA még lazított is a szorításon
Arról nem is beszélve, hogy az USA éppen most tett gesztust Moszkvának. Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggesztett néhány, Oroszországra kivetett szankciót, hogy lehetővé tegye Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozóját Alaszkában.
A washingtoni pénzügyminisztérium Idegenvagyon-ellenőrzési Hivatala (OFAC) szerdán kiadott egy különleges engedélyt, amely ideiglenesen, augusztus 20-ig felfüggeszt bizonyos, Oroszország ellen életbe léptetett szankciókat. Az átmeneti mentesség kifejezetten azokra a tranzakciókra vonatkozik, amelyek "szükségesek és közvetlenül kapcsolódnak" az alaszkai kormányközi találkozóhoz.
Az OFAC kiemelte, hogy a felfüggesztés nem vonja magával blokkolt vagyon feloldását.