Amerikai honatyák és civil szervezetek is azt követelik Donald Trumptól, hogy csak akkor kössön egyezséget Vlagyimir Putyinnal, ha az oroszok hajlandóak hazaengedni az elrabolt ukrán fiatalokat. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy ez a kényes téma elsikkadhat a pénteki csúcson.
HIRDETÉS
Fegyverek, ásványkincsek és főleg határok - már hónapok, sőt évek óta csak ezekről szólnak az orosz-ukrán háború lezárására fókuszáló tárgyalások. Pénteken Alaszkában találkozik egymással az amerikai és az orosz elnök, hogy a tűzszünet feltételeiről egyeztessenek. Elemzők szerint ez lesz a három és fél éve dúló háború legfontosabb tárgyalása, mégis félő, hogy az egyik legégetőbb kérdés, tehát az oroszok által illegálisan annektált ukrán régiókból Oroszországba deporált ukrán gyerekek ügye nem kerül terítékre.
Elemzésében a Yale Egyetem figyelmeztet, hogy az oroszok legkevesebb 35 ezer ukrán gyereket hurcoltak el oroszországi átnevelő táborokba, és hogy az ő sorsukkal nem foglalkozik senki, de megjegyzik, hogy addig nem lehet béke, ameddig a több tízezer kiskorú nem tér haza.
Nathaniel Raymond, a Yale munkatársa a Kyiv Postnak nyilatkozva azt mondta, hogy csapatával a háború kezdete óta listázzák, hogy kiket, mikor és honnan raboltak el. Nyílt forrású hírszerzési adatokat, műholdfelvételeket és orosz örökbefogadási adatbázisokat elemeznek nap mint nap, az adatok pedig sokkoló képet festenek: amerre az orosz katonák járnak, az ukrán fiatalokat elszakítják családjuktól, majd átnevelő táborokba, vagy nevelőszülőkhöz küldik őket, és mostoha körülmények között "szüntelen mossák az agyukat."
Az ukrán nemzeti identitás az orosz inváziónak köszönhetően erősödött Ukrajnában, egyes helyeken az oroszajkú lakosság egy része is ukránnak vallja magát, már akik egy békés, független államban szeretnének élni egy diktatúra helyett. A Putyin-rezsim épp ezt próbálja ellensúlyozni az új generáció átnevelésével.
A Yale által összegyűjtött több tízezer dokumentum közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és gyermekjogi biztosa, Maria Lvova-Belova ellen háborús bűncselekmények miatt.
Veszélyes precedens
A fentebb is idézett Raymond az alaszkai csúcs előtt néhány nappal kongatta meg a vészharangot. Közölte, hogy
Raymond szerint egy ilyen dilktátum egyenlő azzal, hogy a jövőben a gyerekeket úgy lehetne kezelni, mintha hadifoglyok vagy kémek lennének, és úgy véli, hogy amennyiben a gyerekek alkualappá válnak, akkor az ösztönözni fogja a jövő háborúiban a kiskorú túszok ejtését. "Ez pedig minden nemzetközi normával szembe megy" – figyelmeztetett.
A kutatócsoport majdnem húszezer olyan esetet dokumentált, amikor ukrán gyerekeket hurcoltak Oroszországba, sőt még azt is tudni lehet, hogy sokakat a távol-keleti területekre vittek, például Szibériába - éppen úgy, mint a Szovjetunió ellenségeit 60 évvel ezelőtt.
,,Ezek a gyerekek egyfajta oroszosítási folyamaton mennek keresztül. Megváltoztatják a nevüket, orosz állampolgárságot adnak nekik, idegen és ellenséges környezetbe viszik őket, az ukrán kulturális identitásukat pedig módszeresen próbálják eltörölni. Egyes esetekben katonai kiképzésen is átesnek és Ukrajna ellen hangolják őket" - közölte Nathaniel Raymond.
Halványul a szándék
Bár korábban úgy tűnt, hogy Trump törődik a deportált gyerekek sorsával, az utóbbi időben mégis 8 millió dollárt vont el az amerikai külügyminisztériumnak attól az osztályától, amely - több más dolog mellett - a gyerekek hazajuttatásán fáradozott. A forrásmegvonás komoly csapás, mivel így nehezebb hozzáférni műholdképekhez, illetve fenntartani a hatalmas adatbázist. Mindeközben az ügynek mind az amerikai szenátusban és a képviselőházban is széles körű, kétpárti támogatottsága van. Republikánus szenátorok – köztük Chuck Grassley (Iowa), Roger Wicker (Mississippi), Joni Ernst (Iowa) – arra kérték Donald Trumpot, hogy csak akkor rázzon kezet orosz kollégájával, ha a megállapodásban szerepel a gyerekek hazaszállítása. Az elnök azonban nem is reagált párttársai kérésére.
Raymond szerint kicsi az esélye annak, hogy Putyin az alaszkai találkozón kiadna egy olyan erős adut a kezéből, mint az ukrán gyerekek, épp ezért egyfajta arany középútra lenne szükség. A kutató azt látná a legjobbnak, ha Trump rávenné tárgyalópartnerét, hogy engedje be a Vöröskereszt embereit Oroszországba, hogy precízen regisztrálni tudják az összes elhurcolt fiatalt. Az adatbázist ezután átadnák az ukránoknak, és megkezdődhetnének a tárgyalások a gyerekek átadásáról.
Bárhogy is történjen, ez egy időigényes folyamat. Elég csak arra gondolni, hogy Ukrajnának eddig 1347 gyereket sikerült visszaszereznie, így a ma ismert számok alapján, ebben a tempóban negyed évszázad lenne mindenkit kiszabadítani. Ez azt jelentené, hogy egy anya az elrabolt 5 éves fiát 30 évesen kapná vissza. Már ha egyáltalán megélné, hogy visszakapja.