A karibi országokban az infrastruktúrát fejlesztik a programból. Magyarországon az első próbálkozásnál magánzsebekbe vándoroltak milliárdok. Az amerikai kormány abban bízik, hogy némileg csökkentik az államadósságot az útlevelet szavatoló, ötmillió dolláros Trump-kártyával.
HIRDETÉS
„Antiguát azért választottam, mert kristálytiszta a víz, és nagyon barátságosak az emberek. Életem későbbi szakaszában a ragyogó időjárást fogom élvezni” – így áradozott a jövőjéről egy kanadai, Halifaxban élő férfi, röviddel nyugdíjba vonulása előtt.
Robert Taylor kétszázezer dollárért, napi árfolyamon valamivel kevesebb mint 69 millió forintért egy ingatlant vásárolt a meseszép karibi szigeten közvetlenül azelőtt, hogy az ingatlanpiaci belépési küszöböt háromszázezer dollárra emelték.
Taylor közölte, hogy a befektetéssel automatikusan megkapta az állampolgárságot, így a nyugdíjas éveiben nem kell a tartózkodási engedély korlátozásával törődnie, ráadásul olyan szabadsághoz jutott, amellyel kiaknázhatja a potenciális üzleti lehetőségeket.
A térség öt szigetországa – Antigua és Barbuda mellett Dominika, Grenada, Saint Kitts és Nevis, valamint Saint Lucia – kínál befektetésért állampolgárságot, akár már kétszázezer dollártól. Az eljárás angol rövidítése a CBI, Citizenship by Investment.
A tehetősek számára azonban nemcsak az útlevél a vonzó, amellyel vízummentesen 150 ország látogatható, hanem az adómentesség, amely kiterjed a tőkenyereségre, az örökösödésre, sőt egyes esetekben a jövedelemre is – írta a BBC.
Az amerikai érdeklődés
Antiguán az ingatlanügynökök alig tudnak lépést tartani a kereslettel – mondta a Luxury Locations tulajdonosa. „A vásárlók több mint kétharmada az állampolgársághoz is ragaszkodik, túlnyomó többségük pedig az Egyesült Államokból származik” – tette hozzá Nadia Dyson. Ezt a képlékeny amerikai helyzettel magyarázza, bár ügyfeleivel nemigen beszél politikáról.
Egy éve jobbára csak az életmódváltás motiválta klienseit, ma azonban már az útlevél is. Noha ehhez a vevőnek nem kell letelepednie a szigeten, néhányan már végérvényesen átköltöztek. A Karib-térségben a CBI-kérelmek legnagyobb részét tavaly már az amerikaiak adták be – a Henley & Partners adatai szerint. A brit ügyvédi iroda globális piacvezető az állampolgárság vagy letelepedési engedély megszerzésének előkészítésében.
A kérelmezők zöme elsősorban Ukrajnából, Törökországból, Nigériából és Kínából származik.
Tavaly óta 12 százalékkal nőtt a kereslet a karibi CBI iránt. Sok minden feszültséget kelt az amerikaiakban, mindenekelőtt a fegyveres erőszak és az antiszemitizmus – magyarázta az okokat a Henley & Partners egyik szakértője. Dominic Volek szerint a legtöbbjük számára egyfajta biztonságérzetet szavatol a második állampolgárság.
A világjárvány előtt amerikaiak szinte nem szerepeltek az ügyvédi iroda ügyfelei között. A két legutóbbi elnökválasztás idején azonban megnőtt az érdeklődés a CBI iránt, amit Volek azzal magyaráz, hogy „vannak demokraták, akik nem szeretik Trumpot, és vannak republikánusok, akik nem kedvelik a demokratákat”.
Következésképpen az állampolgárság megvásárlására szakosodott ügyvédi iroda az eltelt két évben nyolc irodát nyitott az Egyesült Államokban, és még két-hármat fog az elkövetkező hónapokban.
A brüsszeli fenntartások
A CBI-program bevezetése nem ment gördülékenyen a karibi országokban. Amikor az antiguai kormány a gyengélkedő gazdaság támogatására először vetette fel az állampolgárság értékesítésének ötletét 2012-ben, tüntetők tiltakoztak ellene azzal érvelve, hogy eladják az önazonosságot olyanoknak, akik semmit sem tudnak az ott élőkről. Az állampolgárság nem „értékesíthető árucikk” – bírálta az elképzelést Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke. Az ország azóta sem csatlakozott a CBI-programhoz.
Másutt attól tartottak, hogy a laza átvilágítás a bűnözők áttelepedését segíti.
Visszavonja a karibi CBI-országok vízummentességét – ezzel fenyegetőzött az Európai Unió, Washingtont pedig az aggasztotta, hogy a rendszert adócsalásra és más pénzügyi bűncselekmények elkövetésére használhatják fel.
Brüsszel 2022 óta vizsgálja a gyakorlatot, kiderítendő, hogy a befektetéssel megszerzett állampolgárság „biztonsági kockázatokkal jár-e az EU számára” – közölte az Európai Bizottság szóvivője. Ugyanakkor a testület elismerően nyilatkozott az ottani reformokról, amelyek befolyásolják a végső értékelést.
A létfontosságú fejlesztések
Az öt karibi ország elszántan védi a CBI-t. A hatóságok alaposan átvilágítják a kérelmezőket – mondta a dominikai kormányfő (a szigetország nem tévesztendő össze a Dominikai Köztársasággal, amely Haitivel osztozik egy szigeten).
Az útlevelek értékesítéséből a program 1993-as indulása óta több mint egymilliárd dollár folyt be. Az összegből létfontosságú infrastruktúra, köztük egy korszerű kórház megépítését finanszírozták Dominikán.
A legmagasabb szintű biztonsági előírásokkal akadályozzák meg, hogy az állampolgárságot vásárlók illegális tevékenységekkel foglalkozzanak – közölte a festői St. Lucia miniszterelnöke. A zsebkendőnyi, 180 ezer lakosú szigetország két Nobel-díjassal büszkélkedik, és ezzel népességarányosan toronymagasan világelső.
A kérelmezőket alaposan átvilágítják, rendszeresen ellenőrzik, amerikai kérésre pedig azt is megakadályozták, hogy az elutasított kérvényező egy másik államban folyamodjon útlevélért.
A kis karibi országok „mentőövnek” tartják a CBI-programot, amelynek bevételéből a természeti katasztrófák utáni helyreállítást és a nyugdíjrendszert egyaránt finanszírozzák.
A befolyt pénz az elmúlt évtizedben a csőd széléről hozta vissza országunkat – mondta az antiguai kormányfő.
Az állampolgárság megszerzésének másik módja – az ingatlanvásárlás mellett – egy egyszeri, 200-260 ezer dolláros adomány a társadalom számára hasznos fejlesztési alap, vagy Antiguán például a helyi egyetem számára.
Az útlevéleladásból származik napjainkban az öt karibi szigetország GDP-jének 10-30 százaléka.
A magyar változat 1.0
A karibi országoktól eltérően az első magyar „aranyvízum” nem a társadalomnak kedvezett, hanem a hatalom közeli magánszemélyek zsebét tömte ki. A schengeni tartózkodási, hat hónap elteltével pedig letelepedési és cégalapítási engedélyt szavatoló magyar letelepedési kötvény rendszerét 2013-ban indították. A kereskedési jogot a jobbára offshore országokban működő forgalmazók a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg – emlékeztetett a K-Monitor.
A kötvény futamideje öt év volt, amit az állam lejáratkor névértéken vásárolt vissza.
A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvédi iroda fogalmazta meg, egyik haszonélvezője pedig a Rogán egyetemista társának tulajdonában álló Arton Capital volt. Irodáit 2017 őszén, egy héttel a kötvényprogram leállítása után kirabolták. Kétszázmillió forint mellett eltűnt a kötvényüzlet teljes dokumentációja is. A nyomozás több év után elakadt, még gyanúsított sincs. A forgalmazók haszna a közvetítői díjból, valamint a diszkont áron történő értékesítés és a névértéken történő visszavásárlás különbségéből tevődött össze.
Az átláthatatlanság abból fakadt, hogy – üzleti titokra hivatkozva – nem lehetett tudni, mely közvetítő jegyzett kötvényeket, jóllehet magas haszonkulccsal működtek.
A sorozatos botrányok után a kormány felülvizsgálatot ígért, majd 2017 márciusában végérvényesen megszüntette a rendszert, amely – a Transparency International megállapítása szerint – „érdemi hasznot nem hozott”, viszont a magyar adófizetők 30 milliárd forintja bánta az üzletet, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek, drog- és fegyverkereskedők jutottak be az országba, ezáltal az EU területére, komoly ellenőrzés nélkül.
A piacinál magasabb kamat okozta a 30 milliárdos állami veszteséget. Ezzel szemben a közvetítő cégek 162 milliárd forintos profitra tettek szert – vagyis a közpénz magánzsebekbe vándorolt.
A magyar változat 2.0
Tavaly óta újra elérhető a vendégbefektetői vízum – írta a HVG. Kevesen igényelték, az idei évtől kezdve pedig szigorodtak a feltételek, ami még kevésbé teszi vonzóvá a programot – kivált a karibi országokkal összehasonlítva.
Eredetileg 250 ezer euróért, százmillió forintért kellett egy hazai ingatlanalap befektetési jegyeiből vásárolni, vagy 500 ezer euróért magyarországi ingatlant vásárolni, vagy egymillió euróval, 400 millió forinttal támogatni egy alapítványi egyetemet.
Az ingatlanvásárlás lehetősége közben megszűnt.
Rogán Antal neve ismét felbukkan a programban: az ingatlanalap kezelője csak a hozzá tartozó Alkotmányvédelmi Hivataltól kaphat szükséges minősítést. Az engedélyt kezdetben csak egy kínai hátterű alapkezelő kapta meg, majd január végén a részben a kormányfő vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég került a listára.
A külföldi befektetői bizalmat erősen rombolja, hogy a letelepedési kötvény első változatából többen nem kapták vissza a pénzüket. A kötvényeket ugyanis nem közvetlenül az állam adta el, hanem offshore cégeken keresztül értékesítették a befektetőknek, a közvetítő cégek pedig több esetben nem térítették azt vissza az értékpapírokat.
Jelenleg 19 országban érhető el az aranyvízum valamilyen formában.
A Trump-kártya
A legújabb az amerikai elnök nevét viselő aranykártya, amely a Fehér Ház szerint tényleg színaranyból készült.
A júniusban bemutatott Trump-kártya a tengerentúli gazdagok érdeklődését keltette fel. A bevándorlási ügyvédek arra számítanak, hogy a karibi összeg huszonötszöröséért, ötmillió dollárért, 1,7 milliárd forintért megvásárolható, amerikai állampolgárságot szavatoló kártya iránti kereslet elsősorban Kínában és a Közel-Keleten jelentkezik majd – írta a CNBC.
Már hetvenezren regisztráltak a kormányzati portálon – közölte a kereskedelmi miniszter. Howard Lutnick már a Trump-kártya megjelenése előtt, márciusban, nagyban eltúlozva 37 millió ügyfélre becsülte a potenciális piacot.
Kétszázezer kártya értékesítése ezermilliárd, azaz egybillió dolláros bevétellel növelné a költségvetés bevételét, ami némileg segítené a csaknem 35 billió dollárra becsült szövetségi államadósság mérséklését.
Nagyjából 276 ezerre becsülhető azoknak az Egyesült Államok határain kívül élő tehetőseknek a száma, akik 30 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkeznek. A szakértők szerint ez az az értékhatár, amely felett valaki fontolóra venné az amerikai állampolgárság megszerzését ötmillió dollárért. A legtöbben közülük, negyvenezren Kínában, 19 ezren pedig a Közel-Keleten élnek.
A Henley & Partners becslése szerint évente kétezer Trump-kártya találhat vevőre.
Az ily módon befolyt tízmilliárd dollár csak amerikai viszonylatban elenyésző összeg.
Egy másik bevándorlási ügyvéd szerint azonban nem ilyen egyszerű az eset. Ügyfelei meglepődnek, amikor kiderül, hogy az ötmillió dollár nem jár hozammal; gyakorlatilag csak adomány.
„El kell magyaráznom nekik, hogy ötmillió dollárt ajándékoznak az Egyesült Államok kormányának. És miután ez kiderül, azonnal érdektelenné válnak, és kiszállnak az üzletből – mondta Darren Silver.