Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A Biztonsági Tanács rendkívüli ülést tartott a gázai helyzet miatt

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyköveti tárgyalóterme az ENSZ székházában, New York, NY (archívum)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának nagyköveti tárgyalóterme az ENSZ székházában, New York, NY (archívum) Szerzői jogok  Yuki Iwamura/Copyright 2025 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Yuki Iwamura/Copyright 2025 The AP. All rights reserved.
Írta: Andreas Rogal & Emma De Ruiter
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

António Guterres ENSZ-főtitkár korábban veszélyes eszkalációnak nevezte a katonai műveletek tervezett kiterjesztését az enklávéban rekedt kétmillió civil, valamint a még fogva tartott izraeli túszok számára.

HIRDETÉS

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Szlovénia, Dánia és Görögország által kért rendkívüli ülésen az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagykövetei vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i székhelyén üléseztek.

A közel-keleti és különösen a Gázai övezetben kialakult helyzetre összpontosító vita szenvedélyes és ellentmondásos eszmecserét váltott ki.

Miroslav Jenča, az ENSZ főtitkárának Európáért, Közép-Ázsiáért és Amerikáért felelős helyettes főtitkára nyitóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy az izraeli kormánynak a gázai katonai művelet kiterjesztésére vonatkozó terve széles körű következményekkel járhat:

"Az izraeli kormány legutóbbi döntése azzal a kockázattal jár, hogy újabb szörnyű fejezetet nyit ebben a konfliktusban, amelynek lehetséges következményei túlmutatnak Izraelen és a megszállt palesztin területeken."

"Ha ezek a tervek megvalósulnak, valószínűleg újabb katasztrófát idéznek elő Gázában, ami visszahat az egész térségre, és további kényszerű kitelepítéseket, gyilkosságokat és pusztítást okoz, súlyosbítva a lakosság elviselhetetlen szenvedését" – tette hozzá Miroslav Jenča.

"Hibás döntés"

James Kariuki, Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselőjének helyettese sürgette az izraeli kormányt, hogy vonja vissza a gázai katonai offenzíva kiterjesztéséről szóló döntését:

"Ez a döntés helytelen, mivel a katonai műveletek kiterjesztése semmit sem fog tenni a konfliktus lezárása érdekében. Ez nem a megoldáshoz vezető út. Ez egy út a további vérontáshoz" – mondta.

Hozzátette, hogy a túszok számos családtagja figyelmeztetett, hogy ez a döntés "semmit sem tesz a túszok visszatérésének biztosítására, ehelyett azt kockáztatja, hogy tovább veszélyezteti az életüket".

Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy országa számára egyértelmű, hogy a Hamásznak le kell fegyvereznie magát, és a jövőben nem játszhat szerepet Gáza irányításában, ahol a Palesztin Hatóságnak központi szerepet kell játszania.

Sandra Jensen Landi, Dánia helyettes állandó képviselője a humanitárius válságot hangsúlyozta:

"A világ hónapok óta kétségbeesetten figyeli, hogy a gázai körülmények napról napra katasztrofálisabbá válnak, ez lelkiismeretlen" – mondta, és elítélte az élelemért éhező civilek megölését:

"Ezeknek az incidenseknek a riasztó gyakorisága és mértéke egyszerűen elfogadhatatlan" - hangsúlyozta, és az incidensek átlátható kivizsgálását követelte. "Felszólítjuk a hadviselő feleket, hogy ne temessék a békét a romok közé" – jelentette ki Jensen Landi.

"Jutalmazzák a Hamász hajthatatlanságát"

Ezzel szemben az Egyesült Államok képviselője, Tammy Bruce azzal vádolta az Izrael akcióit bíráló kormányokat, hogy a Hamászt segítik:

"A mai ülés jelképezi azt a kontraproduktív szerepet, amelyet túl sok kormány játszott ebben a kérdésben a Tanácsban és az ENSZ egész rendszerében" – jelentette ki, hozzátéve, hogy "ahelyett, hogy nyomást gyakoroltak volna a Hamászra, a testület tagjai aktívan bátorították és jutalmazták a Hamász hajthatatlanságát, meghosszabbítva a háborút azzal, hogy hazugságokat terjesztettek Izraelről, a Gázai Humanitárius Alapítványról és az Egyesült Államokról, és propagandagyőzelmeket adtak a terroristáknak".

Izrael képviselője megerősítette Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap korábban tett kijelentéseit, miszerint országa "nem tervezi és nem is kívánja tartósan megszállni Gázát". Legújabb döntése inkább az övezetnek a terrorrezsim alól való felszabadítását célozta.

Elmondta, hogy az izraeli biztonsági kabinet öt elvet fogadott el a háború befejezésére: "a Hamász lefegyverzése; az összes túsz (élő és elhunyt) visszatérése; a Gázai övezet demilitarizálása; izraeli biztonsági ellenőrzés a Gázai övezetben; és egy nem izraeli, békés polgári közigazgatás létrehozása, amelyet sem a Hamász, sem a Palesztin Hatóság nem irányít.

A Palesztin Állam állandó megfigyelője, Rijád Manszúr azt állította, hogy Izrael nem a Hamász lefegyverzése, hanem "a palesztin államiság megakadályozása" érdekében hosszabbítja meg a háborút. A nemzetközi közösséghez fordulva hozzátette: "az önök mai tettei holnap emberek millióinak sorsát fogják meghatározni, legalábbis azokét, akik addigra életben maradnának, és térségünk sorsát az elkövetkező nemzedékekre".

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Netanjahu: Izrael nem elfoglalni, hanem felszabadítani akarja a Gázai övezetet

Több tízezer ember tüntetett Tel-Avivban a gázai háború kiterjesztése ellen

Közös nyilatkozatban ítélte el öt nyugati külügyminiszter Gázaváros elfoglalásának tervét