António Guterres ENSZ-főtitkár korábban veszélyes eszkalációnak nevezte a katonai műveletek tervezett kiterjesztését az enklávéban rekedt kétmillió civil, valamint a még fogva tartott izraeli túszok számára.
Az Egyesült Királyság, Franciaország, Szlovénia, Dánia és Görögország által kért rendkívüli ülésen az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagykövetei vasárnap az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i székhelyén üléseztek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közel-keleti és különösen a Gázai övezetben kialakult helyzetre összpontosító vita szenvedélyes és ellentmondásos eszmecserét váltott ki.
Miroslav Jenča, az ENSZ főtitkárának Európáért, Közép-Ázsiáért és Amerikáért felelős helyettes főtitkára nyitóbeszédében arra figyelmeztetett, hogy az izraeli kormánynak a gázai katonai művelet kiterjesztésére vonatkozó terve széles körű következményekkel járhat:
"Az izraeli kormány legutóbbi döntése azzal a kockázattal jár, hogy újabb szörnyű fejezetet nyit ebben a konfliktusban, amelynek lehetséges következményei túlmutatnak Izraelen és a megszállt palesztin területeken."
"Ha ezek a tervek megvalósulnak, valószínűleg újabb katasztrófát idéznek elő Gázában, ami visszahat az egész térségre, és további kényszerű kitelepítéseket, gyilkosságokat és pusztítást okoz, súlyosbítva a lakosság elviselhetetlen szenvedését" – tette hozzá Miroslav Jenča.
"Hibás döntés"
James Kariuki, Nagy-Britannia állandó ENSZ-képviselőjének helyettese sürgette az izraeli kormányt, hogy vonja vissza a gázai katonai offenzíva kiterjesztéséről szóló döntését:
"Ez a döntés helytelen, mivel a katonai műveletek kiterjesztése semmit sem fog tenni a konfliktus lezárása érdekében. Ez nem a megoldáshoz vezető út. Ez egy út a további vérontáshoz" – mondta.
Hozzátette, hogy a túszok számos családtagja figyelmeztetett, hogy ez a döntés "semmit sem tesz a túszok visszatérésének biztosítására, ehelyett azt kockáztatja, hogy tovább veszélyezteti az életüket".
Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy országa számára egyértelmű, hogy a Hamásznak le kell fegyvereznie magát, és a jövőben nem játszhat szerepet Gáza irányításában, ahol a Palesztin Hatóságnak központi szerepet kell játszania.
Sandra Jensen Landi, Dánia helyettes állandó képviselője a humanitárius válságot hangsúlyozta:
"A világ hónapok óta kétségbeesetten figyeli, hogy a gázai körülmények napról napra katasztrofálisabbá válnak, ez lelkiismeretlen" – mondta, és elítélte az élelemért éhező civilek megölését:
"Ezeknek az incidenseknek a riasztó gyakorisága és mértéke egyszerűen elfogadhatatlan" - hangsúlyozta, és az incidensek átlátható kivizsgálását követelte. "Felszólítjuk a hadviselő feleket, hogy ne temessék a békét a romok közé" – jelentette ki Jensen Landi.
"Jutalmazzák a Hamász hajthatatlanságát"
Ezzel szemben az Egyesült Államok képviselője, Tammy Bruce azzal vádolta az Izrael akcióit bíráló kormányokat, hogy a Hamászt segítik:
"A mai ülés jelképezi azt a kontraproduktív szerepet, amelyet túl sok kormány játszott ebben a kérdésben a Tanácsban és az ENSZ egész rendszerében" – jelentette ki, hozzátéve, hogy "ahelyett, hogy nyomást gyakoroltak volna a Hamászra, a testület tagjai aktívan bátorították és jutalmazták a Hamász hajthatatlanságát, meghosszabbítva a háborút azzal, hogy hazugságokat terjesztettek Izraelről, a Gázai Humanitárius Alapítványról és az Egyesült Államokról, és propagandagyőzelmeket adtak a terroristáknak".
Izrael képviselője megerősítette Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnap korábban tett kijelentéseit, miszerint országa "nem tervezi és nem is kívánja tartósan megszállni Gázát". Legújabb döntése inkább az övezetnek a terrorrezsim alól való felszabadítását célozta.
Elmondta, hogy az izraeli biztonsági kabinet öt elvet fogadott el a háború befejezésére: "a Hamász lefegyverzése; az összes túsz (élő és elhunyt) visszatérése; a Gázai övezet demilitarizálása; izraeli biztonsági ellenőrzés a Gázai övezetben; és egy nem izraeli, békés polgári közigazgatás létrehozása, amelyet sem a Hamász, sem a Palesztin Hatóság nem irányít.
A Palesztin Állam állandó megfigyelője, Rijád Manszúr azt állította, hogy Izrael nem a Hamász lefegyverzése, hanem "a palesztin államiság megakadályozása" érdekében hosszabbítja meg a háborút. A nemzetközi közösséghez fordulva hozzátette: "az önök mai tettei holnap emberek millióinak sorsát fogják meghatározni, legalábbis azokét, akik addigra életben maradnának, és térségünk sorsát az elkövetkező nemzedékekre".