Miközben Izrael háborút vív Gázában, a hátországban mélyül a törésvonal a haredi ultraortodoxok és a világi társadalom között. A katonai szolgálat alóli mentesség kérdése koalíciós válsághoz és társadalmi feszültségekhez vezetett.
HIRDETÉS
A Yated Ne'eman című haredi (ultraortodox zsidó) újság csütörtöki címlapján „háborút” hirdetett a kormány ellen, ami tovább fokozta a feszültséget a szélsőséges vallási pártok és a kormány között.
Az újság szoros kapcsolatban áll a litvsán haredi frakcióval, amely az Egyesült Tórai Judaizmus (UTJ) párt része. A "litvánnak" nevezett, Tóra-tanításra épülő irányzat történetileg Kelet-Európa és különösen Litvánia vallási iskoláiból nőtt ki, és ma Izrael egyik legbefolyásosabb ultraortodox tömbjének számít.
Ez a politikai csoport július közepén kilépett mind a kormányból, mind a koalícióból, aminek oka a haredi diákok sorkatonai szolgálatról szóló törvényjavaslat elakadása volt. Ezzel a Benjámin Netanjahu vezette kormánytöbbség 1 főre csökkent.
Az újság címlapjának közepén álló „háború” kísérő szöveg az, hogy „amikor Izrael állama átlépi a vörös vonalat, a ragadozó hatalomnak szembe kell néznie a Tóra világával.”
A hír azután jelent meg, hogy a vezető haredi személyiség, Dov Landau rabbi szerda este „sürgős konzultációs ülést” hívott össze otthonában, két jesiva diák letartóztatása okán, a behívóelkerülés miatt.
A diákok lefogását követően csütörtökön a haredi közösség nagyszabású tüntetésekre számít.
Vajon mit értenek "háború" alatt?
Meir Porush, az UJT képviselője csütörtöki nyilatkozatában a „Tóra világának minden rendelkezésünkre álló jogi eszközzel történő védelme érdekében a legszélesebb körű intézkedések előkészítését” szorgalmazta. Azaz nem feltétlenül erőszakos eszközökre gondolnak, noha az izraeli hatóságok és a harediek között korábban voltak fizikai összecsapások is, főleg tüntetések feloszlatásának során.
„Már egy ideje folynak a viták arról, hogy milyen lépéseket kell tennie a teljes haredi közösségnek, mind kollektíven, mind egyénileg, hogy kompromisszummentes üzenetet küldjenek arról, hogy Izrael Tórájának bármilyen megsértése hadüzenetet jelent 1,39 millió haredi zsidó állampolgár ellen” – tette hozzá Porush.
A felhívás tehát - jól láthatóan - a politikai feszültség kiélezésével egy olyan kormányzat felállítását célozza, amely a vallási szempontokat minden más állami feladat elé sorolja.
Elutasító pártvélemények
Yair Lapid ellenzéki vezető (előző miniszterelnök) úgy reagált az újság címére, hogy „valóban háború dúl Izraelben, de egy másik helyen, és valóban emberek halnak meg benne.”
A Vallásos Cionista Párt (RZP) szerint „senki sem önt több olajat a gyűlölet és a megosztottság tüzére a haredi közvélemény ellen, mint az újság szerkesztője, Jiszráel Friedman. Nagyon jól tudja, hogy jelenleg Izrael államban számtalan ember fizeti meg a szörnyű, valódi háború árát, amely odakint zajlik”.
A tekintélyes Avigdor Liberman képviselő határozottan kitartott a haredi sorkatonai szolgálat mellett, mondván, hogy „aki kikerüli a katonai vagy közszolgálatot, az nem kap juttatásokat vagy pozitív diszkriminációt. „Nincs bevonulás – nincs szavazati jog” – tette hozzá csütörtök reggeli bejegyzésében, ahol bemutatta, hogy a vallásosság és a katonai kötelesség nem áll szemben egymással.
Az előzmények
Az izraeli szélsőjobboldali és ultra‑ortodox (haredi) konfliktus lényege az állami kötelességek és a vallási identitás közötti összeütközés.
A haredi közösség eddig mentesült a katonai szolgálat alól, így a korábban kis lélekszámú csoportnak nyújtott kiváltság mára tömeges igénnyé, sőt követeléssé vált.
Ez a privilégium különösen feszültté tette a társadalma a Gázában zajló háború idején, amelyben már több 430-450 izraeli katona elesett, és a közvélemény jelentős része egyre hangosabban követeli az egyenlő teherviselést ezen a téren is.
A jelenség korábban is létezett, de nem volt ennyire éles, mint az utóbbi hónapokban. A Bar‑Ilan sugárút esetében például a haredi lakosok szombaton tilalmat akartak bevezetni a közlekedésre és többször összecsaptak a hatóságokkal. Harish városában haredi férfiak megtámadták a játszóteret látogató családokat, akik megszegték a Szombat tilalmát.
A Sikrikim radikális csoport erőszakosan lépett fel a vallási szabályok megszegése miatt, például üzletek elleni támadásokkal. A Mea Sharim ultraortodox negyedben feliratok figyelmeztetik a nőket a „visszafogott öltözködésre”.
A jelenlegi koalícióban a haredi pártok (UTJ, Shas) többször is zsarolással éltek, például megvonásokat követeltek jesivák finanszírozására, és bojkottálták a költségvetéshez kötött szavazásokat.
A Legfelsőbb Bíróság 2024‑ben kötelezte a kormányt, hogy kezdje el bevonni a haredi fiatalokat a katonai szolgálatba, és leállította a vallási iskolák állami támogatását, amelyek részesültek az egykor állandó mentességben. A szekuláris állam és a vallási ortodoxizmus elve tehát fokozatosan került ütközésbe, és most a forrpont felé közeledik.