Uribét bűnösnek találták a dél-amerikai országot megrázó perben. Akár 12 év börtönbüntetést is kaphat.
Alvaro Uribe volt kolumbiai elnököt hétfőn tanúk befolyásolásáért és megvesztegetésért ítélték el egy olyan mérföldkőnek számító perben, amely sokkolta a dél-amerikai országot, és azzal fenyegetett, hogy beárnyékolja a volt konzervatív vezető örökségét.
Az ítéletet egy közel hat hónapos per után hozták, amelyben a kolumbiai ügyészek bizonyítékokat mutattak be arra vonatkozóan, hogy Uribe megpróbálta befolyásolni azokat a tanúkat, akik azzal vádolták a rendfenntartó vezetőt, hogy kapcsolatban állt egy félkatonai csoporttal, amelyet marhatenyésztők alapítottak az 1990-es években.
A 73 éves Uribe nem jelent meg a fővárosban, Bogotában a bíróságon az ítélethirdetésen, mivel a bíró még nem rendelte el letartóztatását. Az ítéletet Medellín külvárosában lévő otthonából követte, de nem nyilatkozott azonnal. Uribe akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat, de az ítéletet egy külön tárgyaláson hozzák meg. Várhatóan fellebbezni fog az ítélet ellen.
Kolumbia ellentmondásos figurája
A volt elnök, aki 2002 és 2010 között az Egyesült Államok erőteljes támogatásával kormányzott, ellentmondásos figura Kolumbiában. Sokan neki tulajdonítják, hogy megmentette az országot a bukott állammá válástól, míg mások az emberi jogok megsértésével és a félkatonai csoportok 1990-es évekbeli felemelkedésével hozzák összefüggésbe. Az ítélet felolvasásakor Uribe ellenfelei rövid időre összecsaptak támogatóival a bíróság épülete előtt.
A több mint 10 órán át tartó ítéletben Sandra Heredia bírónő azt mondta, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak megállapításához, hogy Uribe egy ügyvéddel összeesküdött, hogy rávegye a félkatonai csoportok három bebörtönzött volt tagját, hogy változtassák meg a vallomásukat, amelyet Ivan Cepeda baloldali szenátornak tettek, aki vizsgálatot indított Uribe állítólagos kapcsolataival kapcsolatban egy félkatonai csoporttal.
Iván Cepeda ellen rágalmazási pert indítottak
Az ügy 2012-re nyúlik vissza, amikor Uribe rágalmazási pert ind ított Cepeda ellen a Legfelsőbb Bíróságon. Egy váratlan fordulattal azonban a legfelsőbb bíróság elutasította a Cepeda elleni vádakat, és 2018-ban vizsgálatot indított Uribe ellen.
Uribe elnöksége alatt a kolumbiai hadsereg a legnagyobb harctéri győzelmeit aratta Latin-Amerika legrégebbi baloldali lázadása ellen, távoli területekre szorítva a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC), és arra kényszerítve a csoport vezetőit, hogy részt vegyenek a béketárgyalásokon, amelyek 2016-ban több mint 13 000 harcos lefegyverzéséhez vezettek .
A fáradhatatlan munkamoráljáról és rossz természetéről ismert Uribe még mindig támogatók légióival rendelkezik Kolumbiában, és a jelenlegi elnök, a baloldali egykori gerilla, Gustavo Petro egyik legádázabb ellenfele.
Reakciók az ítéletre
Marco Rubio amerikai külügyminiszter reagált az ítéletre, amikor világossá vált, hogy Heredia bíró bűnösnek találja a volt elnököt vesztegetés vádjában. "Uribe egyetlen bűne az volt, hogy fáradhatatlanul harcolt és megvédte hazáját" - írta Rubio hétfőn az X-en. "A kolumbiai igazságszolgáltatás radikális bírák általi instrumentalizálása aggasztó precedenst teremtett.
Gustavo Petro kolumbiai elnök megvédte az ítéletet, és azt írta az X-en, hogy "egy szilárd igazságszolgáltatási rendszer" lehetővé teszi, hogy Kolumbia kilábaljon az erőszakból. Egy másik üzenetben hozzátette, hogy Rubio beavatkozik a kolumbiai szuverenitásba. "A világnak tiszteletben kell tartania Kolumbia bíráit" - írta Petro.
6400 civilt végzett ki a kolumbiai hadsereg
A kritikusok több állami bűncselekményért is Uribét hibáztatják. A 2017-ben felállított igazságügyi bizottság szerint a kolumbiai hadsereg több mint 6400 civilt végzett ki, akiket a konfliktus során előléptetésre törekvő katonák lázadó csoportok tagjaiként azonosítottak, és ez a jelenség Uribe kormánya alatt tetőzött.
Az ügyészek azzal vádolták Uribét, hogy ügyvédeket küldött, hogy találkozzanak bebörtönzött volt paramilitánsokkal, és nyomást gyakoroltak rájuk, hogy vonják vissza a Cepeda szenátornak tett vallomásukat.
A tárgyalás során Uribe tagadta, hogy manipulálni próbálta volna a tanúkat, de elismerte, hogy a perre való felkészülés részeként és a vallomások ellenőrzése érdekében kérte a tanúk meghallgatását, amelyeket a bátyja, Santiago Uribe elleni gyilkossági perben is felhasználtak, akit szintén a fegyveres félkatonai szervezetekhez fűződő kapcsolatokkal vádoltak.
Cepeda az ítélethirdetés után nyilatkozott a sajtónak, és kijelentette, hogy továbbra is harcolni fog az igazságért és az igazságszolgáltatásért a kolumbiai konfliktus áldozatai számára. "Senki sem szegülhet szembe a jogállamisággal, és nem szennyezheti be azt" - mondta.