Az egykori top 100-as játékos, Sávolt Attila elmondta a véleményét az egy adogatás esetleges bevezetéséről, valamint arról is, mivel jár az, hogy idén Wimbledonban sincsenek már vonalbírók.
Hétfő óta zajlanak a wimbledoni teniszbajnokság főtáblás küzdelmei, ez a 138. alkalom, hogy a fehér sport legjobbjai összemérik tudásukat a London délnyugati részén lévő All England Lawn Tennis and Croquet Club füves pályáin.
Az idei mégis történelmi bajnokság: ez az első alkalom, hogy – számos más tornához, például az Australian vagy a US Openhez hasonlóan már – Wimbledonból is száműzték a vonalbírókat, helyettük elektromos vonalbírói rendszert alkalmaznak.
De van-e ennek bármilyen jelentősége? – kérdeztük a Magyar Tenisz Szövetség szakmai igazgatójától, a korábbi top 100-as játékostól, Sávolt Attilától.
Sávolt Attila:
Sok szempontból és megközelítésből is van. Először is, a bírói hivatás iránti motiváció nagyon lecsökken. Ez az ATP/WTA/Grand Slam-versenyeket nem zavarja, de komoly kihívást jelent már most a kisebb profi és junior versenyek rendezése szempontjából, illetve a nemzeti teniszszövetségek – köztük a Magyar Tenisz Szövetség – számára is.
A teniszbírói szakma iránt érdeklődők és jelentkezők száma már eddig is jelentősen csökkent, holott sokak számára nagy motivációt jelentett, hogy eljussanak profi versenyekre vonalbírónak. Ez a lehetőség most megszűnik, miközben ezek a bírók a kisebb profi versenyeken, junior tornákon, illetve a hazai versenyrendszerekben játékvezetőként vagy versenybíróként dolgoznak – márpedig a bíróhiány most is jelentős itthon és külföldön egyaránt.
Ez a döntés a megbízhatóság és a viták csökkentése irányába mutat, hiszen az automatikus rendszer objektív és következetes. Ugyanakkor kulturális szempontból is jelentős: a játék emberi tényezője csökken, amit lehet úgy is értelmezni, hogy ez a játék lelkéből vesz el.
A tenisz egy rendkívül erős tradíciókkal rendelkező sportág – minden változtatás „beépüléséhez” idő kell –, viszont az élet minden területen egyértelműen a digitalizáció felé halad rohamléptekkel, amihez minden szinten alkalmazkodni kell.
A jövő szempontjából tehát egyértelmű tendencia látszik: a tenisz a digitalizált, gyorsabb és letisztultabb forma felé halad, ahol kevesebb a helye a hibáknak és az érzelmi reakciókat kiváltó bírói döntéseknek.
Euronews:
Jó néhány szabályváltoztatás volt az elmúlt évtizedekben. Újabb lehetőségként Serena Williams volt edzője, Patrick Mouratoglou azt javasolja, hogy az adogatóknak ne legyen két szervalehetőségük egy-egy labdamenet elindítására. Szerinte elég egy, így jóval rövidebbek lehetnének a mérkőzések. A szakember javaslatának további aktualitást adhat például a francia nemzetközi teniszbajnokság közelmúltbeli férfi egyes döntője, melyben Carlos Alcaraz és Jannik Sinner öt és fél órán keresztül gyűrték egymást a Roland Garros salakján, holott a korábbi szabályváltoztatások jó része arra irányult, hogy a mérkőzések rövidebbek, ezáltal „nézőbarátabbak”, a televíziók számára tervezhetőbbek legyenek.
Sávolt Attila:
Nagyon szeretem Mouratoglou ötleteit, meglátásait, nagyon jó szeme van. Globálisan nézi a teniszt a jövő gazdasági szempontjaiból is – nemcsak szakmailag –, rengeteg nagyon modern, bátor és radikális ötlettel és tervvel állt elő eddig is. Ez is egy nagyon radikális, de nem alaptalan javaslat. A mai férfi teniszben különösen nagy szerepe van az adogatásnak. Egyetlen adogatás esetén drámaian megnőne minden szerva tétje – ez akár látványosabb, izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb mérkőzésekhez vezethetne, különösen a nézők számára.
Ugyanakkor ezzel jelentősen megváltozna a játék egyensúlya is. A nagyon jól szerváló játékosok versenyhátrányba kerülnének, és a pontok minősége is változna.
Fontos látni, hogy a Grand Slam-mérkőzések túlzott hossza már most is komoly kihívás: a szurkolói figyelem megtartása, a televíziós közvetítések tervezhetősége, sőt a játékosok fizikai terhelése is komoly kérdéseket vet fel. Egy adogatással akár egy órával rövidebb lehetne egy 5 szettes meccs – ez mindenképpen érdemes vitára.
De ahogy már említettem, a teniszben nagyon erősek a tradíciók, ezért ezt nagyon nehéz lenne átvinni. Szerintem ez nem elsősorban szakmai, hanem gazdasági, eladhatósági kérdés lenne (nézők, TV-idő, ezáltal szponzoráció stb.). Kérdés melyik oldal képviselete lenne erősebb egy ilyen döntésnél, a szakmai vagy a gazdasági? Ugyanis egyik sincs a másik nélkül! Összefoglalva:
Euronews:
Van-e egyéb szabálymódosítási javaslata?
Sávolt Attila:
Bár sok érdekes dolog van az asztalon: az egy szerva mellett például „no let” szabály az adogatásoknál, coachingolás, időkorlát további szigorítása a labdamenetek között, a Magyar Tenisz Szövetség szakmai igazgatójaként elsősorban a magyar tenisz napi dolgai körül forognak a gondolataim – miközben természetesen szorosan figyelemmel követem a nemzetközi teniszvilágot is. A folyamatosan bekövetkező kisebb-nagyobb változásokat is figyelembe véve, a hazai rendszer fejlesztésére próbálok koncentrálni.