Ha nem haladunk előre a bővítéssel, fennáll a veszélye annak, hogy elveszítünk néhányat ezek közül az országok közül – figyelmeztet Dánia európai ügyekért felelős minisztere.
HIRDETÉS
Mette Frederiksen dán miniszterelnök Európa keményvonalas szociáldemokratájaként szerzett hírnevet, és au Uniós soros elnökeként még nehezebb ügyek várnak rá. Most lehetősége nyílik arra, hogy politikai keménységét az Unió szinjén is bemutassa.
2025 év végéig Dánia az Európai Unió soros elnöke, és szeretne lendületet adni a bővítési folyamatoknak a magyar és a lengyel elnökség topogása után. A skandináv ország célja, hogy az EU Tanácsának hat hónapos elnöksége során „maximális nyomást” gyakoroljon Magyarországra, hogy vonja vissza az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos vétóját, ami felháborodást váltott ki Kijevben és Brüsszelben. A bővítési folyamat minden lépéséhez egyhangúság szükséges.
„Ez fontos az ukránok számára. Ez fontos az (Oroszország elleni) harcukban. Szükségük van az EU-tagság perspektívájára. És ezt a perspektívát nem vesszük el tőlük” – mondta Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol az Euronews munkatársai is jelen voltak.
„Nagyon ambíciózusak vagyunk, és mindent megteszünk, amit tudunk. Maximális nyomást fogunk gyakorolni Magyarországra, hogy oldja fel a fenntartásait. És hajlandóak vagyunk mindent megtenni, politikailag és gyakorlatilag is, hogy előrelépjünk Ukrajnával, valamint Moldovával és a nyugat-balkáni országokkal.”
Bjerre nem részletezett konkrét módszert a magyar vétó megkerülésére, egyszerűen csak azt mondta, hogy „túl korai” megmondani, hogy az gyakorlatilag alkalmazhatóvá vált-e.
A toporgás fő oka Orbán Viktorban és az ő Kijevvel szembeni határozott vétójában rejlik. A magyar miniszterelnök odáig ment, hogy véleménynyilvánító szavazást szervezett, hogy felmérje honfitársai véleményét Ukrajna esetleges felvételéről. Orbán szerint a szavazás közel 2,3 millió résztvevőjének 95%-a ellenezte a jelöltséget. A részvételi arány nagyjából a 2022-es országos választásokon elért 5,5 millió szavazat fele volt.
A múlt heti EU-csúcson Orbán ezt az eredményt hozta fel arra, hogy megduplázza vétóját, mondván: „Erős felhatalmazással jöttem ide. Ha az Európai Unió egyik tagállama háborúban áll, az azt jelenti, hogy az Európai Unió is háborúban áll, és ez nekünk nem tetszik” – mondta újságíróknak. Az Európai Bizottság felelete az volt, hogy nincsenek objektív okok Ukrajna csatlakozásának ellenzésére, mivel a háború sújtotta ország végrehajtotta a kért reformokat, és teljesítette az „alapvető”, egyes klaszter megnyitásához szükséges kritériumokat.
A patthelyzet annyira mélyreható, hogy a diplomaták elkezdték fontolgatni Moldova csatlakozási kérelmének leválasztását Ukrajnáról, hogy lehetővé tegyék a folyamat folytatását. A kettéválasztás azonban azzal a kockázattal jár, hogy Kijev végleg magára marad, és az ukrán nép számára azt a benyomást kelti, hogy megszegték a nekik tett ígéretet.