Donald Trump hivatalosan ugyan már nem tart szükségesnek egy új atommegállapodást Iránnal, a színfalak mögött azonban élénk diplomáciai munka zajlik épp egy ilyen alku létrehozására. A CNN úgy tudja: akár 30 milliárd dollárral is segítenének Iránnak egy polgári célú nukleáris program kiépítésében.
HIRDETÉS
Az amerikai elnök szerdán azt állította ugyan, hogy amerikai és iráni tisztviselők a jövő héten tárgyalásokat folytatnak egy lehetséges atomalkuról (erről az iráni külügy állítólag nem is tudott), de azt is hozzátette, hogy szerinte nincs már erre szükség, hiszen Amerika és Izrael nemrég megsemmisítette a nukleáris programjukat.
Ami az utóbbit illeti, erről még élénk vita folyik: az első, azóta változott amerikai értékelésekhez hasonlóan európai hírszerző szolgálatok is úgy látják, hogy a három iráni nukleáris létesítmény amerikai megbombázásával nem semmisültek meg az iráni dúsított urániumkészletek, mivel azokat még előtte kivihették a fordói föld alatti tárolóból. Ezt azonban Hegseth védelmi miniszter és maga Trump is vehemensen tagadja.
Az Iránnal való tárgyalások szükségességét illetően pedig a CNN cáfolt rá az amerikai elnökre: a hírcsatorna négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számol be, hogy a háttérben a Trump-adminisztráció egyre intenzívebb kísérleteket tesz arra, hogy Teheránt mégis visszahozza a tárgyalóasztalhoz.
A kormányzat eszerint akár 30 milliárd dollárral is hozzájárulna Irán szigorúan polgári célú energiatermelő nukleáris programjának kiépítéséhez, enyhítené a rezsim ellen meghozott szankciókon, és mintegy 6 milliárd dollárnyi zárolt iráni pénzeszközt szabadítana fel.
Az Egyesült Államok és a Közel-Kelet kulcsfontosságú szereplői a színfalak mögött még az elmúlt két hétben végrehajtott katonai csapások közepette is tárgyaltak az irániakkal - mondták a CNN-nek a forrásai. Ezek a megbeszélések a héten folytatódtak, miután tűzszüneti megállapodás született - állították.
A Trump-kormányzat tisztviselői hangsúlyozták, hogy több javaslat is felmerült. Ezek még előzetesek és alakulóban vannak, de van egy szilárd, nem vitaalapnak tekintett feltétel: nulla iráni urándúsítás, annak ellenére is, hogy Irán következetesen azt állítja, hogy arra szüksége van.
Az amerikai hírcsatorna értesülése szerint a tárgyalt feltételek között - amelyekről korábban nem számoltak be - szerepel egy becslések szerint 20-30 milliárd dolláros befektetés egy urániumot nem dúsító, új nukleáris programba, amelyet polgári energetikai célokra használnának. A pénz nem közvetlenül az Egyesült Államoktól érkezne, hanem arab partnerei állnák a számlát.
Bár az amerikai elnök a tűzszüneti megállapodás megkötése után közömbösnek tűnt egy új megállapodás megkötése iránt, sok tanácsadója úgy véli, hogy egy hosszabb távú megállapodásra való törekvés biztosítaná az iráni-izraeli tűzszünet tartósságát.
Gondot jelenthet persze, hogy Teherán ragaszkodik nukleáris programjának folytatásához, és parlamentje jóváhagyta annak a javaslatnak a gyorsított eljárását, amely gyakorlatilag leállítaná az ország együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ).
Az Egyesült Államok és Irán több tárgyalási fordulót is folytatott annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak Teherán nukleáris programjáról, de a tárgyalások megrekedtek, még mielőtt Izrael június 13-án légicsapásokat indított Irán legfelsőbb katonai vezetői, atomtudósok, urándúsító létesítmények és ballisztikus rakétaprogram ellen.