Nem támogatja Trump háborús részvételét az amerikaiak döntő többsége
Mindkét politikai oldalon jóval 50 százalék fölött van azok száma, akik szerint az Egyesült Államoknak nem kell közvetlenül beavatkoznia az Irán és Izrael közti konfliktusba. Az amerikai katonai tisztviselők a lehetséges eszkaláció mértékét számolgatják.
HIRDETÉS
A megkérdezettek 82%-a nem ellenzi az izraeli csapásokat Irán ellen, de a közvetlen amerikai részvételtől óvakodnának. Még a republikánus oldalon is alig haladja meg a 20 százalékot a beavatkozás-pártiak aránya, és az összesített válaszadók 56%-a szerint pedig az Egyesült Államok kormányának folytatnia kellene a tárgyalásokat Iránnal a nukleáris programról.
Érdekes újdonság, hogy a Trump-táboron belül sokkal erősebb vita folyik a további katonai részvételről, mint a demokrata oldalon. Több republikánus törvényhozó tudatlansággal, információhiánnyal és felelőtlenséggel vádolta saját párttársát, így például az Izrael-párti Lindsay Graham szenátor és a feketeöves szélsőjobboldali Marjorie Taylor Greene georgiai képviselő.
Maga az elnök továbbra is rendkívül optimista, és közösségi bejegyzésében megerősíti, hogy az amerikai katonai eszközök felülmúlhatatlanok.
Az egyik nézet szerint most jött el az alkalom Irán végleges megfékezésére, míg a másik szemlélet a beavatkozás kockázatait hangsúlyozza
Amerikai hírszerzési tisztviselők szerint Irán rakétákat és más katonai felszereléseket készített elő az amerikai bázisok elleni csapásokra a Közel-Keleten, ha az USA csatlakozik Izrael háborújához az iszlám köztársaság ellen. Eközben három tucat újabb amerikai utántöltő repülőgép érkezett európai bázisokra, amelyek az esetleges csapásmérésben részt vevő bombázók hatótávolságának növelésére szolgálnának.
A központi parancsnokság (CENTCOM) fokozott készültségbe helyezte az amerikai csapatokat a régió katonai bázisain, többek között az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában és Szaúd-Arábiában. Az Egyesült Államok több mint 40 000 katonát állomásoztat a Közel-Keleten.
Iránnak nem kell sok előkészületet tennie ahhoz, hogy megtámadja az amerikai bázisokat a régióban, mivel rakétabázisokkal rendelkezik az Öböl-államok csapásmérő távolságán belül. Kérdés, hogy ezek megelőző semlegesítése Izrael vagy az USA feladata lenne-e? Utóbbi esetben Amerika gyakorlatilag belépne a háborúba.
Ki folytassa le a nukleáris létesítmények elleni végső támadásokat?
A mozgósított csapásmérő eszközök sorában GBU-57 bunkerromboló bombák is találhatók, melyeket 2023-ban tesztelt az amerikai hadsereg a mélyen föld alá süllyesztett és betonbúrával védett célpontok ellen. Ezek megjelenése fenyegető a mélybe telepített iráni nukleáris célpontokkal és olyan katonai hadállásokkal szemben, amelyek ballisztikus rakétákat tárolnak.
Nem világos, hogy a kulcsfontosságú Fordo (Fordow) nukleáris komplexumra mért csapás mekkora kárt okozna Irán képességeiben, vagy mennyivel késleltetné atomfegyvere kifejlesztését. A fő taktikai probléma az, hogy Irán jelenlegi dúsított nukleáris készlete az ország különböző pontjain található alagutakban rejtőzik, sőt egyes összetevőket az országon kívül is tárolhatnak.
Jelentős és sorozatos csapásokra Izrael egyedül is képes, de a végeredmény erősen kérdéses abban a tekintetben, hogy ezzel véglegesen le lehet-e zárni Irán nukleáris törekvéseit.
Az amerikai katonai szakértők szerint Izraelnek segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy jelentősebben vagy végzetesen károsítsa Irán nukleáris programját. Az amerikai segítségnyújtás magában foglalhatja a légi fedezet biztosítását az izraeli kommandósok számára, akik szárazföldi úton vonulnak be Iránba. A Pentagon tisztviselői szerint azonban valószínűbb kimenetel lehet a térségben várakozó B-2 bombázók bevetése, amelyek képesek hordozni azokat a speciális bombákat, amelyek képesek behatolni abba a hegyláncba, amely Fordo földalatti létesítményeit védi.
Mekkora eszkalációra lehet számítani?
Nő az aggodalom egy szélesebb körű háborútól az amerikai védelmi tisztviselők körében, mivel tartani lehet attól, hogy egy direkt beavatkozás esetén az Irán által támogatott jemeni húszi milícia biztosan folytatja a kereskedelmi és hadihajók elleni támadásokat a Vörös-tengeren.
Számolni kell azzal is, hogy az iraki és szíriai síita milíciák megpróbálják megtámadni az ottani amerikai bázisokat. A The New York Times tudomása szerint két iráni tisztviselő elismerte, hogy országuk megtámadná az amerikai bázisokat a Közel-Keleten, kezdve az irakiakkal, ha az Egyesült Államok csatlakozik Izrael háborújához.
További erős aggály, hogy Irán esetleg elkezdheti aláaknázni a Hormuzi-szorost, ezzel a taktikával bezárva az amerikai hadihajókat a Perzsa-öbölbe.
Ali Khamenei legfőbb iráni vallási vezető legutóbbi nyilvános megjegyzése a további ellenállásra buzdít és célul tűzi a "cionista rezsim" feletti győzelmet, azaz nem mutat a megadás vagy más engedmény felé, sőt, tárgyalási opciókat sem fogalmaz meg.
Az iráni külügyminiszter hétfői nyilatkozata szerint „ellenségeinknek tudniuk kell, hogy katonai támadásokkal nem juthatnak megoldásra, és nem lesznek képesek ráerőltetni akaratukat az iráni népre”. Abbász Aragchi iráni külügyminiszter telefonbeszélgetéseket folytatott több európai kollégájával, akiknek azt mondta, hogy ha a háború tovább terjed, azért Izraelt és fő támogatóit fogják hibáztatni, azaz nem csak az USA-t, hanem az európai hatalmakat is.
