Csapásmérés esetén sugárzás szökhet ki a Fordow urándúsítóból, Irán támadással fenyegeti az USA-t

"Ha a Fordow urándúsító megsérül vagy megsemmisül egy amerikai csapás következtében Iránban, akkor feltehetőleg korlátozott radioaktív sugárzás szennyezné a közvetlen környéket, de nem járna olyan katasztrofális következményekkel, mint egy atomreaktor bombázása, és nem valószínű, hogy súlyos környezetszennyezést okozna" – közölték szakértők a CNN-nel.

Kelsey Davenport, Fegyverzet-ellenőrzési Szövetség igazgatója azt mondta, hogy a helyszínen a centrifugákba betáplált urán-hexafluorid gázt tárolják, ami alacsony szintű alfa-sugárzást okozhatna. Davenport szerint ez valószínűleg „kezelhető, ha az emberek megfelelő védőfelszerelést viselnének”.

Behnam Ben Taleblu, az iráni atomprogram vezető igazgatója szintén vegyi veszélyként írta le a lehetséges károkat. „Fordow-ban nincs jelentős sugárzásterjedési kockázat, mivel a dúsított urán friss” – magyarázta Scott Roecker, az NTI nukleáris anyagok biztonságáért felelős alelnöke.

„Egy reaktor bombázása egészen más tészta” – magyarázta Davenport, és hozzátette, hogy szerinte „valószínűtlen”, hogy Izrael lebombázna egy atomreaktort, ugyanis az „a nemzetközi jog egyértelmű megsértése lenne”, egyben "fennállna a reaktor összeomlásának kockázata, ami pusztító hatással lenne a régióra.”

Donald Trump közölte, hogy amikor szerdán beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akkor csak annyit mondott neki az iráni műveletekkel kapcsolatban, hogy „folytassátok”.

Trump közölte, hogy Netanjahu „jó ember”, aki „jó munkát végez”, mégis „nagyon igazságtalanul bánt vele az országa”.

Korábban Friedrich Merz német kancellár mondta, hogy Iránban "Izrael elvégzi a piszkos munkát, ráadásul ezt mindannyiunkért teszi", az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas pedig azt mondta, hogy Iránnak nem lehet atombombája.

Irán ENSZ-képviselői tagadják Donald Trump amerikai elnök korábbi állítását, miszerint Teherán azt javasolta, hogy tárgyaljanak az Izraellel fennálló konfliktus lezárása miatt. "Egyetlen iráni tisztviselő sem kért soha tárgyalást, és egyik sem fog a Fehér Ház kapujában kuncsorogni. Trump hazugságainál csak az a gyáva fenyegetőzése aljasabb, hogy »kiiktatja« Irán legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot" - áll az iráni külképviselet közleményében.

Azt is írják, hogy „Irán nem tárgyal és nem fogad el békejavaslatot kényszerűségből, pláne nem, ha egy háborús uszítóval kell beszélnie. Irán minden fenyegetésre ellenfenyegetéssel, és minden akcióra hasonló reakcióval válaszol” - szögezte le az iráni képviselet.

"Újabb tizenhárom embert evakuáltak Jordániából, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már huszonhat magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni a közel-keleti országból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és hozzátette, hogy - ezzel a Jordániában hazatérésre jelentkezett magyar állampolgárok közül mindenkit sikerült elhoznunk."

Az MTI azt írja, hogy a magyar állampolgárok Pozsonyba repültek, onnan pedig konzuli segítséggel jutnak majd vissza Magyarországra. "Még egy nagy evakuációs műveletünk zajlik, erről pedig majd akkor tudok önöknek beszámolni, hogyha az véget ér. Remélem, hogy ez is most már csak néhány óra kérdése" – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó azt is hozzátette, hogy telefonon egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel, akinek elmondta a magyar álláspontot is. "…Azt szeretnénk, ha a közel-keleti emberek minél előbb visszakapnák a nyugodt, biztonságos, békés életüket, mi azt szeretnénk, hogyha a közel-keleti embereknek lakóhelytől, származástól, állampolgárságtól függetlenül végre nem a terrortámadások árnyékában kellene élniük"" – mondta.

Több,, a repülőgépek mozgását monitorozó oldal szerint három iráni repülőgép, köztük az elnöki gép is Omán felé tart. Teherán hivatalosan nem jelentette be, hogy a vezetőségből bárki elhagyná az országot, de a Times of Israel azt írja, hogy elemzők szerint a járatokon valószínűleg iráni tárgyalók vannak, és hogy Omában a tűzszünet lehet a téma.

Az izraeli műveleteket megelőzően Omán közvetített az Egyesült Államok és Irán között a nukleáris programjáról folytatott tárgyalásokon.

Irán első Izrael elleni közvetlen támadásában a ballisztikus rakéták és drónok megmutatták a Vaskupola hatékonyságának határait. Az Izrael elpusztítását célzó teheráni rezsim a folyamatos, sűrű rakétázással jelentős károkat tudott okozni a zsidó államnak. Részletek az alábbi cikkben:

A Vaskupola határai: miért nem tudta Izrael az összes iráni rakétát elfogni?

Irán első Izrael elleni közvetlen támadásában a ballisztikus rakéták és drónok megmutatták a Vaskupola hatékonyságának határait. Az Izrael elpusztítását……

Az IDF friss jelentése szerint a ballisztikus rakéták közül valamivel több mint 20 csapódott be izraeli városokban, a becsapódások miatt 24-en haltak meg, és több mint 500 sebesültet láttak el.

Az anyagi károk egyes esetekben jelentősek.

A katonai tisztviselők szerint a veszteségek messze elmaradnak attól, amire az IDF számított az az Irán elleni hadművelet tervezése során.

Az 1000 iráni drónból kevesebb mint 200 érte el Izrael határait és lépett be az izraeli légtérbe, viszont ezek közül egy sem csapódott be Izraelben.

Az alábbi fotón az látható, ahogy Tel Aviv felett dolgozik az izraeli légvédelem:

(Fotó: AP)

Az IDF a fárszi nyelvű X-oldalán közölte, hogy az aggódó irániak fontolják meg a Moszaddal való kapcsolatfelvételt. "Kedves iráni állampolgárok! Megértjük, hogy nehéz helyzetben vannak, köszönhetően a rezsim által teremtett kemény körülmények miatt. Az elmúlt napokban sok üzenetet kaptunk olyan emberektől, akik aggódnak a bizonytalannak tűnő jövő miatt. Sőt, még a rezsim biztonsági intézményeinek dolgozói is kifejezték félelmüket, kétségbeesésüket és dühüket az Iránban történtek miatt, és arra kértek minket, hogy vegyük fel a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, hogy Irán ne jusson ugyanarra a sorsra, mint Libanon és Gáza. Ezen a ponton szükséges tisztázni, hogy a hadsereg nem a megfelelő hatóság az ilyen megkeresésekre. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy az alábbi a linken keresztül a Moszad honlapjára irányítjuk önöket."

A Wall Street Jourrnal információi szerint kifogyóban vannak az izraeli védelmi rendszer Arrow típusú elfogórakétái. A lapnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint éppen ezért kérdéses, hogy a zsidó állam meddig tud hatékonyan védekezni az Iránból érkező rakétatámadások ellen. A lap szerint a Pentagon számos rakétavédelmi eszközt küldött a térségbe az utóbbi egy hétben, de most aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok is túl gyorsan lemerítheti a készleteit.

A BBC és a CNN is birtokába jutottak olyan műholdfelvételek, melyeken látszik, hogy jelentős károk érték a tabrizi rakétabázist Iránban. A Maxar néven futó vállalat által június 17-én közzétett képeken az látható, hogy a létesítményben teljes épületek váltak a földdel egyenlővé.

Az észak-iraki kurdok jó része támogatja, hogy Izrael bombázza az iráni nukleáris létesítményeket és a fegyvergyárakat, illetve és ballisztikus rakétákat indítóállomásait - mondta egy Erbilben élő kurd újságíró a The Times of Israelnek, és hozzátette, hogy "sokan némán helyeselnek, másik viszont szinte ujjonganak, amiért Izrael célba vette Iránt.”

A lapíró szerint ennek jelei leginkább a közösségi médiában láthatóak, ahol az emberek nyíltan kifejezik elégedettségüket. "Az iráni rezsimmel szemben sokan mélységes ellenérzést táplálnak, mivel elnyomáják a kurdokat Iránban, sőt Irakban is a megbízottjaik révén. Így amikor Iránra csapást mérnek, azt sok kurd az a fő elnyomójukra mért csapásként éli meg."

Az iraki Kurdisztán régió kurd vezetői azonban hallgatnak, az lapíró szerint azért, mert kényes témáról van szó, és nem akarják provokálni Teheránt. "Valószínűleg a legtöbben közelről figyelik a fejleményeket, de a nyilvánosság előtt nem beszélnek. Meg nem erősített pletykák szerint sok kurd vezető elhagyta, Erbílt, és titkos helyekre távozott, mert attól tartanak, hogy Irán megtorló csapása utoléri őket.”

Az újságíró szerint a fiatalabbak kurdok remélik, hogy az izraeli csapások egy olyan láncreakcióhoz vezetnek, amelynek a vége a rendszerváltás Iránban.

Nagy biztonsági pánik közepette Irán kivégzett több, a Moszadnak való kémkedéssel vádolt személyt. Az izraeli hírszerzés regionális támogatással és fejlett technológiával ügynökhálózatot telepített a rezsimbe, ami megingatta a bizalmat és széles körű tisztogatásokhoz vezetett a Forradalmi Gárdában. Részletek az alábbi cikkben:

A Moszad ügynökei és fegyverei már rég Iránban voltak, amikor Izrael megkezdte a csapásait

Nagy biztonsági pánik közepette Irán kivégzett több, a Moszadnak való kémkedéssel vádolt személyt. Az izraeli hírszerzés regionális támogatással és fejlett……

Irán közölte, hogy megtámadja a Közel-Keleten lévő amerikai támaszpontokat, amennyiben "az Egyesült Államok csatlakozik Izrael háborújához", írta meg a New York Times olyan amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik számos, a témával kapcsolatos hírszerzési jelentést ismernek.

A péntek óta tartó műveletek során több mint 40 ezer amerikai katonát helyeztek magas készültségbe a térség bázisain, így az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában és Szaúd-Arábiában. A New York Times azt írja, hogy egyes amerikai tisztviselők félnek az eszkalációtól, és úgy vélik, hogy Izrael nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy avatkozzon be az Iránnal folyó háborúba. „Ha az Egyesült Államok csatlakozik az izraeli hadjárathoz, illetve ha csapást mér a fordowi nukleáris létesítményre, akkor az Irán által támogatott húszi terroristák folytatni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokat” - mondták a tisztviselők a Timesnak, és hozzátették, hogy az Iránnal baráti viszonyt ápoló iraki és szíriai szervezetek megpróbálhatják megtámadni az ottani amerikai támaszpontokat.

Több amerikai tisztviselő megerősítette, hogy Izraelnek amerikai segítségre lenne szüksége ahhoz, hogy jelentősebb kárt okozzon Irán nukleáris programjának, nevezetesen a tömegpusztító bombázókkal felfegyverzett B-2 lopakodó bombázók bevetése kell ehhez.

A Jerusalem Postnak eközben azt nyilatkozták az amerikai forrásasi, hogy „ha az Egyesült Államok belép a háborúba, akkor azt nem szimbolikusan teszi, hanem egy látványos művelettel, aminek a célpontja a fordowi urándúsító létesítmény lesz." A lapnak nyilatkozó magas rangú izraeli tisztviselők úgy vélik, hogy Trump már meghozta döntését, és az USA lecsap Iránra, ha az elutasít egy olyan megállapodást, amely magában foglalja a nukleáris programjának leépítését. Egy amerikai tisztviselő az izraeli lapnak azt mondta, hogy „nincs kétség afelől, hogy Trump mit akar, és nem fog habozni, hogy meg is tegye azt a lépést, ami szükséges a cél eléréséhez”.

Trump korábban azt nyilatkozta, hogy nem érdeklik már a tárgyalások, ellenben Teherán atomprogramjának a valódi végét akarja látni.

A New York Times szerint Izrael decemberben kezdte meg az Irán elleni csapások megtervezését, miután a Hezbollah terrorszervezetre mért pusztító csapások és az Aszad-rezsim bukása Szíriában megnyitott egy légifolyosót. Az egyik legnagyobb amerikai lap szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök februárban a Fehér Házba látogatott, és az Ovális Irodában előadást tartott Donald Trump amerikai elnöknek Irán nukleáris programjáról. A cikkben azt írják, hogy Trump először úgy döntött, hogy Izraelnek „az amerikai hírszerző közösség egyelőre nem nyilvános támogatását nyújtja a támadás végrehajtásához”. A riport részletesen ismerteti Trump Iránnal kapcsolatos gondolkodásának látszólagos változását az elmúlt hónapokat és a támadás előtti napokat tekintve.

A lap arra a következtetésre jut, hogy mivel Trump kedden azt sugallta, hogy az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozhat, jelenleg „kevés jel utal arra, hogy diplomáciai úton gyorsan véget lehetne vetni a konfliktusnak”.

Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy őrizetbe vett öt feltételezett izraeli Moszad-ügynököt, akiket azzal vádolnak, hogy online tevékenységükkel csorbították Irán jó hírnevét. „Félelmet akartak kelteni a lakosságban, és le akarták járatni az Iszlám Köztársaság szent rendszerét” – írták közleményükben, melyet az összes iráni hírügynökség szemlézett. A The Guardian szerint a a letartóztatások Irán nyugati részén történtek.

Az IDF közlése szerint az éjszaka során több mint 50 vadászgéppel csaptak le egy, az urándúsítás folyamán használt centrifugákat gyártó üzemre és számos fegyvergyártó létesítményre Iránban. A Times of Israel azt írja, hogy a fegyvergyártó üzemek közül az egyik létesítményben olyan föld-föld rakéták összeszereléséhez szükséges alkatrészeket gyártottak, melyekkel az utóbbi napokban Irán Izraelt támadta. A többi üzemben jórészt föld-levegő rakétarendszereket és azok alkatrészeit gyártották.

"Az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került biztonságos szakaszba, a kormány 87 magyar és egy amerikai állampolgárt szállított haza a Közel-Keletről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és hozzátette, hogy – természetesen ahogy az lenni szokott, mindenkinek segítünk. Most azonban az evakuációs műveletek nehezebbek és összetettebbek, mint bármikor korábban, hiszen mind az izraeli, mind az iráni légtér le van zárva, ezért mindazokat a magyarokat, akik Izraelből kérték a kimenekítésüket, először autóbusszal el kellett vinnünk az izraeli-egyiptomi határhoz, onnan pedig autóbusszal lehet lejuttatni őket Sarm el-Sejk repülőterére, ahova már a Magyar Honvédség gépe ment értük. Jó hír, hogy a repülőgép felszállt Sarm el-Sejkből, így az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került már biztonságos szakaszba. Összesen 88 embert hozunk haza, 87 magyar és egy amerikai állampolgár alkotják az evakuációs kontingenst” – tette hozzá.

Szijjártó köszönetet mondott a műveletben részt vevő diplomatáknak, hogy az akciót fegyelmezetten és eredményesen végre tudták hajtani.

Kedden Szlovákia és Csehország is több mint száz polgárát evakuálta Izraelből.

Ali Hámenei iráni ajatollah posztolt az X-en, és a CNN szerint azt írta fársziul, hogy "megkezdődik a csata, a nemes Hajdar nevében." A csatorna megjegyzi, hogy Hajdar a Mohamed utódjának tekintett Ali próféta neve az iszlám síita felekezetében. Hámenei nemcsak fársziul posztolt, az angol nyelvű X-oldalát sem hagyta szabadon, és kiírta rá, hogy „erőteljes választ kell adnunk a cionista rezsimnek", és hozzátette, hogy a cionisták számára nincs kegyelem.