A kezdeményezés az Amerikai Külügyminisztériumtól származik, és 180 napi ellátásra volna elegendő.
HIRDETÉS
A Külügyminisztérium 500 millió dollár adományozását kezdeményezi annak az alapítványnak, amely a háború sújtotta Gázának nyújt élelmiszersegélyt. A terv eddig ellenállásba ütközött néhány amerikai tisztviselő részéről, akiket aggasztanak a segélyelosztó helyszínek közelében történt, egyes esetekben halálos kimenetelű lövöldözések, mivel az alapítvány hatásköre és biztonsági paraméterei nem rendezettek, és emiatt az elosztó tevékenység izraeli katonai védelemre szorul.
A lépés valószínűleg mélyebben bevonná az Egyesült Államokat abba a káoszba, ami a rászoruló gázaiak segélyezését jelenleg jellemzi: egy vitatott, erőszak és káosz sújtotta segélyprogramba.
Az elosztási pontok többnyire rendesen és békésen működnek, de zavart és félelmet okoz, hogy a Hamász árulásnak bélyegzi, ha valaki igénybe veszi az amerikai segélyeket.
A Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) pénzét az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) biztosítja, amelyet ideiglenesen, de lehet, hogy véglegesen az USA Külügyminisztériumához csatolnak. A GHF, amelyet egyes humanitárius szervezetek és az ENSZ némely tisztviselője bírált a "semlegesség hiánya" miatt, tíz napja kezdte meg a segélyek szétosztását, miután a 11 hetes izraeli segélyblokádot feloldották. Az osztást kétszer is szüneteltetni kellett, miután a tömeg elárasztotta a segélyközpontokat, ami miatt súlyos biztonsági helyzet alakult ki.
Ugyanakkor sem az ENSZ, sem az UNWRA segélyszervezet nem kínált fel alternatív tervet vagy támogatási forrásokat a palesztinok napi szintű megsegítésére.
Jelenleg nem lehet pontosan megállapítani, hogy ki finanszírozza a GHF műveleteit, melyekben magán amerikai biztonsági és logisztikai vállalatok vesznek részt. Csütörtökön a Reuters arról számolt be, hogy egy chicagói székhelyű magántőke-társaság, a McNally Capital „gazdasági érdekeltséggel” rendelkezik abban az amerikai profitorientált vállalkozóban, amely a GHF segélyelosztó központjainak logisztikáját és biztonságát felügyeli az exklávéban.
Donald Trump elnök és Izrael azt állítják, hogy nem ők finanszírozzák a GHF műveletet, és mindketten nyomást gyakorolnak az ENSZ-re és a nemzetközi segélyszervezetekre, hogy működjenek együtt az alapítvánnyal, amíg nem képesek jobb megoldásokat kínálni. Mindkét kormány azzal érvel, hogy az évtizedek óta fennállt ENSZ segélyhálózat adományait a Hamászhoz irányították át, ezért olyan ellátási láncra van szükség, amely megkerüli a terrorszervezetet.
A globális amerikai segélyezést korábban biztosító USAID-et gyakorlatilag teljesen feloszlatták. Programjainak mintegy 80 százalékát törölték, és sok munkatársait elbocsátás fenyegeti Donald Trump elnök azon törekvésének részeként, hogy az amerikai külpolitikát összehangolja az „Amerika az első” programjával. A szakemberek többségét kényszerszabadságra küldték. A gáza segélyezés ügyét Ken Jackson, az USAID megbízott igazgatóhelyettese támogatta.
A gyorssegély 180 napra elég
Az amerikai külügyi tisztviselőknek aggályaik vannak a segélyelosztó központok túlzsúfoltsága és a közelükben zajló erőszak miatt. Ezért, azt is javasolják, hogy a segélyműveletekben tapasztalattal rendelkező nem kormányzati szervezetek is vegyenek részt, amennyiben a Külügyminisztérium jóváhagyja a GHF finanszírozását. Ezt az álláspontot Izrael valószínűleg ellenezni fogja, mert Jeruzsálemnek rossz tapasztalatai vannak több NGO működésével kapcsolatban, amelyekbe beépültek a Hamász terrorszervezet aktivistái.
Eddig a GHF három központot nyitott, melyek közül kettő két napra szünetelt az erőszakos környezet és események miatt, melyek során tisztázatlan körülmények között haltak meg segélyért folyamodó helyi lakosok.