Az EU-ban rekordmagas az euró támogatottsága, Bulgáriában viszont a lakosság fele sem támogatja bevezetését. A magyarok háromnegyede euróval váltaná fel a forintot, ami 15 év alatt nagyon gyengült a európai valutához képest. Orbán azonban korainak tartja, és elvetette az euró bevezetését.
HIRDETÉS
„Az euróövezethez történő csatlakozás csak megerősíti Bulgária szuverenitását, hisz az ország részt vesz az Európai Központi Bank döntéshozatali folyamatában” – nyilatkozta Atanasz Pekanov közgazdász, a korábbi bolgár miniszterelnök-helyettes a Politicónak.
Az euró bevezetése fellendíti a kereskedelmet, csökkenti a tranzakciós költségeket, és erősíti Szófia befolyását Brüsszelben. A leva árfolyama évtizedeken át a német márkához, majd az euróhoz volt kötött, így rendkívül stabil, Bulgáriának azonban nem volt beleszólása az EKB monetáris döntéseibe, mivel nem volt tagja.
A Lidl bolgár hálózata máris megkezdte a felkészülést az euró 2026. január 1-jén tervezett bevezetésére. A lánc 137 üzletében június 2-tól a leva mellett euróban is feltüntetik minden termék árát – jelentette a BTA, a bolgár hírügynökség.
A lépés célja, hogy a vásárlók számára megkönnyítse az átállást. Így ugyanis lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek és hozzászokjanak az árakhoz. Az előírásoknak megfelelően az árakat két pénznemben csak egy hónappal azután kötelező feltüntetni, hogy Bulgária euróövezeti tagságáról hivatalos döntés születik – azaz július 4-től. Az Európai Bizottság ugyanis június 4-én teszi közzé az ország konvergenciajelentését, amely engedélyezi az uniós fizetőeszköz bevezetését.
A huszonegyedik
„A rendszerek beállítása és programozása hosszadalmas volt, csaknem 350 alkalmazott bevonását igényelte” – mondta az átállásról Ljubomir Harszev, az áruházlánc pénzügyi igazgatója, ami jól jelzi, milyen körülményes munka vár a kereskedelemre az euró bevezetése előtt.
Az euróban megjelenített árakat a Lidl a régóta nem változó hivatalos árfolyamon számította át a levából. Az euró hivatalos bevezetéséig azonban csak a most érvényes levában lehet fizetni.
A jövő év első napjától 12 hónapon át az árakat euróban és levában egyaránt fel kell tüntetni annak ellenére, hogy a leva csak január végéig marad törvényes fizetőeszköz.
Bulgária belépésére készülve a spanyol állami pénzverdében már kinyomtatták az első olyan bankjegyeket, amelyeken a latin és görög betűs felirat mellett cirillel azt írja: EBPO, azaz euró.
Bulgária csatlakozásával 21-re növekedik az euróövezet tagjainak száma.
Ezt követően a bolgár jegybank elnöke hivatalosan is helyet kap az EKB kormányzói tanácsában. Miután azonban a bolgár az uniós GDP kevesebb mint egy százalékát termeli, befolyása a Tanácsra korlátozott lesz.
Az infláció
Az európai közös valuta bevezetése – ugyanúgy, mint a közelmúltban csatlakozott Szlovákia, Észtország, Litvánia és Horvátország esetében – egy legalább egyszeri áremelkedéssel jár, mivel a vállalkozások a maguk javára fordítják az átállás nyújtotta lehetőségeket.
Középtávon az alacsony hazai árak hajlamosak lesznek a külföldi szintekhez igazodni, miután növekszik a Bulgária és a többi uniós ország közötti áruforgalom.
A drágulás mindenekelőtt a vidéki, szegényebb háztartásokat sújtja.
Az infláció a leginkább a mindennapos elemi árucikkeknél – például a zöldségeknél – lesz tapintható főleg azokon a területeken, ahol kisebb a választék.
A pénzhígulás volt egyébként a bolgár eurócsatlakozás legnagyobb kerékkötője, de a jelek szerint sikerült mértékét a céltartományra korlátozni.
Bulgária esetében a 2024 és 2025 áprilisa között jegyzett infláció legfeljebb másfél százalékkal haladhatja meg az euróövezet három, legalacsonyabb inflációt felmutató országát. Az idén Írországban 1, Olaszországban 1,4, Luxemburgban pedig 1,6 százalékos pénzromlást mértek.
Bulgáriában a 2023-as 4,7 százalékról tavaly 2,6 százalékra zsugorodott az infláció, így az ország ennek a követelménynek is eleget tett.
A bolgár infláció azonban az idén az előzetes várakozások szerint a 2,1 százalékos uniós átlag fölé, 3,6 százalékra emelkedik jobbára azért, mert az év elején számos termék áfáját megemelték.
A tavalyi magyar éves infláció egyébként 3,7 százalékos volt.
A bizalmatlanság
A régóta rögzített leva-euró árfolyam jóvoltából az átállás Bulgáriában jóval zökkenőmentesebb lesz, mint Szlovákia vagy Horvátország esetében – idézte a Novinite portál egy fogyasztóvédelmi szervezet szakértőjét.
Bogomil Nikolov kifejtette: a rögzített árfolyam szavatolja, hogy az árak kettős megjelenítése világos és érthető lesz a fogyasztók számára, így könnyebben alkalmazkodnak az új pénznemhez.
Szerinte a lakosság egyik legnagyobb gondja – kivált az idősebb korosztály körében – maga az átváltás lesz. A kisebb településeken az eljárás még kockázatosabb, ezért sürgette a belügyminisztériumot, hogy rendőri jelenléttel biztosítsák majd azokat a helyszíneket, ahol az emberek a leva helyett eurót vesznek majd át.
Nyolc másik, az eurót már korábban bevezető ország tapasztalataira hivatkozva Nikolov kiemelte, hogy a közös európai valutába vetett bizalom mindegyikben erősödött, ami határozottan arra utal, hogy az átállással kapcsolatos fenntartások megalapozatlanok vagy félrevezető információkon alapulnak.
Az euró bevezetéséről szóló esetleges népszavazás a szakértő szerint nem a józan észérveken, hanem az emberek érzelmein alapulna, ráadásul csak elmélyítené a bolgár társadalom megosztottságát.
A népszavazás
Az oroszbarát államfő május elején sokkolta az országot azzal a bejelentésével, hogy referendumra tűzné az ország euróövezethez történő csatlakozásának kérdését.
Rumen Radev felvetése enyhén szólva sem aratott osztatlan sikert a törvényhozásban, ahol a bolgár pártok többsége az euró bevezetését támogatja.
A kezdeményezését valószínűleg a bolgár alkotmánybíróság is elutasítja, amely már korábban jelezte, hogy egy ilyen népszavazás alkotmányellenes.
„Amikor a nemzetnek abban kell hinnie, hogy az euró bevezetése a gazdaság versenyképességének előnyére válik, nincs értelme referendummal olyan vitát gerjeszteni, amely manipulálja az embereket és félelmet kelt bennük” – így reagált az államfő indítványára a nyugatbarát Roszen Zseljazkov miniszterelnök.
A támogatottság
Az elnök és az ultranacionalista Újjászületés Párt mindenesetre feltüzelte az embereket: május utolsó hétvégéjén ezrek tüntettek Bulgária-szerte az euró bevezetése ellen.
A nemzeti valuta megtartását követelték, és az euroszkeptikus tömörülés figyelmeztetését visszhangozták, miszerint az euróra történő váltás drágulást von maga után.
Miközben az Európai Unióban rekordmagas az euró támogatottsága, az eurózónába történő belépés küszöbén álló Bulgáriában a lakosság fele sem támogatja bevezetését – jelentette a SofiaGlobe az Eurobarometer május végén közzétett felmérésére hivatkozva.
Az unió egészében 74 százalék, az euróövezetben pedig a válaszadók 83 százalék támogatja a közös valutát. Ez minden idők legmagasabb támogatottsága, amely egyben a stabil valuta iránti bizalmat is tükrözi.
Másokkal szemben a bolgárok csupán 43 százaléka tartja helyesnek a közös fizetőeszköz bevezetését, 4 százalékkal kevesebben, mint a fél évvel ezelőtti közvélemény-kutatás adatai szerint.
Ezzel párhuzamosan a bolgárok 51 százaléka egyenesen ellenzi a csatlakozást az euróövezethez – 2 százalékkal nőtt az arányuk tavaly novemberhez képest.
A tavalyelőtti felmérés szerint a magyarok csaknem háromnegyede, 72 százaléka támogatta az euró bevezetését. Ez a legmagasabb arány a nem euróövezeti uniós tagállamok között, és jelentős növekedést mutatott a korábbi évekhez képest. Az ellenzők aránya akkor 25 százalék volt.
Az euró Magyarországon
A közeljövőben nem lesz.
Az EU hét, euróövezeten kívüli tagja – a jelek szerint az év végéig – Bulgária, továbbá a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország. Ezekben az országokban továbbra is nemzeti valutát használják, bár Dánia kivételével mindannyian kötelesek csatlakozni az eurózónához, amint teljesítik a konvergenciakritériumokat.
A két legfontosabb csatlakozási feltétel az uniós átlagot közelítő infláció, illetve a nemzeti valuta euróhoz viszonyított stabil árfolyama.
Magyarország egyik kulcsfontosságú feltételt sem teljesíti, ami Bulgáriának minden további nélkül sikerült. A pénzromlás üteme például rendre magasabb.
Az euró átlagárfolyama 2010 elején 269,33 forint volt – a jegybank adatai szerint. Ma 400 forint felett van, vagyis a magyar fizetőeszköz az euróhoz képest 15 év alatt a kétharmadával, 67 százalékkal kevesebbet ér.
Nyilván ez is szerepet játszik az euró magyarországi támogatottságában.
Lámfalussy Sándor tanácsára nem vezette be Magyarország a közös pénzt – jelentette ki a magyar miniszterelnök az év elején egy szakmai konferencián. Az „euró atyja” ugyanis közölte vele: „ha nem vagytok felkészülve, a csatlakozás meg fog ölni benneteket”.
Orbán Viktor szerint nem egyértelmű az eurózóna előnye minden tagország számára. „Ha nem változtatunk, akkor a gazdag országok profitálnak a legjobban, a kevésbé gazdagok pedig nem nyernek vele” – érvelt, többek között Christine Lagarde-ra, az EKB elnökére hivatkozva a 100 év Magyarország gyarapodásáért mottóval megrendezett találkozón.