A nemzetközi presztízsű egyetem akár költözésre is kényszerülhet, és talán már sosem lesz olyan, amilyen volt.
HIRDETÉS
Miközben a Harvard sorra nyújt be több peres indítványt a Fehér Ház ellen, a vezetőség már a túlélési terveken dolgozik, hogy Donald Trump kivéreztetési hadjárata után is működni tudjon. Miután Trump márciusban célba vette a Harvardot, a kuratórium tagjai megvitatták, hogy pereljenek-e, vagy kezdjenek tárgyalásokat. Az utóbbi lehetőség gyakorlatilag a kútba esett, mert közben újabb bombák hullottak rájuk Washingtonból, lerombolva a megegyezés lehetőségeit.
Trump nemcsak az állami támogatások megvonását jelentette be, hanem az egyetem adómentes státuszának felszámolását és a nemzetközi diákok felvételének tilalmát, ami a hallgatói kar mintegy negyedét érintené. Utóbbiakat egy ideiglenes bírói végzéssel egyelőre meg tudták fékezni, de Trump ennek ellenére sem mutatott békülékenységet, hanem pénteken azt mondta az Ovális Irodában, hogy „a Harvardnak változtatnia kell a módszerein”.
Kivéreztetés és szó szerinti élet-halál harc kezdődött
A bíróságoktól várt védelem mellett az egyetemi adminisztrátorok elhúzódó háborúra készülnek és vészhelyzeti terveket készítenek, ami várhatóan azt fogja eredményezni, hogy a Harvard másképp fog kinézni még akkor is, ha végül megnyeri a pereket. Azért, mert a kormánynak számos más eszköze is van arra, hogy megterhelje az egyetem pénzügyeit, miközben a jogi csatározások elhúzódnak. „A szövetségi intézkedések olyan változásokat indítottak el, amelyeket nem lehet visszafordítani, legalábbis a belátható jövőben nem” – mondja Hopi Hoekstra, az egyetem bölcsészettudományi karának dékánja.
A tanintézet gyöngülő esélyeit jelzi Elise Stefanik republikánus kongresszusi frakcióvezető folyamatos nyomása, amivel azt készítik elő, hogy a törvényhozás ne keresztezze az elnök büntető lépéseit az egyetemmel szemben. Ehhez magasabbra kellett tekerni a probléma súlyát, bevonva a nemzetbiztonsági szempontokat, amelyek szentírásnak számítanak a törvényalkotásban. Stefanikot Donald Trump korábban ENSZ-nagykövetnek jelölte, most viszont az amerikai népre veszélyes nemzetbiztonsági kockázatként mutatja be a Harvard tevékenységét, ami jóval magasabb szint, mint a pénzügyi megszorítások, és sokkal nehezebb is kikecmeregni belőle.
A keményedő szemléletet jelzi az elnök kijelentése is, aki egyenesen a kormányülésen fogalmazott úgy, hogy a Harvard azért nem érdemli meg a szövetségi támogatásokat, mert diákjai és professzorai hozzáállása „nem amerikai”.
A kormányzat felfogása szerint a tavaly zajlott egyetemi demonstráció-sorozat a palesztin-ügy mögé a Hamász támogatását rejtette, aminek valóban sok jele mutatkozott, és ezt a Fehér Ház az amerikai nemzetbiztonságot fenyegető veszélyként értékeli. Ezt tetézte az újabb vád, amelyet Kristi Noem belbiztonsági miniszter röppentett fel, aki szerint az egyetem együttműködést folytatott a kínai titkosszolgálatokat fedő intézetekkel és csoportokkal.
Ha ezekkel az állításokkal a kormány „ráégeti” a Harvadra a nemzetáruló bélyeget, akkor a közvélemény támogatása megrepedhet az egyetem iránt, és sok amerikai családot is elijeszthet attól, hogy gyereküket a Harvardra írassák be. (Megjegyzés: a Forbes 2024-es értékelésében a Harvard az Egyesült Államok 8. legjobb felsőfokú tanintézménye volt, ezzel szemben a nemzetközi rangsort kiszámító intézet a világ 4. legjobbjaként jelzi)
Pénzügyi gödörben
A korábban a leggazdagabbak közé sorolt egyetem úgy számol, hogy a finanszírozás valószínűleg már sosem tér vissza a korábbi szintre, még akkor sem, ha a Harvard megnyeri a szövetségi kormány elleni pereket. Az intézetben speciális bizottságok elemzik a személyzeti helyzetet, és keresik a kutatások és az oktatás folytatásának módjait. Eközben már elbocsátások is történnek, csökkentették a posztgraduális hallgatók felvételét, és visszafogtak olyan mindennapi kiadásokat, mint a nyomtatás és az étkeztetés.
A tervcsomag része az is, hogy a kuratórium, az egyetemi vezetőség és a tanszékvezetők felajánlották fizetésük csökkentését. Így például a Harvard elnöke, Alan Garber 25%-os csökkentést vállalt, és megnyitotta az egyetem vésztartalékait is, mintegy 250 millió dollárral járulva hozzá a fennmaradási programhoz, hogy legyen idő alternatív finanszírozási forrásokat keresni. "A Harvard dilemmája az, hogy nem bízhat abban, hogy a Trump-adminisztráció jóhiszeműen tárgyal, és nem számíthat arra sem, hogy megnyer egy hosszan elhúzódó csatát a szövetségi kormánnyal, miközben működnie is kell" – mondja Aziz Z. Huq, a Chicagói Egyetem jogászprofesszora, aki szerint a csata kimenetele nemcsak a Harvardot, hanem az egész amerikai felsőoktatás újragondolását fogja eredményezni. A kutatóegyetemek jelenlegi modelljét a második világháború alatt hozták létre, amikor a hadsereg kiszervezte a kutatás-fejlesztést az iskoláknak, és ez a modell évtizedekig jól szolgálta a nemzetet. Újabban viszont a rendszert egyre élesebben támadják a MAGA konzervatívjai, akik úgy vélik, hogy a felsőoktatás a liberális ideológia melegágyává vált, amelyet le kell bontani és újjá kell építeni.
A nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva mondják azt is, hogy az országnak előnyösebb az amerikai diákok felvétele, mivel a külföldiek aránya túl magas lett, és félő, hogy ők az USA-ban szerzett magas szintű tudást az Egyesült Államok ellen használják majd fel. Ebben a kényes kérdésben leggyakrabban a kínai érdekeltséget vetik fel.
Erre alapul a kormányzat legújabb lépése, hogy megtiltja a Harvardnak a külföldi diákok felvételét, visszavonva az egyetem tanúsítványát azokban a kormányzati programokban, amely lehetővé teszi a nem állampolgárok számára, hogy diákvízummal tanuljanak az Egyesült Államokban. Kristi Noem miniszter szerint a külföldi diákok felvétele kiváltság, nem pedig garancia. A Harvard azért van veszélyben, hogy elveszíti ezt a kiváltságot, mert ellenséges tanulási környezetet teremtett a zsidó diákok számára, mondta Noem. (Megjegyzés: egyelőre nem világos, hogy ezt a korlátozást csak a Harvardra szabják-e, vagy kiterjesztik a többi felsőfokú intézményre is, például a Columbiára és a Pennre, ahol hasonló incidensek zajlottak tavaly.)
A Harvard a pénteki keresetben azt állította, hogy a következmények katasztrofálisak lehetnek az intézetre nézve. „Nemzetközi hallgatók nélkül a Harvard nem Harvard” – írták az egyetem jogászai, mivel a külföldi diákok laboratóriumokat működtetnek, kurzusokat tartanak, kutatásokat vezetnek és tucatnyi egyetemi sportot űznek.
A Harvard hallgatóinak körülbelül egynegyede külföldi, arányuk magasabb az üzleti, közegészségügyi és közpolitikai karokon.
Bár a szövetségi bíró pénteken ideiglenes haladékot adott a Harvardnak, az ügy még messze nem rendeződött. „Ezeknek a nem választott bíráknak nincs joguk megakadályozni a Trump-adminisztrációt abban, hogy jogos ellenőrzést gyakoroljon a bevándorlási politika és a nemzetbiztonsági politika felett” – mondta a döntésről a Fehér Ház szóvivője.
Kedden újabb bírósági meghallgatást terveznek, aminek kimenetele még nem lesz végleges.