Izrael a Gázai övezetben a humanitárius segélyek elosztásának felelősségét néhány újonnan alakult magánszervezetre kívánja átruházni, de egy új, Izraelben kidolgozott amerikai projekt keretében - derítette ki a The New York Times. A cél az, hogy ne a Hamász nyúlja le a civileknek szánt segélyeket.
HIRDETÉS
A világszerte a gázai civilek szándékos kiéheztetésével vádolt izraeli vezetés úgy döntött, hogy egy új amerikai alapítvány, a Gaza Humanitarian Foundation (GHF) koordinálja hamarosan a segélyek hatékonyabb elosztását, hogy ne az ENSZ alá tartozzon ez a feladat.
A lap által idézett források elmondták: a terv célja, hogy aláássák a Hamász ellenőrzését az övezetben, és megakadályozzák, hogy bármilyen élelmiszer vagy segély a terrorszervezet kezébe kerüljön. Izraelben úgy látják, hogy a világszervezet nemcsak nem tudta, de részben nem is akarta megakadályozni, hogy a Hamász ellopja, majd pénzért árusítsa ezeket a segélyeket.
Új munkamegosztás, a Hamász nélkül
A GHF-et, amely még nem működik Gázában, biztonsági vállalkozók, volt katonatisztek és humanitárius segélyszervezetek tisztviselői irányítják. Az egyelőre nem világos, hogy ki finanszírozza a GHF-et, amely azt állítja, hogy több mint 100 millió dolláros kötelezettségvállalással rendelkezik egy külföldi kormányzati adományozótól, de nem nevezte meg az adományozót - jelentette az AP.
A projekt biztonságáért Philip F. Reilly, a CIA korábbi vezető tisztje felel, Jake Wood, egykori amerikai tengerészgyalogos pedig nonprofit szervezetén, a GHF-en keresztül irányítja a projekt adománygyűjtését.
Az alapítvány nem kap finanszírozást Izraeltől, és "rendelkezik a szükséges önállósággal ahhoz, hogy függetlenül működjön" - idézte Woodot a The New York Times, aki azt is elmondta: semmilyen minőségben nem venne részt a projektben, ha az része lenne egy olyan tervnek, hogy erőszakkal kitelepítsék az embereket bárhol Gázán belül.
A lap szerint a magát semlegesnek és függetlennek feltüntető kezdeményezésről először az IDF tisztjei és az izraeli kormánnyal szoros kapcsolatban álló üzletemberek zárt körű találkozóin beszéltek a háború első heteiben, majd 2024-ben sikerült megszerezniük a hadsereg és a kormány támogatását.
Az elképzelés szerint az alapítvány felel majd az élelmiszerek elosztásáért, míg Izrael - megváltoztatva eddigi álláspontját - hagyná, hogy az enklávéban működő civil segélyszervezetek feleljenek továbbra is a nem élelmiszersegélyekért.
Szándékos éheztetés?
Izrael csaknem három hónapig megakadályozta, hogy élelmiszer, üzemanyag, gyógyszerek és egyéb szállítmányok jussanak be a Gázai övezetbe, hogy ezzel gyakoroljon nyomást a Hamászra a túszok elengedésére. Május 20-án újraindította a segélyezést, amikor öt ENSZ teherautó, amely ellátmányt, köztük bébiételeket szállított, a Kerem Shalom átkelőn keresztül belépett a Gázai övezetbe - erősítette meg az izraeli hadsereg.
A hathetes január-februári tűzszünet és a blokád újbóli meghirdetése óta Izrael 338 676 tonna élelmiszert juttatott Gázába - írja az Izraellel szembeni média-elfogultságokat monitorozó civil szervezet, az HonestReporting, cáfolva azt a nézetet, hogy Izrael éhezteti akarná a palesztinokat.
A lap idézi az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) becslését, amely szerint ez a mennyiség 5-6 hónapig elegendő lenne Gáza mind a 2 millió lakosának ellátására. Maga az ENSZ úgy számol, hogy ez a mennyiség 6-8 hónapra lenne elegendő a gázai lakosság számára. Elvileg tehát a Gázai övezetben még mindig bőséges élelmiszerkészlet kéne hogy rendelkezésre álljon.
A gázai egyenlőtlen élelmiszer-elosztás (egyes területeken megfelelő a hozzáférés, máshol alig, vagy csak túl drágán lehet élelmiszert kapni) számos, a helyzetet bonyolító tényezőnek tudható be, többek között annak, hogy a Hamász eltérítette az ingyenes élelmiszersegélyt, és azt profitszerzés céljából kihasználta - írja a szervezet, amely szerint nem áll meg az az állítás, hogy Gáza a tömeges éhínség szélén áll.