Palesztin források szerint a légicsapásoknak száznál is több halálos áldozatuk van a Gázai övezetben, ahová a segélyek továbbra is csak csordogálnak.
HIRDETÉS
A palesztin övezet északi részén lévő Gázaváros felett, amely több támadás célpontja is volt, nagy füstfelhőket lehetett látni. Az izraeli légierő célpontja állítólag az Al-Awda kórház volt, amely a két, északon még működő kórház egyike.
A közösségi médiában keringő videókon izraeli tankok és drónok láthatók, amint a jelentések szerint az Al-Awda kórházat támadják. A támadás jelentős károkat okozott, és lángba borította a kórház egyes részeit. A kórház egyik dolgozója által közzétett felvételeken látható, hogy a falakat lerombolták, és sűrű fekete füst szállt fel a rommá lerombolt épület fölé.
Az izraeli hadsereg részéről közölték, hogy erőik az Al-Awda kórház "szomszédságában" tevékenykedtek, de tagadták a felelősséget a támadásért, ehelyett azt mondták, hogy "a tűz körülményeit még vizsgálják". A mentőszolgálat munkatársainak engedélyezték, hogy megpróbálják eloltani a kórházban keletkezett tüzet.
Raafat Ali al-Majdalawi, az Al-Awda Egészségügyi és Közösségi Egyesület igazgatója szerint az izraeli erők a kórház víztartályait is célba vették, és felgyújtották a járóbeteg-rendelőket. Az egyelőre nem derült ki, hogy hányan sérültek meg vagy haltak meg ezekben a csapásokban.
Újabb támadások Libanon ellen
Izrael csütörtökön több dél-libanoni területre is csapásokat mért, némelyik messze a határtól - jelentette a libanoni állami hírügynökség.
Az egyik csapás előtt az izraeli hadsereg figyelmeztető közleményeket adott ki. A célpont egy Toul városában lerombolt épület volt, amely az izraeli erők szerint a Hezbollahhoz tartozott.
A csapás után készült videókon tűz és hatalmas füstfelhő emelkedik a többemeletes lakóházakkal teli terület fölé. Más területeken figyelmeztetés nélkül hajtottak végre csapásokat. Libanoni források szerint a dél-libaboni célpontok elleni legutóbbi izraeli csapásoknak három halottjuk van.
Izrael a november végén megkötött tűzszünet ellenére azóta is szinte minden nap csapást mért Libanonra. Libanon szerint ezek a csapások sértik a tűzszüneti megállapodást, míg Izrael szerint a Hezbollah ellen irányulnak, hogy megakadályozzák annak újrafegyverkezését.
A légicsapások újabb hulláma két nappal a dél-libanoni helyhatósági választások előtt érkezett.
Nawaf Salam libanoni miniszterelnök szerint a támadások "nem fogják eltántorítani az államot a választási folyamat iránti elkötelezettségétől". Salam felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Izraelre a határokon átnyúló támadások és a tűzszüneti megállapodás megsértésének beszüntetése érdekében.
Izrael tagadja, hogy hiány van a gázai élelmiszerekben
Az ENSZ szerint eddig mintegy 90 teherautóni segélyt sikerült szétosztani a rászoruló gázai lakosság között. Ez nagyjából a fele annak a humanitárius segélynek, amely a 3 hónapos izraeli blokád feloldása óta érkezett a palesztin területre. A többi még kiosztásra vár.
"A tegnapi szállítmányok mennyisége korlátozott, és közel sem elegendőek ahhoz, hogy a Gázai övezet 2,1 millió lakosát ellásák" - mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő.
A legutóbbi tűzszünet idején naponta 600 teherautó haladt át a Gázai övezetbe, amelyek élelmiszert, üzemanyagot, létfontosságú segélyeket és orvosi ellátmányt szállítottak.
A Gázába irányuló segélyek átadásáért felelős izraeli katonai ügynökség, a COGAT azonban csütörtökön azt közölte, hogy nincs élelmiszerhiány Gázában.
"Jelenlegi értékelésünk szerint jelenleg nincs élelmiszerhiány a Gázai övezetben" - áll az X-en megjelent közleményükben, amelyet a nemzetközi humanitárius szervezetek azonnal cáfoltak. Többen "csepp a tengerben" nevezték a Gázába jelenleg csordogáló segélyeket ahhoz képest, amire szükség lenne.
Ezen a héten Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök "minimális" szinten engedélyezte a segélyek áramlását, hogy megőrizze az Egyesült Államok és szövetségesei támogatását. Az izraeli kormány hadviselésével kapcsolatos nemzetközi kritikák egyre erősebbek.
Egy szerdai televíziós sajtótájékoztatón Netanjahu ismét kijelentette, hogy a gázai hadművelet addig nem ér véget, amíg Izrael valamennyi katonai célját el nem éri. Az izraeli miniszterelnök azt mondta, nyitott egy újabb ideiglenes tűzszünetre a megmaradt túszok kiszabadululásának érdekében, de a háború végső soron folytatódni fog. Közölte, hogy a harcok csak akkor szűnnek meg, ha a Hamász szabadon engedi az összes megmaradt túszt, lemond a hatalomról, leszereli a fegyvereit és elhagyja Gázát.
Netanjahu bejelentette azt is, hogy a hosszú távú tervek között szerepel Donald Trump amerikai elnök háború utáni ellentmondásos tervének megvalósítása, amely szerint a terület palesztin 2,1 millió lakosát a szomszédos országokba telepítenék át. Trump azt is mondta, hogy az Egyesült Államok ezután "birtokba veszi" Gázát.
A palesztinok, valamint a nemzetközi közösség szinte teljes egésze elutasította Trump javaslatát.
A háború akkor kezdődött, amikor a Hamász fegyveresei 2023. október 7-én megtámadták Izrael déli részét, a terroristák mintegy 1200 embert öltek meg, többségükben civileket. A Hamász 251 embert ejtett túszul, jelenleg 58-at tart fogva, közülük 20-an feltételezhetően még életben vannak.
Az ezt követő izraeli offenzívában eddig több mint 53 762 palesztin halt meg, főként nők és gyerekek. Az adatokat a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium tette közzé, amely nem tesznek különbséget a fegyverese és a civil áldozatok között.