A skandináv országban a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kötik, és ötévente felülvizsgálják.
Dániában lesz a legmagasabb a nyugdíjkorhatár Európában, miután a dán parlament törvényt fogadott el, amely 2040-re 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.
Az új törvényt csütörtökön 81 igen és 21 nem szavazattal fogadták el. A 70 éves korhatár minden 1970. december 31. után született személyre vonatkozik majd – írja a bbc.
A dánok jelenleg 67 éves korukban mehetnek nyugdíjba, de 2030-ban ez 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik. Dánia 2006 óta a hivatalos nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz köti, és ötévente felülvizsgálja.
Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök tavaly azt mondta, hogy a csúszóskála elvét esetleg újratárgyalják.
„Már nem hiszünk abban, hogy a nyugdíjkorhatárt automatikusan meg kell emelni” –mondta, hozzátéve, hogy pártja szerint nem lehet csak úgy azt mondani, hogy az embereknek egy évvel tovább kell dolgozniuk.
Tommas Jensen, egy 47 éves tetőfedő a dán médiának azt mondta, hogy a változtatás ésszerűtlen.
„Dolgozunk, és dolgozunk és dolgozunk, de nem mehetünk tovább” – mondta. Hozzátette, hogy az íróasztalnál dolgozók helyzete más lehet, de a fizikailag megterhelő foglalkozású munkások számára nehézséget jelentenek a változások.
„Egész életemben fizettem az adót. Kell, hogy legyen idő a gyerekekre és az unokákra is” – mondta a DK-nak.
Jesper Ettrup Rasmussen, az egyik dán szakszervezeti szövetség elnöke szerint a nyugdíjkorhatár emelése igazságtalan.
„Dániának egészséges gazdasága van, mégis az EU-ban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár. Ez azt jelenti, hogy az emberek elveszítik a méltóságteljes időskori élethez való jogukat.”
Az elmúlt években számos európai kormány emelte a nyugdíjkorhatárt, hogy tükrözze a várható élettartam növekedését, és kezelje a költségvetési hiányt.
Svédországban a legkorábban 63 éves korban lehet nyugdíjjogosultságot igényelni. Olaszországban az általános nyugdíjkorhatár 67 év.
Franciaországban 2023-ban törvényt fogadtak el, amely 62-ről 64 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. A rendkívül népszerűtlen változtatás tüntetéseket és zavargásokat váltott ki, és Emmanuel Macron elnöknek szavazás nélkül kellett keresztülvinnie a parlamenten.