Az amerikai elnök első ciklusához képest is változtatott politikáján, ami újabb éket ver republikánus pártján belül.
HIRDETÉS
Donald Trump szinte minden piacon le akarja győzni Kínát, a tiszta energiával kapcsolatban azonban inkább vállalná a vereséget. Második ciklusában az amerikai elnök minden eddiginél elkötelezettebben tért vissza a fosszilis tüzelőanyagok támogatásához és a tiszta, megújuló energiaforrások mellőzéséhez.
Trump szerint Kína már megnyerte a tiszta energia versenyét, részben olyan gyakorlatok miatt, mint a kényszermunka, a masszív támogatások és a szellemi tulajdon ellopása. Ha megpróbálna versenyezni Pekinggel, azzal csak az Egyesült Államokat tenné vesztessé. Az elnök azt szeretné, ha az általuk már most is uralt energiaforrásokra, köztük az olajra, a földgázra és a szénre összpontosítanának.
Ez teljes szakítást jelent Trump elődjével, Joe Bidennel szemben, aki a tiszta energiaforrások dominanciájáért folytatott versenyben igyekezett felvenni a kesztyűt Kínával szemben. Ez ellentétben áll Trump első ciklusával is, amikor a Fehér Ház az energiával és a tiszta energiával kapcsolatos „mindent megehetsz, amit csak tudsz” megközelítést alkalmazta.
Az új hozzáállás több milliárd dolláros lehetőséget jelenthet Amerika versenytársainak. Washingtonban pedig alapvető szakadékot nyit Trump republikánus pártján belül.
„A második kormányzat tényleg nem a félmegoldásokról szól” – mondta Daniel Simmons, aki Trump első ciklusában az energiaügyi minisztérium energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal foglalkozó irodáját vezette. – „Minden jel szerint ez nem egy olyan csatatér, ami érdekli őket”.
Repedések a Republikánus Pártban
Nem minden republikánus áll ért egyet azzal, hogy Kínát, Európát és más nemzeteket hagyják nyerni a tiszta energiáért folytatott versenyben.
A Republikánus Párt forrong, miközben zajlik Washingtonban az egyik legnagyobb politikai vita: Trump „nagy, szép” adó- és kiadási megatörvényének bonyolult elfogadása.
A keményvonalas konzervatívok azt követelik, hogy a törvényjavaslat teljesen nyirbálja meg a Biden-féle, több százmilliárd dolláros tiszta energia adókedvezményeket, amelyek célja az volt, hogy a kínai és európai gyártók amerikai versenytársait megerősítsék.
Ez a törekvés azzal fenyeget, hogy elidegeníti a mérsékelt republikánusokat, akiknek közösségei az adókedvezmények által lehetővé tett projektek révén nyerhetnek, és akik azt remélték, hogy Trumpot a maguk oldalára állíthatják azzal, hogy az ösztönzőket Kína kiszorításának kulcsaként állítják be.
Ehelyett ezt az üzenetet kapták: Trumpot egyszerűen nem érdekli, ha a tiszta energiával kapcsolatos győzelemről van szó – írja a Politico.
Trump energiaügyi minisztériuma ezt megerősítette egy nyilatkozatban, amely nagyrészt az olajra összpontosított – egy olyan energiaforrásra, amelyből az Egyesült Államok minden más országnál többet termel.
Kína dominál
Trump tisztviselői azzal érveltek, hogy a zöld technológiába fektetett pénzzel Kínát ösztönzik, amely a globális akkumulátor-, elektromos jármű-, nap- és szélenergia-ellátási láncok jelentős részét uralja.
Az új kormányzat energiastratégiája még jobban támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, mint amilyet az első ciklusában követett. Ezzel azonban veszélybe kerül az Egyesült Államok tiszta energiát előállító ipara, amely épp csak most kezd csírázni, és a zöld technológia szószólói szerint ez szinte biztosra venné, hogy Kína fogja uralni a globális ágazatot.
Bár nem javasolják az adókedvezmények teljes eltörlését, a képviselőházi republikánus törvényhozók szigorú korlátozásokat vetettek fel, amelyek betiltják a kínai beszerzést az energiaprojektek ellátási láncában. Ezek a korlátozások az adókedvezmények nagy részét használhatatlanná tennék a még meg sem épült projektek esetében, és ezzel gyakorlatilag elfojtanák a születőben lévő amerikai tiszta gyártási ágazatot.
A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak elemzése szerint a támogatások megszüntetésével odalenne a napelemmodulok és akkumulátorok potenciális amerikai exportpiaca, amely 2030-ra akár 50 milliárd dollárt is érhet. Más országok töltenék be a 80 milliárd dolláros beruházási űrt, amelyet a bezárt amerikai napenergia-létesítmények, elektromosjármű-üzletek és akkumulátor-gigagyárak hagynának maguk után.