2024 volt az első év, amelyben a napenergia megelőzte a szenet Európa villamosenergia-mixében. A hírnek magyar szempontból is pozitív vonatkozása van, hiszen idehaza hasznosítottuk a legnagyobb arányban a napenergiát tavaly.
HIRDETÉS
A belga Heusden - Zolder egykori szénbánya reprezentálja a legjobban az európai átállást.
A Benelux államok egyik utolsó bányahulladék-lerakója helyén ma már 25 ezer napelem termeli az energiát.
"Miután a bánya 1992-ben bezárt, ezt a hulladéklerakót egyáltalán nem használták. Egy másik céggel közösen telepítettük ide a napelemeket, ezzel újra hasznossá tettük ezt az elhagyatott területet. Ez egy 5 megawattos erőmű, amelyet 2008-ban építettünk: örömmel elmondhatom, hogy évente öt gigawattóra áramot termel, teljesen zölden" - mondta a Group Machiels energiaügyi vezetője.
2024-ben az Európai Unió összesített energiatermelésének 11 százalékát adta a napenergia, bő egy százalékkal megelőzve a szenet.
A legnagyobb szeletet továbbra is az atomenergia hasítja ki majdnem 24 százalékával, második helyen a szélenergia áll 17,4 százalékkal, ezt követően pedig a gáz és a vízenergia következik.
Magyarország lett az első a napenergia felhasználásában 25 százalékkal, de Görögország és Spanyolország is kiemelkedő számokat produkált tavaly.
"Ez nem csak az energetikai átállás szempontjából fontos mérföldkő, hanem az európai önállóságéból is, ugyanis hazai áramról beszélünk, nem kell importálni. Ez pedig húzza magával a versenyképességünket is" - mondta a SolarPower Europe vezérigazgatója.
Az egyetlen bökkenő, hogy az európai piacon egyre nagyobb mennyiségben jelennek meg a kínai napelemek.
"Az európai napelemek 90 százaléka ma Kínából származik. Az elmúlt években sokat egyeztettünk annak érdekében, hogy visszavegyük a gyártást magunkhoz. Fontos a diverzifikáció, de az is, hogy ne függjünk másoktól" - tette hozzá Walburga Hemetsberger.
A tárolási kapacitás növelése és az elektromos hálózat rugalmassága további kihívásokat jelenthet Európa számára.
Az EU célja, hogy 2030-ra az energiatermelés 42,5 százaléka legyen zöld, 2050-re pedig valósuljon meg a karbonsemlegesség.