A Szabad Európa Intézet új mérőszáma alapján Magyarország került az élre az EU tagjai közül. Eközben a Szuverenitásvédelmi Hivatal „nyomásgyakorló szervezetnek” minősített egy filmklubot, amelyet az NKA is támogat.
HIRDETÉS
A Szabad Európa Intézet átfogó szuverenitásindexet dolgozott ki, melynek célja az országok szuverenitási helyzetének összehasonlítása és vizsgálata. A mérőszám nemcsak az egyes országok önállóságának aktuális állapotát értékeli, hanem azokat a kockázatokat is feltárja, amelyek a szuverenitásukat veszélyezteti – írja honlapján a Szájer József vezette intézet.
Egy ország minél magasabb pontszámot ér el, annál szuverénebb; minél alacsonyabb az összpontszám értéke, annál nagyobb az ország kitettsége a külső erők irányába.
Az index összeállításakor az Európai Unió országaira fókuszáltak, de összehasonlító céllal néhány mérete, helyzete, adottságai miatt jellegzetes nem uniós országot is vizsgáltak (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Indonézia, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Oroszország, Svájc, Törökország, Ukrajna).
36 kérdés alapján értékelték az országok önállóságát. A témakörök között az alábbiak szerepelnek: alkotmányos rend, területi, pénzügyi szuverenitás, energiafüggetlenség, nemzeti vagyon, az önerő és fenntarthatóság, gazdaságpolitika, külgazdaság, társadalom, kultúra, identitás.
A kérdésekre az intézet által adott válaszokból állt össze egy-egy vizsgált állam aktuális szuverenitási mutatószáma.
Magyarország az élen
"Magyarországot tekintjük referenciaországnak, mivel a jelenlegi magyar kormányzati politika minden tekintetben egy kiteljesedett, mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel, ezért ideális, létező referencia" – írják.
A szuverenitásindex alapján az EU-tagok közül 178 ponttal (89 százalékkal) Magyarország került az élre, Franciaország végzett a 2. helyen (175 pont), míg Németország (169) a bronzérmes.
A nem EU-s országok között az intézet első helyre tette Kínát (190 pont). Utána az Egyesült Államok következik (180 pont), majd Svájc (175 pont) és Oroszország (174 pont).
Summázatuk szerint a szuverenitásindex fontos innovációja, hogy érzékeny a soft power eszközeire és az azokkal szembeni ellenállóképességre.
"Ennek az összetevőnek a hangsúlyos megjelenítése részben magyarázza, hogy több nyugati nagyhatalom miért mutat süllyedő tendenciát. Mint írják, a "globális techcégekkel való szoros összefonódás, az NGO-hálózatok által erőltetett agendák, valamint a médián keresztül felerősített belső politikai megosztottság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az államok mozgástere látványosan beszűküljön."
Filmklub is gyanúba keveredett
Eközben nyomásgyakorló szervezetként hivatkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy filmklubra, amelynek programjában szerepel egy transznemű tinédzserről szóló dokumentumfilm.
Uniós támogatásból végzik el a politikai munkát a nyomásgyakorló szervezetek című írásukban emlékeztetnek arra, hogy a KineDokot szervező Anthropolis Antropológiai Közhasznú Egyesület százezer eurós nagyságrendben kapott uniós támogatást arra, hogy filmklubokat tartson.
„A dokumentumfilmek vetítésén kívül a KineDok projekt kiemelt célja a közösségépítés és a szemléletformálás is. A filmklub programján a progresszív ideológiákat népszerűsítő alkotások között ott van a Magyarországon játszódó Fanni kertje című munka is, amely egy transznemű tinédzser életét mutatja be” – írják, megemlítve, hogy a projekt feladatai közé tartozik a fiatalok iskolai érzékenyítése is.
A KineDok reagált erre, rámutatva, hogy számos pontatlanság van a szövegben. Közleményük szerint a Fanni kertjét iskolai programok során nem vetítették. Megemlítik azt a kimaradó információt is, miszerint az uniós támogatásokon túl a projektet a kezdetek óta támogatja a Nemzeti Kulturális Alap és a Miniszterelnökség is.
Hangsúlyozzák, hogy a KineDok ideológiailag független kezdeményezés, "a válogatás során az elsődleges szempont, hogy magas színvonalú, a filmes szakma által elismert alkotások kerüljenek a hazai és nemzetközi nézők elé".
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt alaposan felkészítették szaporodó feladatainak ellátására. Büdzséje jelentős mértékben növekszik a tavalyihoz képest – írja az mfor. Míg a szervezetnél dolgozók munkabérei és illetményei 2024-ben 950,8 millió forintot tettek ki, addig 2025-re már 2,2 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra – vagyis a bérköltség több mint kétszeresére nőtt. Tavaly 101 főt foglalkoztattak, idén 120 fővel számolnak.