A Bizottság által felterjesztett javaslat kiterjesztené az úgynevezett biztonságos harmadik országok körét. A menekülteket a javaslat elfogadását követően olyan államokba lehetne visszaküldeni, amelyeken csupán átutaztak, vagy amelyekbe be sem léptek.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság új javaslata alapján átalakítaná a menekültügyi eljárásokat. Ezt azzal kívánná elérni, hogy újraírja a „biztonságos harmadik ország", azaz a menekülteket befogadó ország fogalmát. A Bizottság a fogalom felülvizsgálatát javasolta, ezzel gyakorlatilag szigorította a menekültügyi eljárásokat - írja az Euractiv.
A "biztonságos harmadik ország" új fogalma a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy elutasítsák a menekültek menedékjogi kérelmét, amennyiben a kérelmező egy biztonságosnak ítélt, nem uniós országban is védelmet kaphat. A jelenlegi uniós jog szerint a menekültek befogadásához egyértelmű kapcsolatra van szükség a menedékkérő és az adott ország között. Az uniós jog szerint egy ország csak akkor minősül biztonságosnak, ha védelmet képes nyújtani: tehát ha nem azonnal utasítja ki a menekültjogot kérőket, az országban nem áll fenn a súlyos sérelem vagy üldöztetés veszélye, és lehetővé teszi a menedékkérők számára, hogy valóban védelmet kapjanak.
A Bizottság által felterjesztett javaslatok a következők:
- A kérelmező és a biztonságos harmadik ország közötti kapcsolat ne legyen kötelező érvényű
- Ha a kérelmező EU-ba érkezése előtt áthalad biztonságos harmadik országon, az szintén tekinthessék elegendő kapcsolatnak a biztonságos harmadik ország fogalom alkalmazására.
- Ha nincs kapcsolat vagy átutazás, a fogalom akkor legyen alkalmazható, ha fennáll az adott biztonságos harmadik országgal megállapodás. Egy ilyen megállapodás biztosítja, hogy az adott biztonságos harmadik országban megvizsgálhassák a menekültjogi kérelmet és a kérelmezők indokolt esetben védelemben részesülhessenek. Ez nem vonatkozik a kísérő nélküli kiskorúakra.
- Az eljárási késedelmek csökkentése és a visszaélések megelőzése érdekében a Bizottság javasolja, hogy az elfogadhatatlansági határozatok elleni fellebbezések ne függesszék fel az automatikus kitoloncolást.
Az új szabályok értelmében az uniós tagállamok olyan országokba toloncolhatnák ki a menedékkérőket, amelyeken vagy átutaztak vagy amelyek határait addig át sem lépték. Feltéve, ha ezekkel az országokkal kétoldalú vagy informális megállapodás áll fenn. A menedékkérő és a "biztonságos harmadik ország" közötti kötelező előzetes kapcsolat követelményét eltörölnék, és a tagállamok jogrendszerére bíznák a „kapcsolat” fogalmának meghatározását.
Mi következik ebből?
Az intézkedés nagy mozgásteret biztosítana az EU-tagállamoknak, hogy szinte bárkit kitoloncoljanak. Egy biztonságos harmadik országnak nem kötelező befogadnia az illetőt. Az Európai Bizottság egyik, az Euractivnak nyilatkozó tisztviselője elmondta, hogy uniós szintű, egységes nyilvántartás nem készül a biztonságosnak vélt országokról. „A tagállamok saját listájukat határozhatják meg” - mondta.
A felsorolt változtatásokat az új menekültügyi eljárásról szóló rendelet tartalmazza. A rendelet egy széleskörű migrációs és menekültügyi paktum része, amely jövőre léphet hatályba. A javaslat értelmében, mielőtt a tagállamok bármilyen megállapodást kötnének a biztonságos harmadik országokkal, értesíteniük kell a Bizottságot és a többi tagállamot is. A Bizottságnak ezáltal lehetősége lenne ellenőrizni, hogy ezek a megállapodások valóban megfelelnek-e az uniós jogi normáknak.
A Bizottság május 20-i javaslata a legutolsó az uniós menekültügyi szabályok szigorítására tett lépések közül.
- Idén áprilisban a Bizottság elfogadott egy tervet, amely hét országot - Banglades, Kolumbia, Egyiptom, Egyiptom, India, Koszovó, Marokkó és Tunézia - „biztonságos származási országgá” nyilvánítana. Ezzel a testület felgyorsítja az innen származó emberek menedékjogi kérelmeinek elbírálását és megkönnyíti azok elutasítását.
- Korábban a Bizottság aláírta az új uniós "visszatérési szabályokat" is, amelyek célja az elutasított menedékkérők visszatérésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése és az eljárások gördülékenyebbé tétele. A szabályozás alá tartoznak a „visszatérési központok” használatának vizsgálatára vonatkozó jogi rendelkezések is.
Susan Fratzke, a Migrációs Politikai Intézet vezető politikai elemzője szerint a javasolt módosítások „nem fogják befolyásolni a tagállamok azon terveit, hogy visszatérési központokat létesítsenek”. Mint azt Fratzke kifejtette, a visszatérési központok olyan személyeket fogadnak, akiknek a menedékjogi kérelmét már elutasították, és akikre a visszatérési eljárás vonatkozik.
Az Európai Bizottság azzal egyidőben javasolta a bevándorláspolitika szigorítását, hogy Friedrich Merz konzervatív német kancellár Németországban hasonló szakpolitikai intézkedésekkel nyert választást. A bevándorláspolitika szigorításának programja tagállami szinten részben azért volt kulcsfontosságú, mert az egyre nagyobb támogatottságú szélsőjobboldal vitorlájából ezzel lehetett kifogni a szelet.
A szakpolitikai kérdésekben széthúzó német kormánykoalíciónak a szigorúbb bevándorláspolitikai programja a német társadalmi megosztottság és gazdasági válság megoldására tett kísérletként is értelmezhető. Az erős és egységes Európát ígérő Friedrich Merz és az Európai Bizottság élén álló Ursula Von der Leyen elképzelései az Európai Unió bevándorláspolitikájának fokozatos átalakulását sejtetik. A mostani javaslat jelenleg az Európai Parlament és az Európai Tanács előtt van.