Az észt külügyminisztérium szerint a görög tulajdonban lévő olajszállító tartályhajó szabályosan, korábban egyeztetett úton haladt. Az esetről tájékoztatták a NATO-szövetségeseket.
Az észt külügy szerint a libériai zászló alatt közlekedő Green Admire nevű olajtanker Sillamäe kikötőjéből futott ki egy kijelölt hajózási csatornára, amely orosz felségvizeken halad át. Végállomása a hollandiai Rotterdam lett volna. A tallini minisztérium szerint az útvonalat, amelyet hajózási biztonsági okokból választottak ki, és amely nem szigorúan az államhatárok mentén halad, Oroszország, Észtország és Finnország kölcsönös egyetértésével alakították ki.
"Az eset mindenképpen összefügg azzal, hogy elkezdtük zavarni Oroszország árnyékflottáját. Azt mutatja, hogy Oroszország továbbra is kiszámíthatatlanul viselkedik. Az esetről tájékoztattam szövetségeseinket is" – jelentette ki Margus Tsahkna észt külügyminiszter. Azt is hozzátette, hogy a hasonló incidensek elkerülése érdekében a Sillamäe kikötőjébe tartó hajókat kizárólag észt felségvizeken keresztül irányítják át.
A görög parti őrség egyik tisztviselője azt mondta, hogy mivel a hajó nem görög zászló alatt közlekedett, Görögországnak nincs hatásköre rá. Egy görög kormánytisztviselő azonban azt mondta, hogy tudtak az esetről, és figyelemmel kísérik azt. Azt is hozzátette, hogy Athén jelezte, kész segítséget nyújtani, de erre vonatkozó kérelem - nem érkezett be hozzájuk.
A mostani eset előzménye, hogy május 13-án az észt haditengerészet megpróbált feltartóztatni egy Jaguar tankert, amely a Finn-öböl nemzetközi vizein tartott Primorszk kikötője felé. Feltételezéseik szerint a hajó az orosz árnyékflottához tartozik és szerepel a brit szankciós listán. A tanker legénysége nem volt hajlandó követni az észt határőrök utasításait, viszont elhagyta Észtország vizeit, Oroszország azonban a hajó kíséretére vadászgépet küldött, amely megsértette a balti ország légterét.
A Nyugat már számos szankciót vezetett be az orosz olajat szállító tartályhajók ellen, aminek az lett az eredménye, hogy a szállítást többnyire gyakorlatilag kibogozhatatlan tulajdonosi struktúrájú hajók végzik, amelyek sem a legmagasabb szintű nyugati biztosítással, sem biztonsági tanúsítványokkal nem rendelkeznek.
Az EU május 14-én hagyta jóvá az Oroszország elleni szankciók újabb körét - várhatóan e hét kedden fogadják el hivatalosan -, amelyek főként az eddigi büntetőintézkedéseket megkerülő olajszállító tartályhajókból álló árnyékflottát célozzák. A csomag vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást is tartalmaz magas rangú orosz politikai és üzleti vezetők számára. A csomag, amely a 17., amelyet az EU azóta szabott ki, hogy Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, az európai vezetők Moszkvának szóló legutóbbi ultimátumát megelőzően készült az Egyesült Államok vezette békefenntartó erőfeszítések támogatására.
A legfontosabb elemek között szerepel mintegy 200 olajszállító tartályhajó feketelistára helyezése, amelyek a gyanú szerint segítenek Oroszországnak kijátszani az olajexportjára vonatkozó korlátozásokat. A szankciók olyan országok - például Vietnam, Szerbia és Törökország - vállalatait is célba veszik, amelyeket azzal vádolnak, hogy árukat szállítanak az orosz hadseregnek.