A Kreml szerint az Unió a saját érdekei ellen cselekszik az energiaimport terén.
HIRDETÉS
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy az Unió energiaügyi biztosa, Dan Jorgensen azt mondta, hogy Európa számára nem lenne bölcs dolog visszatérni az orosz energiához, még akkor sem, ha békemegállapodás születik Ukrajnában.
„2022 februárja óta valójában több pénzt költöttünk fosszilis tüzelőanyagok vásárlására Oroszországtól az EU-ban, mint amennyit segélyként nyújtottunk Ukrajnának” – mondta Jorgensen, aki szerint ez nyilvánvalóan nem fog így maradni.
Az Európai Bizottság a jövő hónapban jogi intézkedéseket fog javasolni az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz importjának fokozatos megszüntetésére Oroszországól, véget vetve az évtizedek óta fennálló energiaügyi kapcsolatoknak az Unió korábbi legnagyobb gázszállítójával.
Brüsszel kedden mutatta be régóta ígért tervét, amelynek értelmében 2027 végéig fokozatosan leépíti a fennmaradt orosz gázimportot, ami jelentős kihívás, tekintettel Európa folyamatos függőségére az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A témában felelős biztos nyilatkozata szerint „nem fogjuk többé közvetve segíteni a Kreml háborús kincstárának feltöltését”.
A Bizottság kétlépcsős terve 2025 végére véget vetne az orosz beszállítókkal kötött új és a rövid távú szerződéseknek. Az összes fennmaradó importot 2027 végére betiltanák.
A jelen helyzet
Az EU 2022 végén tilalmat vezetett be az orosz olajra, válaszul Moszkva teljes körű ukrajnai inváziójára, és azóta igyekszik leépíteni a gázimportot is. A csővezetéken keresztüli behozatal jelentősen visszaesett, de több európai ország növelte az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásait, amelyet tengeren szállítanak. Az Unió ezt a csapot is teljesen le akarja zárni 2027-ig.
Dmitrij Peszkov szerint az orosz energia kizárása ellentétes az EU saját érdekeivel. „Csökkentik a versenykörnyezetet, előnyben részesítve az Egyesült Államokból és más országokból származó drágább árukat, és miközben az orosz függésre panaszkodnak, átkerülnek egy másik függésbe. Csak remélni lehet, hogy az európai politikusok következő generációja józanabbul értékeli majd a helyzetet” – mondta a Kreml hangja.
Itt megjegyzendő, hogy a 2023-as megrendítő profitvesztés után a Gazprom orosz állami energetikai nagyvállalat tavaly ismét visszalendült a korábbi jövedelmezőségi szintre, éves 14,7 milliér dollárral. Ennek növekvő részét a megnövekedett kínai felvásárlásoknak köszönhette, de ennek bővítése már nem nagyon lehetséges, tekintve az infrastrukturális korlátokat.
Európa gázszükségletének körülbelül 19 százaléka továbbra is Oroszországból származik a Török Áramlat vezetéken és LNG-szállítmányok útján, szemben a 2022 előtti nagyjából 45%-kal. „Az orosz energia mellőzéséhez a diverzifikáció a vezérelv” – mondta Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője a múlt héten.
Brüsszel jelezte, hogy hajlandó több amerikai LNG-t vásárolni az orosz mennyiség pótlására, amit Donald Trump elnök követelt az EU-tól az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletének csökkentése érdekében, és ami enyhítheti a két blokk gazdasági feszültségeit. Az Egyesült Államok már most is Európa legnagyobb LNG-beszállítója, ami a piac 45,3%-át teszi ki.
Ugyanakkor az európai tisztviselők elismerik, hogy az orosz energia fokozatos kivezetését könnyebb kimondani, mint megtenni, mivel egyes tagállamok jobban függenek Moszkva LNG-jétől, mint mások. Franciaországra például nagyobb hatással lenne az orosz LNG-től való bármilyen eltávolodás, mivel öt terminált kell ellátnia, és ehhez 81 százalékkal növelte orosz importját, ami 3 milliárd dollár bevételt jelentett Moszkvának, az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet adatai szerint.
Brüsszel egyelőre arra vár, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások eredményeként létrejön-e megállapodás az ukrajnai háború lezárásáról. Ugyanakkor a tervezet olyan konstrukciójú, melyet nem lehet alkalmi vétókkal akadályozni. Ursula von der Leyen, az EU főbiztosa a múlt hónapban azt nyilatkozta, hogy „néhány év alatt a gázimportunk 45-ről 18 százalékra csökkent Oroszországból, az olajimportunkban pedig tízszeres visszalépés történt”. Ugyanakkor elismerte, : „mindannyian tudjuk, hogy még sok a tennivaló”.