Oroszország vezető kommunistái Volgográd visszanevezését követelik, de még a Győzelem Napja előtt.
HIRDETÉS
Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (CPRF) 57 parlamenti székkel továbbra is a második legerősebb politikai szervezet az elnöki párt mögött (Egységes Oroszország). A CPRF elnöke és frakcióvezetője Gennagyij Zjuganov (80) veterán politikus, aki feltételek nélkül támogatja Putyin elnök ukrajnai háborúját, mint a Szovjetunió visszaépítéséhez vezető legfontosabb lépést.
A kommunista pártvezető csütörtökön felszólította Vlagyimir Putyin elnököt, hogy a második világháborús örökség tiszteletére hivatalosan is nevezze át (vissza) a Volga déli folyásánál fekvő iparvárost Sztálingrádra.
„Már régóta követeljük ezt. Véleményem szerint ez régóta esedékes. Ha én lennék az elnök, már aláírtam volna a rendeletet, május 9-re” – mondta Zjuganov az állami TASZSZ hírügynökségnek. A pártvezető többször is kiemelte, hogy a sztálingrádi győzelem volt a 2. világháború döntő sorsfordító mozzanata, ami vitathatatlan történelmi tény.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunió felbomlása után ugyan Leningrádot visszanevezték (Szent)pétervárnak, de a régió (oblaszty) megőrizte Lenin nevét, és ezt viseli a korábbi északi katonai körzet is.
A Volga melletti város történeti neve Caricin volt, amely 1925-ben vette fel Sztálin nevét, majd a 'desztálinizációs' folyamat során 1961-ben lett Volgográd.
Oroszország legerősebb ellenzéki vezetője a Brezsnyev-korszak vége óta dolgozott az SZKP legmagasabb fórumain. Globális síkon ma már az orosz kommunisták meglehetősen elszigeteltek és csak néhány országban megmaradt elvtársaikkal tartanak kapcsolatot. Ugyanakkor továbbra is próbálnak hatást gyakorolni az európai folyamatokra, amit jelez Zjuganov optimista nyilatkozata, amelyben üdvözli, hogy az Európai Parlamentben megnőtt a kommunista elkötelezettségű képviselők száma.
A kommunista párt nem csak szavakkal és propagandával, de tettekben is segíti az orosz hadviselést Ukrajnában. Szerdán Zjuganov drónokat, motorkerékpárokat és terepjárókat adott át az Orosz Hadseregnek, egy „humanitárius segélykonvojnak” nevezett akció keretében.
„Sztálingrádban voltam. Sztálingrádnak hívtam, és mindig is így fogom nevezni. Még 10 nap van május 9-ig, ami bőven elég idő Sztálingrád valódi nevének visszaállítására, hiszen csak egy tollvonás kell hozzá." Zjuganov szerint ezt követeli az egész nemzet, a katonák és a veteránok.
Putyin tétovázik, de nem ellenkezik túlságosan
Az orosz elnök, aki szintén járt Volgográdban a héten, elrendelte a város repülőterének átnevezését „Sztálingrádi Nemzetközi Repülőtérre”. A döntés kihirdetésekor azt mondta, hogy a teljes névváltoztatás is lehetséges, ha a lakosok támogatják az ötletet. Zjuganov állítása ugyanis, hogy „a helyiek készen állnak”, nem feltétlenül igaz, mert az elmúlt évek állami közvélemény-kutatásai azt mutatták, hogy a volgográdi lakosok többsége ellenzi a Sztálin-korabeli név visszaállítását.
Ugyanakkor az utóbbi években a „Sztálingrád” nevet ideiglenesen újjáélesztették a városban, főként a nagyobb ünnepek és a háborús évfordulók idején, majd a megemlékezések végeztével visszaállították.
„Teljesen látom ebben a logikát” – mondta Putyin fiataloknak egy moszkvai hazafias nevelési fórumon szerdán. „Ha kivesszük belőle az ideológiát, a név egyértelműen a [világháborús] győzelemmel társul.”
Ugyanakkor az elnök végleges döntést még nem hozott, mert azt mondta, hogy a hatóságoknak meg kell ismerniük a többség véleményét, és akkor el tud gondolkodni a javaslaton. Az viszont nem pontosította, hogy a városlakók vagy az egész orosz társadalom véleményére kíváncsi-e.
A putyini történelemszemléletnek megfelelően a Győzelem Napja vette át a vezető megemlékezés szerepét november 7-tel szemben, mivel az elnök a világháborús diadalra építi történelmi legitimitását, miközben többször is határozottan elítélte és bűnös tettnek nevezte a Szovjetunió létrehozását, amiért nem csak Lenint, de Sztálint is felelőssé tette. A Kreml honlapján - fél évvel az ukrajnai hadművelet megkezdése előtt - a bolsevikok által elhelyezett „időzített bombának„” nevezte a tagköztársaságokból létrehozott szovjet államrendszert.
Ugyanakkor az rendkívül kétséges, hogy Vlagyimir Putyin meghozza a rendeletet a Győzelem Napjáig.