Még mindig homályos a kép, hogy pontosan mik az amerikai elnök konkrét tervei az ukrajnai háború lezárására. Határozottabb hangot ütött meg a finn elnök, aki arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy nem okos dolog játszadozni Donald Trumppal.
HIRDETÉS
A Kijev ellen intézett múlt heti barbár orosz légicsapás után az amerikai elnök már határozott rosszallását fejezte ki az orosz vezető felé. Ferenc pápa szombati temetése után pedig újabb Ukrajna-párti megjegyzéseket tett, miután négyszemközt beszélgetett Zelenszkij ukrán elnökkel.
Kedden, elnökségének első 100 napjáról nyilatkozva az ABC News-nak az elnök azt a levezetést mutatta be, hogy Vlagyimir Putyint a személye iráni tisztelet fogja megakadályozni Ukrajna teljes elfoglalásában. Terry Moran műsorvezetőnek Trump elismerte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg „keresztbe tehet” az ukrajnai béketárgyalásnak, de a kialakult helyzetért ismét csak elődjét, Joe Bident hibáztatta.
A beszélgetést még azt megelőzően rögzítették, hogy Oroszország újabb csapást mért polgári infrastruktúrákra kedd éjszaka, és az elnök nem reagált Vlagyimir Putyin Győzelem Napi tűzszüneti javaslatára sem.
Trump úgy véli, hogy ha nem nyerte volna meg a választásokat, Putyin már elfoglalta volna egész Ukrajnát. „Azt hiszem, hogy ő [Putyin] tisztel engem. És hiszem, hogy én vagyok az, aki miatt nem fogja átvenni az uralmat egész ország felett” – mondta.
„Azt hiszem, Putyin egész Ukrajnát akarta. Azt hiszem, hogy ha nem nyerem meg a választásokat, akkor egész Ukrajnát elvette volna. Azt hiszem, az egész országot akarta.”
Igennel felelt arra a kérdésre, hogy Putyin békét akar-e, de amikor Moran megkérdezte, hogy meg is bízik-e Putyinban, Trump csak annyit válaszolt, hogy „nem bízom sok emberben”.
Római találkozója után Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Truth Social közösségi oldalán Trump közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta, hogy szerinte Putyin „becsaphatja” őt az Ukrajnát ért legutóbbi halálos csapások után.
Ferenc pápa temetését követően a Kreml kijelentette, hogy kész előfeltételek nélkül megkezdeni a béketárgyalásokat Ukrajnával. Nem sokkal később azonban Szergej Lavrov külügyminiszter visszakozott ezekkel az üzenetekkel, megismételve korábbi maximalista orosz követeléseit Ukrajna semleges státuszáról és a NATO-hoz való csatlakozása tilalmáról. Egyben elengedhetetlennek nevezte az annektált ukrán régiók Oroszország részeként való nemzetközi elismerését.
Kedden az amerikai Külügyminisztérium felszólította Oroszországot és Ukrajnát , hogy nyújtsanak be ajánlatokat a béke elérésére. „A hogyan tovább döntése most az elnök kezében van, de ha nem történik fejlődés, visszalépünk, mint közvetítő ebben a folyamatban” – tette hozzá Tammy Bruce, a külügyi tárca szóvivője.
A finn elnök is közbeszól
Kedden megszólalt az új NATO-tag, Finnország elnöke is, akinek országa döntő szerepet játszana egy esetleges orosz agresszió megállításában Európa ellen. A finn és az amerikai államfő kapcsolata barátságos, miután Alexander Stubb együtt golfozott Trumppal Floridában, és azt követően mondta az amerikai elnök, hogy „dühös” a Kremlre, és szankciókkal fenyegette meg Oroszország olajvásárlóit.
A floridai golfparti után, március végén Stubb volt az egyik javaslattevője a hadviselő felek közti húsvéti tűzszünetnek is.
Ferenc pápa temetésén (ahol az amerikai elnök a vatikáni protokollal dacolva nem fekete, hanem sötétkék öltönyben jelent meg), a francia ábécé egymás mellé sorsolta őket, és a két politikus a The New York Times tudomása szerint szót váltott az ukrajnai válságról is.
Putyin csak a hatalom szavát érti
Stubb a kisebb európai nemzetek egyik szószólója lett az ukrajnai háború kapcsán, noha nem kíván vezető hangadóvá emelkedni. Mint a lapnak elmondta, az európai erőfeszítéseket Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök vezetik, és az ő szerepe csupán az, hogy segítsen „a dolgokat a helyes irányba terelni” és „megpróbálja összekapcsolni az egyes álláspontokat”. Stubb rendszeres és baráti kapcsolatban van Zelenszkij ukrán elnökkel is.
Stubb nem részletezte az amerikai elnökkel folytatott római beszélgetését, bár megjegyezte, hogy Vatikánvárosból „egy kicsit optimistább” hangulatban tért haza. Ugyanakkor megismételte azt a véleményét, hogy Vlagyimir Putyin „macska-egér játékot fog játszani a keserű végpontig”, ami fokozott erőkifejtést követel meg Washingtontól.
„Mindenkinek meg kell értenie, hogy Putyin csak a hatalmat érti” – mondta a finn elnök, hozzá téve, hogy jó oka van annak, hogy Finnországnak van Európa egyik legerősebb hadserege, nem Svédországnak.
Oroszország 1357 kilométeres határvonalon szomszédos Finnországgal, amellyel 30 háborút vívott az elmúlt évezredben. A katonai szakértők szerint a legkorszerűbb izraeli légvédelemmel is rendelkező és kellően decentralizált finn hadsereg hetekig is képet feltartóztatni egy esetleges orosz agressziót, amíg a NATO védelmi mechanizmusa teljes erejével feláll.