Jelenleg egyik tárgyaló fél sem mutat lázas érdeklődést az ukrajnai béketárgyalások iránt, miután Moszkva olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek Ukrajnának elfogadhatatlanok, és az USA-t is frusztrálták. Az amerikai elnök érdeklődése láthatóan inkább a Közel-Kelet, Irán és Kína felé fordul.
HIRDETÉS
Az ukrajnai frontot továbbra is a viszonylagos kiegyenlítettség jellemzi, mivel 2024 vége óta az orosz erők nem tudtak jelentősebb területi sikereket felmutatni, és Ukrajna nehezen tartja kurszki pozícióit Oroszországban. Ebben a helyzetben a két hadviselő egyaránt megfogalmazhat követeléseket, melyek egymást kizárják, és megnehezítik a híd szerepét elvállaló Trump-kormányzat dolgát, amely gyors előrehaladásra számított.
A szaúd-arábiai tárgyalások második fordulójában részt vett orosz politikus három napot töltött Washingtonban, majd közölte, hogy a megbeszélések esetleg a jövő héten folytatódhatnak. Sem a helyszínről, sem a résztvevőkről nem szolgált részletekkel.
Kirill Dmitrijev a legmagasabb rangú Kreml-tisztviselő, aki az Egyesült Államokban járt az ukrajnai háború kitörése óta. Az orosz állami vagyonalap vezetője ugyan lát „pozitív dinamikát” a kapcsolatokban, de úgy érzékeli, hogy az amerikai kormányban még mindig nagy számban vannak jelen „Oroszország ellenségei”.
Az amerikai külügyminiszter pénteken arról számolt be, hogy Trump elnök nem akar a „végtelen tárgyalások csapdájába esni”, és az Egyesült Államok teszteli az orosz magatartást. „Hamarosan – nem hónapokon belül, hanem heteken belül – tudni fogjuk, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét vagy sem” – mondta Marco Rubio Brüsszelben, miután találkozott a NATO-szövetségesekkel. Ha kiderül, hogy valamilyen késleltetési taktikáról van szó, akkor az elnököt a továbbiakban ez nem érdekli” – tette hozzá.
Az atlanti partnerek sürgették az amerikai kormányt, hogy foglaljon el határozottabb álláspontot Moszkva ellen, mert nem hisznek Putyin valódi békeszándékában. Rubio erre azt felelte, hogy „Oroszország órája ketyeg” és hamarosan meg kell adnia a végső választ.
A külügyminiszter leszögezte, hogy ez nem valamiféle fenyegetés, hanem csak a Trump-kormányzat jelenlegi gondolkodásának a jelzése. A múlt héten világossá vált az amerikai elnök frusztrációja orosz kollégájával szemben, amikor közölte, hogy feldühítette az orosz vezetővel folytatott telefonbeszélgetése, melynek során Putyin elutasította Trump javaslatát a teljes és azonnali tűzszünetre Ukrajnában.
Ugyanakkor Rubio megismételte azt az amerikai követelést, hogy a NATO tagországok emeljék a bruttó nemzeti jövedelem 4 százalékára a védelmi kiadásokat, hogy a terheket arányosabban lehessen szétosztani a szövetségesek közül. Néhány partner számára ez túlzott követelés, de a legtöbb tag már nem zárkózik el a katonai költekezés növelése elől, miután meggyőződtek arról, hogy a védelmi ipar felpörgetése kedvező hatással lehet a gazdasági stabilitásra.
Az ukrán és európai vezetők szerint Putyin azért késlekedik, mert az idő az ő oldalán áll, míg Trump különmegbízottja, Steven Witkoff kitart amellett, hogy az orosz vezető békemegállapodást akar. Witkoff idén kétszer találkozott Putyinnal és „rendkívül pozitív” benyomást szerzett róla, noha a tárgyalási eredmények ezt kevésbé támasztják alá. „Oroszország természetesen békét akar, de megfelelő körülmények között” mondta erről egy magas rangú NATO-tisztviselő, megjegyezve, hogy ezek a feltételek Moszkva feltételei lennének.
Maga Rubio az elmúlt két hónapban kétszer utazott Szaúd-Arábiába, hogy megbeszéléseket folytasson vezető orosz és ukrán tisztviselőkkel, hogy megpróbáljon tárgyalásokat indítani a tűzszünetről és a háború lezáró végső megállapodásról.
A szövetségesi képet beárnyékolja, hogy az amerikai kormány által kirobbantott globális vámháború erős próbatétel elé állítja magát a NATO-t is, és Oroszország több lehetősége nyílik, hogy behatoljon a váratlanul támadt résekbe.
A The Telegraphnak írt szombati véleménycikkében Sir Keir Starmer brit miniszterelnök már egyenesen egy teljesen új világrend kialakulásáról beszélt, amit egy megnyerhetetlen gazdasági háború vezet be.
Starmer megvédte a nyugati szövetség eddigi Ukrajna-politikáját, és ennek határozott folytatását szeretné. „Összefogtuk a világ vezetőit, együttműködtünk szövetségeseinkkel, növeltük a védelmi kiadásainkat, de nemcsak Ukrajna békéje érdekében, hanem mert ez létfontosságú az Egyesült Királyság biztonsága szempontjából is. Tudjuk, hogy ez a hozzáállás működik” – írja a brit kormányfő.
Az eddig elért eredmények megvédése érdekében Starmer azt javasolja, hogy a prioritás most a nyugalom megőrzése és a legjobb ajánlatért való küzdelem legyen, mert végül senki sem nyerhet meg egy globális kereskedelmi háborút. Ha nem így járnak el, akkor a gazdasági következmények Britanniában és világszerte rendkívül mélyrehatóak lehetnek.