Pokol vagy mennyország? Pénteken dönt a dél-koreai elnök sorsáról az alkotmánybíróság
December 2-án - máig rejtélyes okokból - rendkívüli állapotot hirdetett Jun Szogjol dél-koreai elnök, ami csak néhány óráig tartott, mert tömeges ellenállásba ütközött, és a hadsereg sem állt a döntés mögé.
HIRDETÉS
A parlamenti leváltási eljárás és a büntetőjogi vádemelés után az elnök a szöuli fogolytáborba került, ahonnan március 8-án szabadult. Végső sorsa immár az Alkotmánybíróság kezében van, amelynek döntését április 4-én 11.00. órakor teszik közzé. Az ülést élőben közvetítik.
A végleges határozat kétféle lehet: visszavonhatatlanul elmozdítják hivatalából Junt, vagy újra megkapja az elnöki megbízatást.
Előzmények
Junt december 14-én vádolta meg a parlament, azzal a hivatkozással, hogy megsértette alkotmányos kötelezettségét, amikor minden igazolható indok nélkül hadiállapotot hirdetett. (Emlékeztetőül: a puccs-szerű intézkedés első órájában az elnök a megnövekedett észak-koreai fenyegetésekre, és Phenjan beépült ügynökeire hivatkozott.)
A felfüggesztett vezető később kijelentette, hogy soha nem állt szándékában teljes mértékben bevezetni a katonai uralmat, ehelyett vészharangot akart kongatni amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata Párt visszaél parlamenti többségével, amely szerinte az ország elpusztításával fenyeget.
A büntetőjogi eljárás során a bíróság előtti zárónyilatkozatában Jun megismételte, hogy a hadiállapot kihirdetésére felhívás volt az emberekhez, hogy legyőzzék az államellenes erőket, a phenjani szimpatizánsokat, és feloldják a parlamenti patthelyzetet.
Az elnök a parlamentben többséggel rendelkező ellenzék kezdeményezésére utalt, amellyel fel akarták menteni tisztségéből az ország több magas rangú ügyészét, és elutasították a kormányzat költségvetési tervezetét.
Az alkotmány értelmében a nyolc bíróból álló testületi bíróság csak akkor dönthet Jun menesztéséről, ha abban 6 vagy több bíró megegyezik.
A hosszú várakozásnak legfőbb ideje véget vetni, mert az ország politikai közhangulata súlyosan elmérgesedett, és ez funkcionális zavarokkal jár a gazdaságban és a nemzetvédelemben. A kormánypárt tagjai közül sokan Jun visszahelyezését szorgalmazzák, míg az ellenzék szerint a visszatérés komoly csapást mérne az ország alkotmányos rendjére.
A közelgő döntés elmélyítette a közvélemény megosztottságát is, a belvárosi utcákon folyamatosan nagy tömegek gyűlnek össze, a közbeszéd egyre durvább és a társadalom egyre megosztottabb. A rendőrség az ítélet kihirdetését követően erőszakra is felkészül, tekintettel a kialakult feszültségekre.
Kveon Seong-dong, a Népi Erő Párt vezetője üdvözölte az alkotmánybíróság bejelentését, megerősítve, hogy a kormánypárt elfogadja a bíróság döntését, de egyben figyelmeztetve, hogy „a társadalmi konfliktusok erősödni fognak, bármi is legyen a végeredmény”.
Az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Park Chan-dae abban bízik, hogy egyhangú ítélet születik Jun ellen, ami tiszta képet adna és új lapot nyitna a továbblépéshez.
A közvélemény-kutatások szerint a többség támogatja Jun eltávolítását, bár ez a vélemény december óta erősen apadt. A Gallup Korea múlt heti felmérése szerint jelenleg a választók 60%-a szavazna Jun eltávolítására.
Új elnökválasztás 60 napon belül, ha Jun kiesik
Az elmozdítását kérő parlamenti jogászok Junt diktátorhoz hasonlították a felelősségre vonási per utolsó bizonyítási szakaszában. Ha az egykori ügyész államfőt eltávolítják, 60 napon belül új elnökválasztást kell tartani. Han Duk-soo miniszterelnök március 24. óta ideiglenesen tölti be az elnöki szerepkört.
Jun ellen külön büntetőeljárás folyik azzal a váddal, hogy felkelést vezetett hadiállapot kihirdetésével, és akár halálbüntetésre vagy életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat, ha elítélik. (Dél-Korea 1997 óta nem hajtott végre kivégzést.) A legutóbbi felelősségre vonási per 2017-ben lezajlott, amikor az akkori bíróság nyolc bírója egyhangúlag támogatta Park Geun-hye elnök menesztését alkotmányos kötelezettségének megsértése miatt.