Bolsonaro, aki a 2022-es választások elvesztése után azért küzdött, hogy hatalmon maradjon, tagadja, hogy bármi törvénytelent tett volna, és állítja, hogy politikai üldöztetés áldozata.
HIRDETÉS
A brazil legfelsőbb bíróság szerdán befogadta a vádakat Jair Bolsonaro volt elnök ellen egy puccskísérlet miatt, amelynek célja az volt, hogy eltörölje a 2022-es választási vereséget, és hivatalban maradhasson.
Az öt bíró egyhangúlag szavazta meg, hogy Bolsonaro és hét másik szövetségese ellen öt vádpontban, köztük fegyveres bűnszervezetben való részvétel és a demokratikus jogállamiság erőszakos felszámolásának kísérlete miatt eljárást indítsanak.
A populista politikus, aki a 2018-as választásokon aratott sokkoló győzelmét követően került hatalomra, többször is tagadta, hogy bármi törvénytelent tett volna, és azt állítja, hogy politikai üldözés alatt áll.
A brazil törvények szerint önmagában a puccskísérletért akár 12 év börtönbüntetés is kiszabható. A többi váddal összesítve Bolsonaro akár évtizedeket is rács mögött tölthet.
Paulo Gonet főügyész szerint a vádlottak mindenáron hatalmon akarták tartani Bolsonarót, és a terv azután gyorsult fel, hogy az elnök vesztett a választásokon Luiz Inácio Lula da Silva jelenlegi államfővel szemben.
A Bolsonaro és 33 másik személy ellen februárban benyújtott vádirat szerint a terv része volt Lula és Alexandre de Moraes bíró megölésének terve is, akiket a meggyanúsított összeesküvők megfigyelés alatt tartottak.
A terv azért nem valósult meg, mert az utolsó pillanatban a vádlottaknak nem sikerült a hadsereg parancsnokait maguk mellé állítaniuk - magyarázta a főügyész.
"A csalódottság eluralkodott a bűnszervezet tagjain, de nem adták fel a hatalom erőszakos visszavételét, még azután sem, hogy a megválasztott elnököt feleskették" - áll a vádiratban.
Ezzel a 2023. január 8-i zavargásokra utalt, amikor Bolsonaro hívei egy héttel Lula hivatalba lépése után megrohamozták és feldúlták a legfelsőbb bíróságot, az elnöki palotát és a kongresszust a fővárosban, Brazíliában.
A legfelsőbb bíróság azt is vizsgálja, hogy elfogadja-e a vádakat további nyolc személy a 34 közül, akiket a puccskísérlet tervezésével vádolnak. A jogi megfigyelők szerint valószínű, hogy engedélyezik a vádemeléseket.
Az eljárás lenne az első alkalom, hogy magas rangú katonai tisztviselőket is bíróság elé állítanak a demokrácia felszámolására tett kísérlet miatt, ami éles szakítás azzal a büntetlenséggel, ami Brazília történetében a katonai puccsokat kísérte csaknem egy évszázadon át.
Argentínával és Chilével ellentétben, ahol a fegyveres erők a hidegháború idején megválasztott kormányokat is leromboltak, hogy véres diktatúrákat hozzanak létre, Brazília 1964 és 1985 között soha nem büntette meg katonai rezsimjének vezetőit.
„Sok korábbi puccskísérlet azért volt lehetséges, mert a katonaság nem gondolta, hogy felelősségre vonják őket” – mondja Pedro Fassoni Arruda, a Sao Paulo-i Pápai Katolikus Egyetem politológia professzora. Most azonban erős elutasításra találtak a társadalom részéről, és többen idejében elálltak a tervtől. Ennek következménye, hogy Bolsonaro végül légüres térben találta magát, és menekülnie kellett.