11 jelölt indul a májusi romániai elnökválasztáson. Vannak köztük mérsékelt politikusok, de több szélsőséges is, a felmérések alapján pedig jelenleg a magyarellenes AUR párt elnöke áll az élen. George Simion az indulástól eltiltott Călin Georgescu szavazóit próbálja meg maga mögé állítani.
HIRDETÉS
Májusban másodszor is nekifut az elnökválasztásnak Románia, miután az előző, decemberi szavazást érvénytelenítette az ország legfelsőbb bírósága. Az akkori győztes, a szélsőséges nacionalista Călin Georgescu ezúttal el sem indulhat, mert a bíróság szerint az előző kampányát tisztázatlan eredetű pénzekből finanszírozta, valószínűleg egy orosz befolyásolási kísérlet részeként.
Georgescu mellett még 11 jelöltet zártak ki a versenyből a hatóságok. Volt, akinek az indulását technikai okokra hivatkozva utasították el, másnak nem sikerült összegyűjtenie a szükséges 200 ezer aláírást. Egy szélsőjobboldali EP-képviselő, Diana Șoșoacă pedig azért nem indulhat, mert megválasztása esetén veszélybe sodorná Románia pozícióit a NATO-ban és az EU-ban - legalábbis az ország választási bizottsága szerint.
A szavazólapon végül 11 elnökjelölt neve szerepel majd, hacsak nem lép valaki vissza közülük a hátralévő szűk két hónapban. De kik ők? Az alábbiakban bemutatjuk azt a tizenegy embert, akik közül kikerül Románia következő elnöke, a Politico cikke alapján.
Nicușor Dan, Bukarest polgármestere
A román fővárost 2020 óta vezető Nicușor Dan a kilencvenes évek végén kezdett el politizálni, azután, hogy hazatért Párizsból, ahol matematikai doktorátust szerzett. Elmondása szerint a lakásmaffia elleni harc vitte bele a politikába, fontos célja volt ugyanis, hogy megőrizze a megmaradt zöldterületeket Bukarestben, és megvédje a város épített örökségét.
Dan 2015-ben pártot alapított Mentsétek Meg Bukarestet néven, majd hamarosan a Bukarestet Romániára cserélte, és országossá bővítette a mozgalmát. A politikus 2017-ben aztán távozott a párttól, mert a tagság elutasította, hogy az azonos neműek házasodhassanak, ő viszont nem akart állást foglalni az ügyben. A polgármester most függetlenként indul az elnökválasztáson, és a három nagy esélyes egyikének számít.
Crin Antonescu, a hatalom jelöltje
A hagyományos román politikai elit pártjai, a szociáldemokraták és a Nemzeti Liberális Párt közösen indítják Crin Antonescut az elnökségért. A politikus tizenkét éve egyszer már betöltötte az államfői pozíciót, igaz, csak átmenetileg, miután a parlament felfüggesztette Traian Băsescut.
A Băsescu elleni bizalmatlansági indítvány később elbukott, Antonescu így hamar elvesztette a hivatalát, és azóta sem töltött be fontos állami pozíciót. Antonescu szintén a három nagy esélyes egyike, és őt támogatja a romániai magyarok pártja, az RMDSZ is.
George Simion, a szélsőjobboldali pártvezér
A nagy esélyesek között ott van George Simion, az AUR elnöke is - az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint jelenleg egyenesen ő vezeti a jelöltek versenyét. A magyarellenes kijelentéseiről is ismert Simion egyértelműen az eltiltott Georgescu szavazóira hajt, és nagy lökést adott neki, hogy egy másik szélsőjobboldali jelölt, Anamaria Gavrila visszalépett a javára. A szoros együttműködést jól jelzi, hogy már a visszalépésről szóló döntést is úgy prezentálták a felek, hogy kijelentették: előtte egyeztettek Georgescuval.
Az AUR magyarokhoz való hozzáállását jól jelzi, hogy tavaly benyújtottak egy törvényjavaslatot egy új ünnepnap létrehozására, ami az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja lett volna. A párt korábban azt is megpróbálta megakadályozni, hogy romániai könyvtárak magyar nyelven írott könyveket szerezzenek be. Antonescu egyébként ki van tiltva Moldovából és Ukrajnából is, előbbi országból azért, mert egyesíteni akarná Romániát és Moldovát, utóbbiból pedig „szisztematikus ukránellenes tevékenysége" miatt.
Victor Ponta, a korábbi miniszterelnök
Victor Ponta a szociáldemokraták színeiben 2012 és 2015 között volt Románia miniszterelnöke, egészen addig, amíg le nem mondott a Colectiv diszkóban kitört, 64 áldozatot követelő tűzvészt követő tüntetések miatt.
Ponta később saját pártot alapított és több eljárás is indult ellene korrupciós ügyek miatt, de 2018-ban ejtették a vádakat. A volt miniszterelnök most ismét megpróbál visszatérni a nagypolitikába, és ő is Georgescu szavazóit próbálja megszólítani.
Elena Lasconi, az egykori újságíró
Elena Lasconi a már korábban említett, Nicușor Dan által alapított Mentsétek Meg Romániát Szövetség képviseletében indul. A párt elnöke a második helyen végzett a decemberi választáson, és ezzel bejutott a második fordulóba, amit már nem tartottak meg a hatóságok közbelépése miatt.
Lasconi évtizedekig dolgozott újságíróként és csak 2020 óta politizál, akkor sikerült liberálisként megszereznie a Bukarest közelében lévő Câmpulung nevű városka polgármesteri székét.
Lavinia Șandru, a színésznő
Lavinia Șandru 2004 és 2008 között már tagja volt a román parlament alsóházának, de a legtöbben inkább színésznőként és újságíróként, valamint Darius Vâlcov korábbi házastársaként ismerik hazájában. Vâlcov egykor pénzügyminiszter volt, jelenleg pedig hatéves börtönbüntetését tölti pénzmosás és befolyással üzérkedés miatt.
Nem ő az egyetlen elítélt Șandru körül, a politikus ugyanis a Szociálliberális Humanista Párt színeiben indul az elnökségért, ez a párt pedig az utódszervezete egy olyan politikai erőnek, amit a korrupcióért hét évet börtönben töltő Dan Voiculescu médiamogul alapított.
Cristian Terheș, az egykori pap
A Zilahon született és Kolozsváron tanult Cristian Terheș jelenleg az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőjeként ül az Európai Parlamentben, és a testület költségvetési bizottságának alelnöke. Terheș korábban görögkatolikus papként is tevékenykedett, és voltak nagy megrökönyödést kiváltó kijelentései az elmúlt években, a transznemű nőket például 2023-ban perverz férfiaknak nevezte.
A politikus 2020-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vitte a román államot a járványügyi korlátozások miatt, de elbukta a pert. Ez nem tartotta vissza attól, hogy később nyíltan kampányoljon azon szabályok ellen, melyek a Covid-oltás felvételéhez kötötték bizonyos nyilvános helyek látogatását.
Silviu Predoiu, a korábbi kém
Silviu Predoiu tábornoknak hosszú önéletrajza van, jelentős időt töltött ugyanis a román nemzetbiztonság kötelékében, többször a külföldi hírszerző ügynökség ügyvezető igazgatójaként is dolgozott. Predoiu még a rendszerváltás előtt kezdte titkosszolgálati pályafutását a hírhedt Securitate tagjaként, de a későbbi vizsgálatok arra jutottak, hogy egyetlen román állampolgárnak sem sértette meg az alapvető emberi jogait a munkája során.
Jon Ion Banu, a halálbüntetés támogatója
Jon Ion Banu még a rendszerváltás előtt, 1985-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol megalapította a Román-Amerikai Ligát, és amerikai állampolgársággal is rendelkezik. Ilyen minőségében Donald Trump támogatójának számít, az amerikai jogi gyakorlatból pedig elsősorban a halálbüntetést importálná hazájába, és ráadásul nem is csak emberölési, hanem korrupciós ügyekben is alkalmazná a lehető legszigorúbb büntetést. Banu floridai otthonában saját elmondása szerint öt fegyvert tart, és megválasztása esetén Romániában is bevezetné a szabad fegyvertartást.
Daniel Funeriu, a kémikus
Daniel Funeriu korábban az Európai Parlament tagja volt, hazájában pedig oktatási miniszterként is dolgozott. A leginkább a jobbközéphez sorolt férfi a politikán kívüli világban is sikeres, doktori fokozatot szerzett kémiából, Franciaországban, Japánban, Németországban és az Egyesült Államokban is dolgozott.
Sebastian Popescu
Sebastian Popescu végzettsége szerint állatorvos, de két román híroldalt és egy politikai pártot is alapított, utóbbi az Új Románia Párt nevet viseli. A fő célja a román egészségügy megreformálása és a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazása a román gazdaságban. A tervei megvalósítására azonban nincs sok esélye, a felmérések szerint ugyanis messze le van maradva a legesélyesebb jelöltek mögött.