Vissza a Szabadság-szobrot Franciaországnak, mert Amerika már nem méltó rá?
Egy francia uniós képviselő szerint vissza kellene kérni a New York-i Szabadság-szobrot, de reméli, hogy csak viccelnie kellett ezzel.
HIRDETÉS
Franciaországnak vissza kellene vennie a Szabadság-szobrot, mert az Egyesült Államok már nem képviseli azokat az értékeket, amelyek miatt a franciák felajánlották a művet. A javaslat Raphaël Glucksmann pártalapító balközép politikustól hangzott el a Place Publique mozgalom kongresszusán.
Egy ilyen hazahozatali akció befejezése kerek évfordulóra eshetne, mivel az Egyesült Államokat 1776-ban, azaz jövőre 250 éve kiáltották ki.
„Ezt fogjuk kérni az amerikaiaktól, ha a zsarnokok oldalára állnak, vagy kirúgják a kutatókat a tudományos szabadság követelése miatt. Ajándékba adtuk [a szobrot] és meghatározott szimbolikus küldetéssel, de láthatóan megvetik. Szóval jobb helyen lesz újra itthon” – mondta a politikus, a párttagok egyetértő ujjongása közepette.
Ugyanakkor a képviselő közölte azt is, hogy nyilatkozatát inkább tréfás, de komoly figyelmeztetésnek szánta, mert borzalmas lenne, ha tényleg szükség volna rá. Glucksmann azt is megüzente Donald Trumpnak, hogy „ha el akarja engedni a legjobb kutatóit, és mindazokat, akik szabadságukkal és innovációs érzékükkel, kíváncsiságukkal és kutatási ízlésükkel az Ön országát a világ vezető hatalmává tették, akkor üdvözöljük őket is nálunk”.
Glucksmann, akit Ukrajna elkötelezett védelmezői között tartanak számon, határozottan bírálta Trump elnök radikális változtatásait az Egyesült Államok politikájában a háborúval kapcsolatban. Amióta Trump januárban visszatért a Fehér Házba, kormánya csökkentette a szövetségi kutatás finanszírozását, és több száz egészségügyi és éghajlat-kutatással foglalkozó szövetségi dolgozó elbocsátását tűzte célul. Emellett a Trump-adminisztráció gyakorlatilag kivéreztette a fejlődő világ megsegítésére szolgáló támogatási alapokat is.
Glucksmann bírálta a francia szélsőjobboldali vezetőket is, azzal vádolva őket, hogy Trump és a milliárdos Elon Musk „rajongói klubját” alkotják.
A műalkotás tervezője Auguste Bartholdi, aki ezzel megteremtette a szabadság világszerte elismert legerősebb szimbólumát. Párizsban is létezik a szobor kisebb változata, a Szajna egyik szigetén.
Megalkotását Édouard de Laboulaye történész javasolta 1865-ben, és költségeit közadakozásból hozták össze, mint Franciaország ajándékát Amerikának.
A 46 méter magas, több darabból álló kolosszust 1884. július 4-mutatták be Levi Morton amerikai miniszternek (későbbi alelnöknek), majd szétszerelték, és New Yorkba szállították. Ott avatta fel Grover Cleveland elnök 1886. október 28-án, az amerikai függetlenség 100. évfordulóján. A rá következő évtizedekben az Amerikába kivándorlók számára az első és befogadó látvány ez a műalkotás volt, ami versek és dalok sokaságát ihlette meg.
1916-ban a műalkotást súlyos bombatámadás érte, melyet német titkosügynökök szerveztek, hogy elriasszák az Egyesült Államokat a világháborúba való belépéstől. Egy júliusi vasárnapon mintegy kétmillió font hadianyagot sikerült felrobbantaniuk a Liberty State Parkban, minek folytán három ember meghalt, és a szobor is megrongálódott.
Az Egyesült Államok számára nehéz volt a válasz, mivel még nem léteztek megfelelő nemzetbiztonsági törvények és nem állt fel a német ügynökök elfogására képes titkosszolgálati közösség. Az FBI elődjének számító szövetségi rendőrségnek sem volt elég embere, és a német ügynököket azóta sem sikerült azonosítani.
Száz évvel később megint csak francia munkások gondoskodtak a mű felújításáról, és ekkor került fel az UNESCO világörökségi listájára.
A Szabadság-szobor mindmáig New York városának legfőbb jelképe és legfontosabb turisztikai látványossága. Emellett a szobornak tucatnyi másolata áll szerte az Egyesült Állakokban, és a világ más pontjain is.
