Lengyelország megpróbál kimaradni az ukrajnai békefenntartásból. De miért? Az országban bő egy hónap múlva tartják az elnökválasztást, és a felmérések szerint sokan nem szavaznának egy olyan jelöltre, aki lengyel katonákat küldene az orosz elnyomók ellen.
HIRDETÉS
Miközben Ukrajna nyugati szövetségesei elsősorban elvi és gazdasági okokból támogatják a kijevi vezetés harcát, addig Lengyelországnak elemi érdeke, hogy az orosz előrenyomulásnak megálljt parancsoljanak.
A közel 40 milliós ország a történelem során többször is a nagyhatalmak harapófogójába került, és megtanulta, hogy nem érdemes megbízni Moszkvában. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi három évtizedben a lengyelek valóságos gazdasági csodát hajtottak végre, nem egyszer közelítve a két számjegyű növekedést. Ez a hatalmas terület és az ásványkincsek mellett elsősorban a stabilitásnak volt köszönhető, ami miatt a külföldi cégek örömmel fektettek be Lengyelországban.
A földrajzi elhelyezkedés azonban nem túl szerencsés. Északról a Kalinyingrádban állomásozó orosz haderő jelenthet fenyegetést, míg keletről Putyin bábállama, Belarusz. A kiszolgáltatott helyzeten pedig radikálisan rontana, ha Moszkvának sikerülne kiterjesztenie befolyását a másik keleti szomszédra, Ukrajnára is.
Ha békét akarsz, készülj háborúra
Ezt Varsóban is tudják, ezért a kormány a valaha volt legnagyobb haderőfejlesztésbe kezdett. A védelmi kiadások rövidesen el fogják érni a GDP 4 százalékát, ami kétszer több, mint a legtöbb uniós országban. A lengyel katonaság az Egyesült Államokból és Dél-Koreából vásárolt harckocsikat és vadászgépeket. Most már több tankjuk van, mint a németeknek vagy a franciáknak, akik gyártanak is.
A 2022-es orosz invázió óta a lengyel kormány álláspontja egyértelmű és változatlan: akár az Egyesüllt Álamok nélkül is minden áron meg kell védeni Ukrajna függetlenségét. Ennek jegyében Lengyelország volt az első, aki tankokat küldött a kijevi vezetésnek, és azóta is töretlen a támogatása.
Csak katonát ne
Jelen pillanatban viszont úgy néz ki, hogy Lengyelországnak is megvannak a maga bajai. A ,,Tettrekészek koalíciójaként" emlegetett nyugati szövetség védelmi miniszterei csütörtökön arról tárgyaltak Brüsszelben, hogy miként küldenek majd békefenntartókat Ukrajnába egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően.
Míg az európai országokat és Kanadát is magába foglaló csoport legtöbb tagja egyetértett abban, hogy az ukrán nagyvárosokba katonákat kell küldeni, ezzel elrettentve Putyin-elnököt egy újabb offenzívától, addig Varsó feltűnően hezitált. Egyelőre úgy néz ki, hogy a lengyelek csak a logisztikába segítenének be.
Ennek két oka van. Egyrészt rengeteg erejüket leköti az, hogy megvédjék a saját hazájukat, például a belarusz határon direkt átdobott illegális bevándorlóktól és szabotőröktől, másrészt a parlamenti pártok sem támogatják abban a kormányt, hogy ne csak térdig, hanem derékig belegázoljon az orosz-ukrán konfliktusba.
Nem divat ,,háborúpártinak" lenni
Márpedig Lengyelországban javában tart az elnökválasztási kampány, és a legtöbb induló - amellett, hogy elhivatott az ukránok ügye mellett - nemet mond a katonák odavezénylésére. Úgy tűnik, hogy ebben a Donald Tusk vezette kormány és az ellenzék közt is nagy az egyetértés.
Persze a háttérben ezúttal is a szavazatszerzés áll. Egy nemrégiben készült felmérés azt mutatta, hogy a lengyelek 85 százaléka nem szeretné, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába. A válaszadók majdnem 60 százalékából ráadásul komoly felháborodást váltana ki, ha ezt meglépné a kormány. A kutatók rámutattak: a lengyelek továbbra is azt remélik, hogy az ukránok győznek és megőrizhetik a függetlenségüket, csak félnek, hogy egy ilyen lépéssel ők maguk is belesodródnának a háborúba. Arról nem is beszélve, hogy az egyértelmű blokkosodás befékezheti a 35 éve tartó gazdasági növekedést.
A háborúból való kimaradást nem meglepő módon az oroszbarát Konföderáció Párt tűzte zászlajára. A közvélemény-kutatások szerint pedig jelöltjük, Sławomir Mentzen egyre népszerűbb a választók körében. Így a katonák küldése egy olyan ,,forró krumpli" lett, amit minden politikus a lehető leggyorsabban megpróbál eldobni magától.
Ellene és mellette
Az ellenzők elég nyakatekert magyarázattal indokolják, hogy a lengyel katonáknak miért kéne kimaradniuk a békefenntartásból. Szerintük a lengyel fiatalokat sokkal jobban befolyásolják az orosz trollok, influenszerek és kiberbűnözők, így nem tudják annyira objektíven eldönteni, hogy mi is jó nekik. A megoldás az lenne, hogy csak olyan országok küldjenek katonákat, amelyek nem határosak Oroszországgal. Ezt úgy tanácsolják, hogy 2023 óta 100 lengyel rendőr amúgy titkos szolgálatot teljesít Ukrajnában.
A közös hadviselést támogatók azzal érvelnek, hogy így végre Lengyelország bemutathatná védelmi kapacitásait és rátermettségét, ezzel elfoglalva azt a helyet a nagyok asztalánál, amit már régóta megérdemelt volna. Ellenkező esetben a nemzetközi közösség azt gondolhatja, hogy Varsó csak ugat, de nem harap. Amint szemtől szembe kell kerülnie az orosz medvével, inkább szövetségesei mögé bújik.
Politikai szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: ez a vita könnyedén eldőlhet a május 18-án esedékes elnökválasztás után. Akkor egyrészt le fognak tisztulni a politikai erőviszonyok, másrészt 5 évre megint háttérbe szorul a szavazatszerzés. Így bőven elképzelhető, hogy a lengyel katonák már nyáron ott lesznek az ukrán nagyvárosokban francia vagy éppen litván társaik mellett.
(via KyivPost)