A világ szeme a grönlandi választásokon, miután Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok elfoglalhatja a szigetet.
HIRDETÉS
Általános választásokat tartanak kedden Grönlandon. A kampány két téma, a Dániától való függetlenedési törekvés és az Egyesült Államokhoz való viszony körül forog.
Donald Trump amerikai elnök több ízben is kijelentette, hogy az USA meg akarja szerezni az ellenőrzést a stratégiai fekvésű, nyersanyagokban gazdag sziget felett. Trump már első elnöki ciklusa alatt is felvetette, hogy az USA megvenné Grönladot. A dán és a grönlandi kormány akkor is és most is határozottan visszautasította az ajánlatot.
Hatalmas sziget, csekély lakosság
Grönland a világ legnagyobb szigete - nagyobb, mint Franciaország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Görögország, Svájc és Belgium együttvéve - és nagyjából 60 ezer ember lakja. Korábban dán gyarmat volt, 1953-ban formálisan Dánia autonóm területévé nyilvánították, amely két képviselőt küldhet a koppenhágai törvényhozásba, a Folketingbe.
A sziget 1979-ben részleges önkormányzatot kapott, saját parlamenttel és a belügyeket intéző kormánnyal, de a külügyi, biztonsági és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos jogkörök a koppenhágai törvényhozásnál maradtak.
Mostoha körülmények, büszke lakosok
A sziget 80 százalékát egész évben jég borítja, az emberek nagy része a nyugati partvidéken vagy annak közelében él. A lakosság 88,1 százaléka inuit (eszkimó), 7,1 százaléka dán, a többi egyéb népcsoporthoz tartozik.
A grönlandiak régóta büszkék kultúrájukra és hagyományaikra, amelyek évszázadokon át segítettek nekik túlélni a legzordabb körülmények között. Szoros kapcsolatot ápolnak a természettel, és büszkék rá, hogy a Föld egyik legszebb, legeldugottabb, legérintetlenebb helyén élnek.
Most hirtelen azt vették észre, hogy rajtuk a világ szeme, miután Donald Trump amerikai elnök közölte, hogy az Egyesült Államok igényt tart a szigetükre.
A legtöbb grönlandi azt mondja, hogy nem akar amerikai lenni. Sokan pedig a rájuk irányuló reflektorfény miatt lehetőséget látnak arra is, hogy népszerűsítsék a Dániától való függetlenségi törekvésüket. Ez lesz a keddi parlamenti választások egyik kulcskérdése.
A keddi parlamenti választások
A parlamentnek - az Inatsisartutnak - mindössze 31 képviselője van, akiket hat politikai pártból választanak meg. Ezek közül kettő a kormánykoalíció tagja.
Mivel a sarkvidéki szigeten kevés közvélemény-kutatást végeznek, nem lehet nagy biztonsággal előre prognosztizálni, mi lehet az eredmény.
A Verian által januárban végzett egyik felmérés 497 grönlandi lakost kérdezett meg arról, hogy kire szavaznának. A felmérés szerint a baloldali Inuit Ataqatigiit párt körülbelül 31%-ot szerezhet, és 9%-kal előzi meg a kormányzó Siumut pártot.
Ha az előrejelzés beválik, akkor az Inuit Ataqatigiit párt és a Simiut párt továbbra is koalícióban kormányozhat, ahogy jelenleg is.
A miniszterelnök a legtöbb mandátummal rendelkező pártból kerül ki, aki jelenleg az Inuit Ataqatigiit párti Múte Egede.
A Simiut a választások után függetlenségi szavazást ígért, ami segíthet neki több szavazót megnyerni, és talán lehetővé teszi számára, hogy ő adja a következő miniszterelnököt.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Naleraq azonban egyre népszerűbb a grönlandiak körében a függetlenséget támogató politikájával és nyilvánvaló hajlandóságával, hogy kész lenne az együttműködésre az Egyesült Államokkal.
Qupanuk Olsen, Grönland legnépszerűbb influencere, a Naleraq színeiben indul, és mivel több mint 500 000 követője van a TikTok-on és 300 000 az Instagramon, a legjobb online platformmal rendelkezik a kampányhoz.
Trump: "Így vagy úgy, de megszerezzük Grönladot"
Néhány órával azután, hogy Trump a washingtoni kongresszus előtt kijelentette, hogy "így vagy úgy", de meg akarja szerezni a sziget feletti ellenőrzést, Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök ezt az egyszerű üzenetet tette közzé a Facebookon : "Grönland a miénk".
"Kalaallit Nunaat a miénk" - írta a posztban Egede, a grönlandi nevet használva országára.
"Nem akarunk sem amerikaiak, sem dánok lenni, mi Kalaallitok vagyunk. Az amerikaiaknak és vezetőjüknek ezt meg kell érteniük. Nem vagyunk eladhatóak, és nem lehet minket egyszerűen elvenni. A jövőnkről mi fogunk dönteni Grönlandon" - mondta. A poszt egy ökölbe szorított ököl emojival és egy grönlandi zászlóval zárult.
Másodszori hivatalba lépése óta Trump többször is kifejezte érdeklődését az ásványkincsekben gazdag Grönland iránt, amely az Atlanti-óceán északi részén stratégiai fontosságú tengeri útvonalak mentén fekszik. Grönland Kanada északkeleti partjainál fekszik, közelebb Washingtonhoz, mint Koppenhágához.
Alig egy héttel a grönlandi parlamenti választások előtt Trump közvetlenül a grönlandiakhoz intézte szavait az amerikai törvényhozásban: "Határozottan támogatjuk az önök jogát, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket, és ha úgy döntenek, szívesen látjuk önöket az Amerikai Egyesült Államokban" - mondta.
"Biztonságban fogjuk tartani önöket. Gazdaggá tesszük önöket. És együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltak volna lehetségesnek" - tette hozzá.
Grönland függetlenségi mozgalma
Egy 2008-as népszavazás nyomán kibővítették Grönland autonómiáját, így egyebek között népként ismerték el az inuitokat, hivatalos nyelvként nyelvüket, és egyedül rendelkezhetnek ásványkincseik felett, de a biztonságpolitika, a pénzügy és a külpolitika továbbra is Dánia ellenőrzése alatt maradt. A 2009. június 21-én életbe lépett törvényben arra is jogot kapott, hogy kikiáltsa függetlenségét Dániától.
Ha Grönland elszakadna Dániától, választhatná akár azt is, hogy szabad társulási szerződést köt az USA-val anélkül, hogy amerikai területté válna.
Trump megjegyzéseivel kapcsolatban a dán külügyminiszter azt mondta, nem hiszi, hogy a grönlandiak el akarnak szakadni Dániától, csak azért, hogy "Amerika integrált részévé váljanak".
Lars Løkke Rasmussen azt mondta, hogy szerinte Trump beszédének legfontosabb része az volt, hogy Trump utalt a grönlandiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartására.
"Nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a grönlandiak döntése ezzel kapcsolatban" - mondta finnországi útja során. "Lazítani akarják a Dániához fűződő kötelékeiket. Dolgozunk ezen, hogy egyenrangúbb kapcsolatunk legyen".
Løkke hozzátette, fontos, hogy a jövő heti választások szabadok és tisztességesek legyenek "mindenféle nemzetközi beavatkozás nélkül".
Grönland geopolitikai és gazdasági jelentősége
Grönland létfontosságú a világ számára, bár a világ nagy része ezt talán nem veszi észre. Az Egyesült Államokon kívül más világhatalmak is epekednek a stratégiai fekvésű Északi-sarkvidéki területekért, pontosabban a jég alatt rejtőző értékes ritkaföldfém ásványi anyagokért, amelyek a távközléshez szükségesek, és a több milliárd hordónyi kiaknázatlan kőolajért.
A Grönlandot borító jég az éghajlatváltozás miatt egyre jobban visszahúzódik, így a hajózási és kereskedelmi útvonalak számára is újabb lehetőségek nyílhatnak. Ha a jég elolvad, az világszerte átformálja a partvonalakat, és potenciálisan megváltoztatja az időjárási mintákat.
A gyarmati Dánia
Dánia 300 évvel ezelőtt gyarmatosította Grönlandot, és még mindig ellenőrzi annak kül- és védelempolitikáját, bár Grönland 1979-ben önrendelkezést nyert, és saját parlamentje van.
Trump Grönlanddal kapcsolatos megjegyzései politikai válságot kirobbantottak Dániában. A miniszterelnök európai fővárosokba indult körútra, hogy támogatást szerezzen. Mette Frederiksen mindenütt azzal érvelt, hogy a kontinens "bizonytalanabb valósággal" néz szembe, miközben Dánia elkezdte megerősítni katonai jelenlétét Grönland körül.
Grönland gazdasága a halászattól és más iparágaktól, valamint a Dániától kapott évi 554 millió eurós támogatástól függ.
Aka Hansen inuit filmrendező és író gyanakodva figyeli Trump szándékait, de mégis hálás neki, hogy a világ figyelmét hazájára irányította. Sok más grönlandi lakoshoz hasonlóan ő is azt szeretné, ha hazáját és népét tiszteletben tartanák. Nem akar újabb gyarmati hatalmat a feje fölé, de úgy érzi, Trump retorikája lendületet adott a Dániától való függetlenségi törekvéseknek.
Dániát azzal vádolják, hogy súlyos visszaéléseket követett el a grönlandi inuitokkal szemben. Az 1950-es években inuit gyermekeket távolítottak el családjuktól azzal az ürüggyel, hogy integrálják őket a dán társadalomba, és az 1960-as és 1970-es években méhen belüli fogamzásgátló eszközökkel látták el az inuit nőket - állítólag azért, hogy korlátozzák a grönlandi népességnövekedést.