Rio de Janeiro legjobb szambaiskoláinak előadása állt a karnevál vasárnapi nyitóestjének középpontjában. A többnapos ünnepségsorozat régi hagyománya a szambaiskolák versenye, ahol a legjobb iskolák a karnevál főutcájának is nevezhető másfél kilométeres Sambadrome-on mutatják be koreográfiáikat.
A Sambadrome-ot idén is sodró dallamok és látványos jelmezek töltötték meg, ahogy az előadók a díszes felvonulási kocsik tetején tündököltek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Unidos de Padre Miguel szambaiskola közel 60 év kihagyás után ismét a topligában szerepelt. Az Imperatriz Leopoldinens-el közösen az afrobrazil Kandomblé vallás inspirálta témákat jelenítettek meg. Koreográfiáikkal és jelmezeikkel szinkretikus istenekről és a vallás alapítóiról meséltek.
A tavalyi bajnok Unidos do Viradouro csak a harmadik lett a vasárnapi döntőben.
Az eddig két napig tartó felvonulás korábban hat iskola párbaját jelentette. Idén azonban a szambaiskolák versenye három napig tart, amin esténként négy iskola mutatja be performanszait.
A riói karnevál szakrális előzményei
A karnevál eredetileg egy ókori ünnep, amit Hellászban Dionüszosznak, a bor és mámor istenének ajánlottak. A rómaiak – részben a görög-római kulturális kapcsolatok miatt – egy hasonló hagyományt követve ünnepelték később Bacchus és Szaturnusz isteneket az ő tiszteletükre rendezett Bacchanáliákon és Szaturnáliákon. A karnevalisztikus ünnepeken egy napig vagy az ünnep rövid időszakára felborultak a mindennapok társadalmi normái: a patríciusok és rabszolgáik együtt mulatva ünnepelték isteneiket és magukat. Az ünnepségeken gyakran ruházatot, ezzel pedig identitást cseréltek, és különböző rituálékat hajtottak végre.
A keresztény vallás később a Szaturnáliákat a nagyböjt kezdetét megelőző ünneppé szervezte át. A zenében, táncban, ételben és italban tobzódó ünnep egyes szokásai azonban megmaradtak.
A brazil út
A riói karnevál pogány-katolikus előzményei mára nehezen ismerhetőek fel, pedig nagyonis fontosak. Hiszen a 18. század elején a Brazíliába érkező portugál bevándorlók magukkal vitték szokásaikat. Köztük az Entrudót, ami a riói karnevál közvetlen ősének tekinthető. Az emberek ezeken az ünnepségeken vízzel locsolták, sárral és étellel dobálták egymást.
A 19. században lassan kialakuló ünnepség koncepciói folyamatosan változtak. Egyre aprólékosabban megszervezett felvonulásokat tartottak. Ezeken a felvonulásokon "grandes sociedadesnek" nevezett karneváli társaságok vagy klubok vettek részt. A klubok olyan szabadidős szervezetek voltak, amelyek különböző gazdasági és érdekterületeken egyébként is versengtek egymással és amelyek a karneváli időszakban a korszak zenéire, általában indulókra vonultak fel.
A társaságok és a közöttük zajló szervezett versenyek voltak a mai, szambaiskolák közötti versenyek közvetlen előzményei, egyúttal inspirációs forrásai. Az ünnepségekhez általában a brazil császár is csatlakozott egy arisztokratákból álló csoporttal, akik álarcban, fényűző jelmezekben zenére vonultak fel, egészen addig, amíg a karnevál a munkásosztály ünnepévé nem vált a 19. század végén.
Fókuszban a szamba
A riói karnevál fontos attribútuma a szamba. A közvélekedéssel ellentétben azonban a braziloknak a műfaj nem csak egy táncot jelent, hanem a zenét és a műfaj okozta életérzést is. Ezt az önkifejezési módot ráadásul összekötik a rabszolgaság 1888-as brazíliai eltörlésével.
A szamba, ami ma a brazil kulturális örökség egyik legfontosabb sarokpontja, csak 1917-ben vált a riói karnevál szerves részévé. Az 1920-as évektől a nyitóünnepség és az azt követő felvonulások a szambaiskolák terepévé válik, amely intézmények bemutatói azóta mutatványosokkal és különböző művészek performanszaival is kiegészülnek. Az iskolák különböző tematika szerint megkomponált jelmezekkel és karneváli kocsikkal vonulnak fel Rio de Janeiroban, 1984 óta a Sambadrome-on.