Az ukrán katonai hírszerzés információi szerint a Kreml arra utasította propagandistáit, hogy február 24-én, a teljes körű invázió harmadik évfordulóján hirdessenek "győzelmet" Ukrajna és a NATO felett. Amerika viszont az ENSZ-ben nem hajlandó agresszor államnak nevezni Oroszországot.
HIRDETÉS
Miután Oroszország 2022-ben nem tudta napokon belül elfoglalni Ukrajnát, és 2022-ben több vereséget is elszenvedett - az oroszok jelenleg az ország 20 százalékát okkupálják - a Kreml azt a hamis állítást kezdte terjeszteni, hogy Oroszország háborúban áll a NATO-val - írja a Kyiv Independent.
A nyugati partnerek a háború kezdete óta fegyverekkel látják el Ukrajnát, de soha nem küldtek csapatokat Ukrajnába, félve az eszkalációtól.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának állítása szerint Moszkva 2022 februárja óta 864 860 katonát vesztett Ukrajnában. Az ukrán hírszerzés szerint Moszkva célja most az, hogy kétségbeesést keltsen az ukránok körében, destabilizálja a helyzetet az országban, és lejárassa Ukrajnát szövetségesei körében.
Kijev úgy tudja, az orosz hírszerző szolgálatok azt a narratívát tervezik terjeszteni, hogy a Nyugat és az Egyesült Államok "elárulta Ukrajnát". Az orosz propaganda ezen kívül továbbra is megkérdőjelezi Volodimir Zelenszkij elnök legitimitását és "a korrupt ukrán tisztviselőket, akik ellopják az amerikai segélyeket".
Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) szerint a Kreml arra használhatja fel a közelmúltbeli, konkrét eredmények nélkül zárult szaúd-arábiai amerikai-orosz külügyminiszteri tárgyalásokat, hogy a világra kényszerítse a béke feltételeit, és megpróbálja a Kijevet támogató európai kormányokat "a béke ellenségeinek" beállítani.
Közben Donald Trump egy rádióinterjúban visszavonta azt a minapi kijelentését, hogy Ukrajna felel a háború kirobbantásáért. Emlékezetes, hogy az elmúlt napokban az amerikai elnök drasztikus fordulatot hajtott végre az amerikai Ukrajna-politikában, durván nekitámadt az általa "diktátornak" nevezett Zelenszkijnek, és az önvédelmi háborút folytató országot vádolta a háború elhúzódásával.
A Fox News rádiónak adott interjújában Trump elismerte: nem Ukrajna, hanem Oroszország volt az agresszor. "Oroszország támadott, de nem kellett volna hagyniuk, hogy támadjon" - közölte. Trump szerint Zelenszkijnek és Joe Biden volt amerikai elnöknek lépéseket kellett volna tennie a teljes körű invázió megakadályozására. Ugyanebben az interjúban Trump azt is állította, hogy Zelenszkij nem fontos a jövőbeli béketárgyalások szempontjából.
Trump beismerése dacára diplomaták szerint az amerikai kormány olyan határozattervezetet kíván benyújtani az ENSZ Közgyűléséhez, amely nem nevezi Oroszországot agresszor államnak.
Ezt a határozatot ellenjavaslatnak tekintik az EU és Ukrajna által kidolgozott szöveggel szemben. A dokumentum, amelyről többek között a dpa és az AP hírügynökségek is beszámoltak, ráadásul nem szólít fel az orosz csapatok kivonására ukrán területről, Ukrajna területi integritását meg sem említi.
Az amerikai ENSZ-határozattervezet "az ukrajnai konfliktus gyors befejezésére" szólít fel, és sajnálatát fejezi ki a háborúban elszenvedett veszteségek miatt - amely sokkal több ukrán, mint orosz civil életébe került. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok "egyszerű, történelmi jelentőségű határozatot terjesztett elő, amelynek támogatására minden tagállamot felszólítunk, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat".
Nyugati diplomaták már korábban is attól tartottak, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni az eredeti határozattervezetet, diplomáciailag formalizálva Trump Kijevvel szembeni fordulatát - írja a Spiegel. Egy ellenjavaslat valószínűleg további eszkalációt jelentene. Diplomáciai körökben a lépést Trump alapvető elmozdulásának jeleként is értékelik Vlagyimir Putyin felé, amitől Ukrajnában és a nyugati demokráciákban is tartanak.
Oroszország ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzia ellenben "jó lépésnek" minősítette az amerikai kormány meglepő lépését. Nyugati diplomaták viszont zárt ajtók mögött mély aggodalmuknak adtak hangot.