Nem zárható ki a "horror-változat" sem, vagyis a NATO kivonulása Kelet-Európából
A béketárgyalások terítékén lehet, és részben vagy egészben meg is valósulhat, amit az orosz kormány követelt a Nyugattól, közvetlenül az ukrajnai invázió előtt. A nyugati titkosszolgálatok számolnak a lehetőséggel, hogy Moszkva erről az alapról akarja elkezdeni a tárgyalásokat.
HIRDETÉS
FRISSÍTÉS: Az Egyesült Államok korábban nem jelezte, hogy leállítja, felfüggeszti vagy korlátozza a Kongresszus által jóváhagyott ukrajnai fegyverszállításokat, amelyek az összes nyugati katonai támogatás 40%-át teszik ki. Csütörtökön azonban Roman Kosztenko, az ukrán védelmi bizottság vezetője azt jelezte, hogy a szállítások elakadtak, és jelenleg nem tudni a fegyverzetek további sorsáról. "Mindenki megoldást vár, hogy a fegyverek továbbra is áramoljanak, akár pénzért is" – írta az X-n.
Mike Waltzot nemzetbiztonsági főtanácsadót erről kérdezték a Fehér Ház sajtótermében. A politikus szerint ez logisztikai probléma, mert „elmaradás volt” a folyamatban, hogy néhány fegyvert Ukrajnába szállítsanak.
A helyzet
A Bild német újság feleleveníti, amit a háború sodrásában mindenki szem elől tévesztett, hogy Moszkva gyakorlatilag az európai NATO kettévágását követelte az ukrajnai invázió előestéjén. Ezt a "biztonsági alapfeltételt" azóta sem vonta vissza.
Hasonló következtetésre jut a The Financial Times londoni lap is, amely szerint Donald Trump teljes készséget mutat az orosz igények figyelembe vételére, és a Rijádban megkezdett tárgyalások olyan alkuhoz vezethetnek, ami véget vet az amerikai csapatok jelenlétének Európa nagy részén, azaz gyakorlatilag a Varsói Szerződés egykori tagjainál.
Egy ilyen irány felmérhetetlen feszültségekkel járna a NATO-n belül, miután a főbb európai vezetők megállapodtak Ukrajna maradéktalan támogatásában, a francia és a brit kormány pedig katonaság küldésének lehetőségét sem zárta ki.
Az egyeztetések első, rijádi fordulója után egyik fél sem közölt részleteket a követelésekről és a további menetrendről, ezért hónapokba is telhet, amíg a fő folyamat körvonalazódik.
Megtörténhet, hogy az orosz fél a háború előtti követelésekhez kanyarodik alapfeltételként, azaz a NATO szétszaggatásához
A múlt héten rendezett müncheni biztonsági értekezlet után Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter arról írt, hogy a 2021-ben megismert új orosz "biztonsági architektúra" megvalósulhat Donald Trump kormányzásának idején.
Az orosz igényt 2021. december 17-én jelentették be, amikor Moszkva jogilag kötelező érvényű garanciát kívánt arra nézve, hogy vétójogot kapjon Ukrajna bármikori NATO-tagságának eldöntésében. Az orosz kormány egyben tagadta azt, hogy invázióra készülne Ukrajna ellen.
A követelések között szerepelt az amerikai nukleáris erők kivonása egész Európából, illetve hogy a NATO vonuljon ki mindazokból az országokból, amelyek 1990 után lettek az atlanti szövetség tagjai. A követelés Magyarországot is közvetlenül érintené, kimaradna viszont a listából az NDK, amely még a Szovjetunió felbomlása előtt egyesült az NSZK-val.
60 nappal az ukrajnai invázió előtt az akkori amerikai kormány reagálása a követeléscsomagra az volt, hogy "vannak olyan dolgok ezekben a dokumentumokban, amelyekről az oroszok tudják, hogy elfogadhatatlanok". Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára akkor azt közölte, hogy Washington egyeztetni fog szövetségeseivel.
"Nem fogunk kompromisszumot kötni az európai biztonság alapelveiről, beleértve azt is, hogy minden országnak joga van saját maga dönteni jövőjéről és külpolitikájáról, külső beavatkozástól mentesen" - mondta akkor Psaki.
Ezután nem történt semmi érdemleges, és a háború kitört
Emlékezetes, hogy amikor az amerikai kormány és a CIA közzétette az orosz inváziós előkészületek adatait, több európai vezető is járt Moszkvában, hogy biztosítékot kérjen az orosz elnöktől arra, hogy nem kerül sor katonai konfliktusra. Vlagyimir Putyin minden vendégét megnyugtatta, hogy ettől a veszélytől nem kell tartaniuk.
Így a Lavrov-doktrína sosem került részletes megvitatásra, mert Oroszország a háborút választotta, de a csomag most újra az asztalon lehet. A volt orosz külügyminiszter szerint Moszkva semmilyen jelét nem mutatta annak, hogy új kompromisszumra törne a NATO terjeszkedésének kérdésében és Ukrajna megbuktatásában. "Putyin számára a hidegháború és annak céljai soha nem értek véget, ami a NATO felforgatását, az Egyesült Államok és Európa elszakítását, valamint Kelet-Európa leigázását jelenti" - mondta Andrej Kozirev.
Történelmi visszapillantásként: a NATO első keleti bővítése 1999-ben zajlott, amikor Lengyelország, a Cseh Köztársaság és a Magyar Köztársaság vált az atlanti szövetség tagjává. A többi állam szakaszosan, csoportosan vagy egyenként, de ütemesen kapcsolódott be a 2000-es években. A három balti állam egyszerre lépett be 2004-be a jelenleg 32 tagú csoportba.
A legrosszabb lejátszható forgatókönyv, amelytől számos szakértő tart, az orosz hadsereg azonnali behatolása lenne a volt szovjet köztársaságokba, így Észtországba, Lettországba és Litvániába, valamint egy nagyszabású háború keretében Lengyelországba.
Ezekben az országokban, amelyek határosak vagy közeliek Oroszországhoz, a mostani konszenzus szerint az amerikai csapatok jelenléte a legnagyobb és szinte az egyetlen garancia a függetlenségre. A The Financial Times összegzése szerint Putyin akarata az, hogy a NATO-csapatokat kivonják az egész volt szovjet birodalomból. Európai tisztviselők valószínűnek tartják, hogy Trump beleegyezik abba, hogy kivonja az amerikai csapatokat a Baltikumból és talán nyugatabbról is. Ez védtelenné tenné az EU-t az orosz hadsereggel szemben.
Olaszország is számol kivonási lehetőségekkel konfliktus-zónákból
A Bild információi szerint Olaszország nem zárja ki az amerikai csapatok esetleges koszovói kivonását. Abban az esetben az európai szövetségesek egyedül állnának szemben a Balkánon Putyin barátjával, Aleksandar Vučićcsal és a hatalmas szerb hadsereggel.
Német diplomaták „elképzelhetőnek” minősítettek egy ilyen baljós forgatókönyvet az egykori délszláv polgárháborús övezetben. (Koszovóban jelenleg 4 200 fős kontingens állomásozik a KFOR nemzetközi alakulat keretében, amelyben magyar, görög, finn, svájci, török, olasz, lengyel és szlovén személyzet is részt vesz.)
Úgy tudni, hogy jelenleg csak a németországi Ramstein amerikai bázisról és az USA nagy-britanniai légierő támaszpontjairól nem folyik tárgyalás. Európa többi részének mélyreható változásokra kell készülnie, ha Trump és Putyin a fenti megegyezésre jut.
