Rendkívüli értekezletet tartottak az európai csúcsvezetők hétfőn Párizsban, de nem sokra jutottak. Továbbra is kérdés, hogy milyen garanciákat nyújthatnának Ukrajnának, hogy az erősebb pozícióból tárgyalhasson Oroszországgal.
HIRDETÉS
Ukrajna uniós támogatása továbbra sem kérdés, de a béketárgyalásokhoz szükséges biztonsági garanciák ügyében nem történt előrelépés azon a rendkívüli csúcsértekezleten, ahol nemcsak az uniós vezetés, hanem a brit kormányfő és a NATO főtitkára is ott volt hétfőn Párizsban. A találkozót a francia köztársasági elnök kezdeményezte, hogy megvitassák, milyen álláspontra helyezkedjenek az ukrajnai békéltetéssel kapcsolatban különösen azután, hogy kiderült, az amerikai diplomácia nem tart igényt arra, hogy az EU részt vegyen ebben a folyamatban. Konzultálni fognak, de a tárgyalóasztalnál nem lesz ott - pontosította a helyzetet Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai és oroszországi különmegbízottja.
A hétvégi müncheni biztonságpolitikai fórumon ugyan az ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy elégedett az amerikai alelnökkel folytatott egyeztetéssel, hétfőre kiderült, hogy a Trump-Putyin találkozót előkészítő rijadi tárgyalásra nem hívták meg. Zelenszkij azt mondta Münchenben, hogy az orosz elnök már jövőre támadást akar indítani a NATO-tagállamok ellen, az USA pedig már nem igazán megbízható szövetségese Európának, úgyhogy ideje felállítani egy európai hadsereget. Az amerikai alelnök viszont ugyanott az Európai Uniót vádolta értékvesztéssel és gyakorlatilag azzal, hogy hűtlen lett az Egyesült Államokkal kötött szövetséghez.
Egy ilyen hétvége után ültek tárgyalóasztalhoz az európai csúcsvezetők Párizsban, hogy megoldást találjanak arra, hogyan támogathatnák biztonsági garanciákkal Ukrajnát a béketárgyalások előtt, ha már egyszer a NATO-tagság szóba sem kerülhet. Azon kívül, hogy Ukrajna már kötött az elmúlt bő egy évben kétoldalú védelmi szerződéseket gyakorlatilag az összes vezető európai állammal, másra egyelőre nem számíthat. A hétfői tanácskozáson mindössze arra jutottak a résztvevők, amit már Münchenben is hangsúlyoztak minden szinten és formában, vagyis, hogy Ukrajna továbbra is számíthat az EU támogatására, nemcsak a háború idején, hanem az azt követő újrakezdésben is.
Egyelőre tét nélküli, de azért rázós téma a békefenntartás
A brit kormány egyértelmű ajánlatot tett korábban, és egy halvány igen elhangzott a francia államfő szájából is. A brit miniszterelnök megismételte ezt hétfőn is mondván, hogy az Egyesült Királyság kész csapatokat küldeni Ukrajnába, amint meglesz a megállapodás a harcok befejezéséről, és az USA nem hátrál ki Európa mögül.
"Kész vagyok megfontolni, hogy a brit erőket mások mellett a helyszínen is bevethetővé tegyem, ha tartós békemegállapodás születik. De kell lennie egy amerikai háttérintézkedésnek, mert az amerikai biztonsági garancia az egyetlen eszköze annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy újra megtámadja Ukrajnát" - mondta Starmer a hétfői párizsi csúcson. Azt is mondta, hogy egy új korszak kezdődik, amit nem tölthetünk olyan kényelemben, mint az előzőt. " Itt az ideje, hogy felelősséget vállaljunk a biztonságunkért, a kontinensünkért" - fogalmazott a brit kormányfő Párizsban.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, hogy országa "nyitott" a békefenntartás gondolatára, ezzel együtt arra figyelmeztetett, hogy ehhez még "sok kérdésre" választ kell kapniuk. "Az egyik nagyon fontos dolog az, hogy az amerikaiak hogyan fognak viszonyulni ezekhez a kérdésekhez" - mondta. - "Támogatni fogják-e az európaiakat abban az esetben, ha csapatokat kell küldeniük Ukrajnába?".
Olaf Scholz német kancellár sokkal kritikusabb volt. Szerinte "teljesen elhamarkodott" és "rendkívül helytelen" a jelen pillanatban békefenntartókról vitatkozni, mivel a háború még mindig tombol. "Engem még egy kicsit irritálnak is ezek a viták" - mondta Scholz, miután távozott a találkozóról.
A spanyol kormányfő is korainak tartja a felvetést. "Még mindig nincsenek meg a béke feltételei, még nincs itt az ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni ezen a modellen" - mondta Sánchez arra a kérdésre, hogy Spanyolország küldene-e békefenntartókat Ukrajnába. "Bármilyen biztonsági garanciát csak az összes szövetséges között megosztott felelősséggel lehet nyújtani" - tette hozzá.
A találkozót megelőzően a lengyel kormányfő, Donald Tusk kizárta, hogy katonákat küldjön Ukrajnába egy békefenntartó misszió keretében. "Nem tervezzük, hogy lengyel katonákat küldjünk Ukrajna területére, de logisztikai és politikai támogatást nyújtunk azoknak az országoknak, amelyek a jövőben esetleg ilyen garanciákkal akarnak hozzájárulni az ukrajnai békéhez" - mondta Tusk, mielőtt Párizsba indult volna.
Lengyelország a közelmúltban jelentette be, hogy védelmi kiadásait még idén a GDP 4,7 százalékára emeli, amivel ki is érdemelte az amerikai adminisztráció dicséretét. A hétvégén a NATO főtitkára is úgy nyilatkozott, hogy teljesen indokolt, amit az amerikai vezetés sürget, vagyis, hogy a tagállamok fordítsanak több pénzt a védelemre.
Az amerikai "intézkedés" és "garancia", amit a megszólalok az ukrajnai békemisszió feltételéül szabnak, nagyobb súllyal esik a latba azután, amit az amerikai védelmi miniszter mondott a múlt héten. Hegseth ugyanis változtatna a szabályokon, és az ukrajnai békefenntartók esetében nem garantálná az amerikai segítségnyújtást.
Ukrajna tárgyalási pozíciója egyelőre változatlan
Mindez nem ad nagyobb nyomatékot Kijevnek a tárgyalóasztal mellett, ahol nyilvánvalóan az amerikai elnök kívánja játszani a főszerepet, kialkudni a békét az orosz elnöknél, és ez ellen láthatóan az orosz elnöknek sincs kifogása.
Donald Trump a múlt heti telefonbeszélgetés után hamarosan találkozni is akar Vlagyimir Putyinnal, és tervei szerint húsvétig meg is állapodik vele az ukrajnai háború befejezéséről. Miután azt az amerikai külügyminiszter már egyértelművé tette, hogy Ukrajnának áldozatot kell hoznia, ha békét akar, a kijevi és az uniós vezetés is attól tart, hogy Ukrajna és egész Európa számára hátrányos megállapodás születik majd gyakorlatilag az amerikai és az orosz diplomácia között.
A dán kormányfő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, amire már az Európai Tanács elnöke is kitért a hétvégén Münchenben, hogy "a tűzszünet nem jelent automatikusan békét, és nem jelent automatikusan hosszú távú békét". Frederiksen szerint az európai nemzeteknek még többet kell tenniük Ukrajna támogatására, hogy jobb pozícióból tárgyalhasson a békéről Oroszországgal.
Abban mindenki egyetértett a párizsi rendkívüli csúcsértekezlet résztvevői közül, hogy Ukrajnának részt kell vennie a tárgyalássorozaton, vagyis, hogy az ukrajnai háború befejezéséről nem dönthet az amerikai és az orosz vezetés. A német kancellár azt hangsúlyozta, hogy ezt nem szabad hagyni, fenn kell tartani egy egységes nyugati frontot a Kremllel szemben. Arról, hogy erre mennyi esélyt lát, miután a Fehér Ház felvetette, hogy kivonná az amerikai csapatokat Európából, Olaf Scholz nem beszélt. De határozott figyelmeztetést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban.
"Nem szabad megosztani sem a biztonság szavatolását, sem a felelősség vállalását Európa és az Egyesült Államok között. A NATO azon alapul, hogy mindig együtt cselekszünk, és mindig együtt vagyunk a veszélyben is. Ez által garantáljuk a biztonságunkat" - mondta Scholz újságíróknak.
Nyilatkozatokban nem volt hiány
"Ma Párizsban megerősítettük, hogy Ukrajna megérdemli az erős pozíció révén megvalósuló békét. Olyan békét, amely tiszteletben tartja függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, erős biztonsági garanciákkal" - fogalmazott Ursula von der Leyen és António Costa közös nyilatkozatukban.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti bármilyen rendezés nem követheti el "ugyanazokat a hibákat, mint a múltban", és nem engedheti meg Vlagyimir Putyinnak, hogy valamikor a jövőben ismét idegen területeket annektáljon. Sánchez szerint a béke helyreállítására irányuló erőfeszítéseknek "meg kell erősíteniük az európai projektet és a többoldalú rendet".
Donald Trump diplomáciai villámoffenzívája feszültséget teremtett Európában, de az egység demonstrálásánál több sem Münchenben, sem Párizsban nem történt.
A Trump-kormányzat világossá tette, hogy Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának nagy része Európára hárul majd, és ezt az EU vállalja is, de nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Nyugat egysége ne törjön meg, sem akkor, amikor Ukrajna támogatásáról van szó, sem akkor, amikor a globális problémák kezelése van napirenden.
Trump legutóbbi intézkedései és védelmi minisztere, Pete Hegseth legutóbbi megjegyzései azonban azt jelzik, hogy Amerika már nem tekinti prioritásnak Európát, olyannyira nem, hogy hamarosan megkezdheti csapatai kivonását a kontinensről. Ráadásul Hegseth azt mondta a múlt héten, hogy a majdani ukrajnai békefenntartó missziót kivennék a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének hatálya alól. Márpedig ennek beláthatatlan következményei lennének.