Gázimport, autóipar, közös fellépés Kína ellen, fegyverkezés - ezekben a témákban egyeztethet az Egyesült Államokkal az Európai Unió annak érdekében, hogy elkerülje a Donald Trump által belengetett vámokat.
HIRDETÉS
Ahogyan azt korábbi cikkünkben is megírtuk, Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa a héten Washingtonba utazott, hogy szerdán Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterjelölttel és Kevin Hasettel, a Nemzeti Gazdasági Tanács vezetőjével tárgyaljon.
Šefčovič korábban is baráti hangnemet ütött meg az Egyesült Államokkal, amikor a müncheni biztonsági konferencián szólalt fel. A szlovák politikus hangsúlyozta, hogy az EU bármilyen vitatott kérdésről szívesen egyeztet az Egyesült Államokkal, hogy elkerülje Donald Trump európai exportra hirdetett vámjait.
Az amerikai elnök korábban 25 százalékos vámokat vetett ki a tengerentúli nagyhatalom összes acél- és alumíniumimportjára, amelyek kevesebb mint egy hónap múlva, március 12-én lépnek hatályba. Donald Trump "kölcsönös vámokat" is belengetett, amelyek leginkább az európai autóipart érintenek.
Friss elemzésében a Politico összegyűjtötte, hogy milyen eszközökkel élhet az Európai Unió annak érdekében, hogy jobb belátásra bírja Donald Trumpot.
"Fúrj, bébi, fúrj!"
A felek közti gazdasági feszültség kiindulópontja az Egyesült Államok szinte folyamatosan növekvő kereskedelmi deficitje. Azok a vámok, amelyekkel Donald Trump az USA mutatóit próbálja javítani, az Európai Uniónak kerülhetnek milliárdokba.
Ennek az ellentétnek a feloldására a Trump-adminisztráció az EU-s gázimport megemelését javasolja. Az amerikai elnök több alkalommal használta már a "Drill, baby, drill!" vagyis magyarul "Fúrj, bébi, fúrj!" szlogent, amelyet először a 2008-as republikánus kampányban vetettek be. A szlogen a kőolaj- és földgáztermelés fokozására utal. Trump előszeretettel nyúl hozzá, energiapolitikája egyik alapelvének tekinthető, az amerikaiak pedig azt szeretnék, ha az európai országok nagyobb mennyiségben vásárolnának fosszilis energiát a tengerentúlról, csökkentve importjukat Oroszországból.
Korábban több ország már kifejezte nemtetszését az ötlettel kapcsolatban. Németország azt kifogásolta, hogy a már meglévő amerikai gázimport megemelése nem az európai országok érdekét szolgálná, sőt, több EU-s tagállam esetében egyáltalán nem érné meg. A fosszilis tüzelőanyagokra való költés egyébként is vitatott téma, főleg Európában, amely a zöldenergiára való átállás egyik élmezőnyöse.
Az amerikai (autós) álom
Trump egy másik legnagyobb panasza az Európai Unióval szemben az a 10 százalékos importadó, amelyet az amerikai gépjárművekre vetnek ki. Az Egyesült Államokban az EU-s járművekre mindössze 2,5 százalékos vám van érvényben. Az amerikai elnök ezt az egyenlőtlenséget küszöbölné ki kölcsönös vámjával.
Habár Trump nyilatkozataiból az még nem derült ki, hogy ezek a viszontvámok a meglévő 2,5 százalékos vámok helyébe, vagy mellett lépnének hatályba, az már most biztos, hogy az amúgy is nehéz időszakot élő európai, különösképpen német autóipart kiemelten érintenék.
A konfliktus legkézenfekvőbb megoldása az európai vámtarifák csökkentése lenne. Ezt a javaslatot a német BMW cégcsoport, illetve az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságának vezetője is támogatta.
A megoldás azonban nem ilyen egyszerű: a globális kereskedelmi szabályok szerint az Európai Unió nem csökkentheti vámjait csak egy kereskedelmi partnerével, vagyis ha így dönt, a lépésnek az összes partnerére, így Kínára is kell, hogy vonatkozzon.
Ez kapóra jönne a kínai, többnyire elektromos autókat gyártó cégeknek, amelyek már egy ideje keresik egyre nagyobb kétségbeeséssel a lehetséges piacokat.
Ez főleg azért is lenne visszás, hiszen az Európai Bizottság pont tavaly vetett ki újabb vámokat a kínai elektromos járművekre.
Hamár Kína
A felek között súrlódási pontot jelent az is, hogy az Európai Unió szerint Donald Trump kampányígéreteivel szemben nem lépett fel olyan erősen Kínával szemben, mint amire számítani lehetett.
A kampányban belengetett 60 százalékos kínai termékekre vonatkozó vámok az elnök beiktatása után 10 százalékosra apadtak, ami jócskán elmarad azoktól az értékektől, amelyekkel Trump éppen az EU-t, Kanadát, vagy Mexikót sújtotta.
Az Európai Unió állítólag azt is kifogásolja, hogy Donald Trump végül úgy döntött, hogy elhalasztja a TikTok betiltását az USA-ban.
Uniós tisztviselők korábban tettek utalásokat arra, hogy az EU és az Egyesült Államok együttesen léphetne fel Kína piaci terjeszkedésével szemben.
A Politico forrásai szerint az Európai Unió a Kína által végzett úgynevezett "nem piaci gyakorlatokkal" szemben is fel szeretni lépni - ilyennek tekinthető például az állami támogatásokkal történő piaci torzítás, vagy a nyugati cégek kizárása a közbeszerzésekből.
Ebben Brüsszel azt szeretné, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen. Ez mindkét nagyhatalom gazdasági pozícióját erősítheti nemzetközileg.
Fegyverkezés
Az EU - USA viszonyrendszert szintén szorosabbá fűzné, ha előbbi növelné fegyvervásárlásait az Egyesült Államoktól. Ez egybevágna Donald Trump sokszor ismételt elvárásával, amely a NATO-tagállamok védelmi költéseinek megemelésére vonatkozik.
Az ötletnek Németországból és Olaszországból is vannak támogatói, sőt: novemberben, az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde is felvetette, mint lehetőség. A jegybankelnök ekkor úgy fogalmazott: "ez EU koherens fegyverkezését segítené, ha olyan fegyvereket vásárolna, amelyeket önmaga nem tudna előállítani".
Egyelőre konkrét lépések azonban nem látszanak, amelyek arra utalnának, hogy az unió valóban növelné fegyvervásárlását az Egyesült Államoktól.
Ennek egyik oka, hogy az amerikai fegyverek jelentősebb importját megéreznék az európai hadiipar szereplői.
Franciaország elnöke, Emmanuel Macron korábban többször hangsúlyozta az EU "stratégiai autonómiájának" fontosságát, valamint kiállt az európai fegyvergyártók mellett, főleg a francia Dassault védelmében.
Az amerikaiak szándékát az üzletkötésre azt is jelzi, hogy múlt héten a Trump-adminisztráció ígéretet tett, miszerint felgyorsítja fegyverszállításait Európába.
Éveken át ugyanis rengeteg kritika érte az USA szállítmányait azzal kapcsolatban, hogy azok túlságosan lassan érnek át az Atlanti-óceán másik oldalára.