A brit miniszterelnök megfontolná, hogy békefenntartókat küldjön Ukrajnába egy tartós béke esetén, a lengyel kormányfő elzárkózik, a német kancellárt pedig irritálják az ilyen megbeszélések, amikor még nincs is békemegállapodás.
Európa vezetői továbbra is megosztottak abban, hogy egy Oroszországgal kötött békemegállapodás esetén küldjenek-e békefenntartó csapatokat Ukrajnába.
Néhányan közülük rendkívüli megbeszélésre gyűltek össze Párizsban, miután úgy tűnt, hogy kizárták őket az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokból.
Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta: hajlandó lenne brit katonákat küldeni Ukrajnába.
"Kész vagyok megfontolni a brit erők bevetését a helyszínen másokkal együtt, ha tartós békemegállapodás születik. De kell egy amerikai háttérintézkedés, mert csak az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot attól, hogy újra megtámadja Ukrajnát," fogalmazott.
Olaf Scholz német kancellár szerint korai lenne Kijev bevonása nélkül megfontolni az ötletet.
"Engem még egy kicsit irritálnak is ezek a viták, meg kell mondanom. Az emberek itt az eredmények lehetséges változatairól beszélnek Ukrajna feje fölött, olyan béketárgyalások eredményéről, amelyek nem zajlottak le, és amelyekre Ukrajna nem mondott igent, nem ült le a tárgyalóasztalhoz. Ez nagyon helytelen, őszintén szólva még azt sem tudjuk, hogy mi lesz a végeredmény," mondta a német kancellár.
Az európai vezetők jelentős része nem zárta ki az ötletet, de nem is kötelezte el magát mellette.
Nem sokkal a találkozó előtt Emmanuel Macron beszélt Donald Trumppal, de a francia elnök hivatala nem kívánt részleteket közölni a megbeszélésről.