Trump rátesz egy jókora lapáttal az amúgy is gigantikus védelmi kiadásokra

HIRDETÉS

Donald Trump már a választási kampányban jelezte, hogy felmentést fog kérni az USA költségvetési plafonjának átlépésére, amennyiben védelmi és nemzetbiztonsági kiadásokról van szó. A megválasztott elnök azt is kilátásba helyezte, hogy a DOGE elnevezésű „kormányhatékonysági” intézkedések révén (melyeket Elon Musk koordinálja) jelentős forrásokat helyez át a védelmi szektorba. Hivatalba lépésekor Trump hatezer milliárd dollár költségvetési eszköz átcsoportosításáról tett említést.

A Breaking Defense katonai szaklap úgy tudja, hogy a Szenátus költségvetési bizottsága már kiadta a tervezetet, amely szerint a Kongresszus 150 milliárd dollárral bővítené a védelmi forrásokat. Az összehasonlítás kedvérért: csupán ez az emelés nagyobb, mint Oroszország teljes védelmi költségvetése 2025-re (145 milliárd USD).

Megépül Amerika Vaskupolája?

Ideálisnak mondható földrajzi elhelyezkedése miatt az Egyesült Államok eddig nem sokat törődött a rövid- és középtávú rakétafenyegetésekkel, de ez a szemlélet gyorsan változik. Az elmúlt években az izmosodó kínai, észak-koreai, és orosz tengeralattjáró-fejlesztések miatt megnőtt a kockázata az USA óceáni partszakaszait elérő csapások lehetőségének, amelyek a legfontosabb amerikai ipari központokat és a legnépesebb városokat veszélyeztetnék.

Izrael már korábban felajánlotta a nála jól teljesítő Vaskupola-rendszer (Iron Dome) átadását Amerikának és a Biden-kormány mutatott is érdeklődést iránta, de konkrét lépések nem történtek.

Nem vehető biztosra, hogy a Trump-adminisztráció belevág egy ilyen technológiai transzferbe, ami különleges eset lenne, mert az Egyesült Államok eddig soha nem alapozta stratégiai eszközeit külföldi beszállítóra, még legközvetlenebb szövetségeseire sem. Ennek oka az, hogy egy esetleges nagyobb konfliktusban az ellátási lánc megszakadása kockáztatja a védekezés folytonosságát. Közös fejlesztésekről viszont lehet szó, ha az USA-nak befolyása van a hardver tervezése és a gyártás felett.

Európában ezzel szemben Németország és Finnország is vásárol izraeli légvédelmi eszközöket, és folyamatban vannak a tárgyalások Dániával, Hollandiával és Svédországgal is, akik okkal tartanak a Szentpétervár vagy Kalinyingrád felől esetleg érkező rövid hatósugarú támadásoktól.

Az izraeli opció mellett - vagy azzal szemben - létezik elgondolás amerikai megoldásokra is. Dan Sullivan alaszkai és Kevin Cramer észak-dakotai szenátorok (R-ND) független törvényjavaslatot terjesztettek be, ami 19,5 milliárd dollárt fordítana az alaszkai rakétaelfogók új generációs eszközökkel való bővítésére, valamint a nagy magasságokból érkező támadások elhárítására szolgáló THAAD rendszerre.

Ha a költségvetési keret bővítése zöld lámpát kap, akkor a Kongresszus határozhatja meg, hogy az összeg pontosan mire fordítható, és az elnök attól már nehezen térhet el. A javaslat négy fő fókuszterületet határoz meg: a katonai készültség fenntartása, a haditengerészet növelése és a hajóépítő ipari bázis megerősítése, integrált lég- és rakétavédelem kiépítése, és a nukleáris vállalkozásokba történő beruházások.

Erőteljes igény mutatkozik a 6. generációs vadászgépek kifejlesztésére, aminek terén Kína lépéselőnyt mutat fel. Az újabb nemzedék szinte már egyáltalán nem készül a hagyományos légiharcokra (dogfight), mert arra az 5. generáció olyan termékei, mint az amerikai F22 Raptor és az F35 Lightning II, az orosz Szuhoj-57, vagy a kínai J-20 teljesen megfelelnek. Az újabb feladat a szárazföldi akciók támogatása, az ellenséges kiber-rendszerek pusztítása, és az űr-közeli műveletek elvégzése is.

Az új költségvetési határozatot Lindsey Graham dél-karolinai szenátor mutatta be, és párbeszédet sürgetett a demokrata oldallal, hogy az elnök védelmi programja ne szenvedjen késedelmet. A tervezetet Trump „egy gyönyörű törvényjavaslatnak” nevezte, ami a megbékélési folyamat kezdete lehet a két politikai tábor között. A republikánusok azt szeretnék, ha a kiadási tételek egyfelől a határbiztonságra, a védelemre és az energiaellátásra összpontosítanának, másfelől lehetővé tennék a kampányban beígért adócsökkentéseket.

„Azok számára, akik a valódi határbiztonság és az erősebb katonai védelem mellett szavaztak, a segítség úton van” – mondta a javaslatról Graham szenátor. A védelmi alapok növelése mellett a szenátusi határozat további 175 milliárd dollárral egészíti ki a belbiztonsági kiadásokat (alapvetően az illegális bevándorlás és a narkotikumok csempészése ellen), és szintén 175 milliárd többlet jutna az igazságügyi szervek kiadásainak fedezésére. Utóbbi alatt a legális, vagyis a bevándorlásra jogosult személyek ügyeinek intézését, és az elavult börtönrendszer korszerűsítését egyaránt érteni kell.

Mondani se kell, hogy a példátlan bőkezűséggel megszorítások is járnak, tekintettel a kolosszális amerikai államadósságra. A tervezet ezért megtakarításokra utasítja a mezőgazdasági és az oktatási bizottságot, amelyek 85 milliárd dollárral kevesebbel számolhatnak a következő pénzügyi periódusban.