'Félelem és reszketés Las Vegasban' - terroristák vannak az amerikai hadseregben?
A Las Vegasban és New Orleansban történt terrorcselekmények elkövetői az amerikai hadsereghez kötődtek, de extremista befolyás alá kerültek, és ezt sem a sereg, sem az FBI nem vette észre.
HIRDETÉS
Az újév napján elkövetett halálos merényletek rávilágítanak a félelmekre, hogy az amerikai fegyveres erőkön belüli szélsőségesség terjedőben van.
A 14 ember halálát okozó New Orleans-i teherautó-gázolás gyanúsítottja, Shamsud-Din Jabbar a hadsereg Afganisztánt is megjárt veteránja, míg a Las Vegas-i nemzetközi Trump-szálloda előtti Tesla Cybertruck felrobbantásának hátterében Matthew Livelsberger tűnik fel, aki a hadsereg aktív tagja.
Noha nem ezek voltak a katonai szélsőségek első tettei, a két halálos támadás újra felerősíti a kérdéseket, és nem csak a radikális vagy gyökerüket vesztett instabil veteránok ügyében, hanem a tényleges szolgálatot folytatók táborában is.
Nem terrorcselekmény, de azzal rokon eset volt, amikor Aaron Bushnell, a légierő tisztje februárban önégetéssel gyilkolta meg magát a washingtoni izraeli képviselet előtt. Élő adásában közvetített tettét tiltakozásnak szánta a gázai hadműveletek ellen, melyekkel nem akart további azonosságot vállalni, és - már lángolva - kiáltott Szabad Palesztinát.
A demonstratív öngyilkosságot követően a Hamász hősként ünnepelte a tisztet, akinek haláláért a Biden-kormányt tette felelőssé. A pilóta elnyerte Ali Khamenei iráni főajatollah elismerését is, aki szerint a Nyugat becstelen és emberellenes gázai hadjárata vezetett a drámai egyéni döntéshez.
Kritikák a Pentagonnak, hogy nem figyel oda, és csak szlogeneket ismételget
Az csak az egyik kérdés, hogy Elon Musk a vegasi robbantást is megragadta, mint alkalmat arra, hogy saját termékének nagyszerűségét hirdesse, mondván, hogy „a gonosz csülökfejűek rossz járművet választottak egy terrortámadáshoz. A Cybertruck valójában megfékezte, és felfelé irányította a robbanást. Még az előcsarnok üvegajtói sem törtek be" - amit a városi seriff meg is erősített.
Musk gunyorosan azt jegyezte meg, hogy autójával többet tett a terrorelhárításért, mint a hadsereg és az FBI együttvéve. Ezt az elsőre fellengzősnek tetsző megállapítását több biztonsági szakértő is megalapozottnak tartja.
Viszont nem ennyire elégedett a Kongresszus, amely megérdemelt újévi szabadságát tölti, miután sikerült elkerülnie a kormányzati leállást, és csak január 6-án ül össze ismét, hogy véglegesen elnökké emelje Donald Trumpot. Több tagja azonnal reagált a bűncselekményekre, fókuszálva a védelmi tárca felelősségére.
Heves bírálatok érik a belső terrorelhárításért főként felelős FBI-t is, amiért nem észlelte, hogy a New Orleans-i elkövető gyilkos indulatú bejegyzéseket és terveket jegyzett a közöségi médiában, ami miatt megfigyelése és nyomon követése indokolt és törvényes lett volna. Azért is, mert nyilvánosan jelezte, hogy várható tetteire az Iszlám Állam adott ihletést.
A nyomozóirodát érő kritikák különösen fontosak éppen most, amikor Donald Trump az FBI igazgatójának leváltását tervezi, miközben mások határozottan javasolják neki Christopher A. Wray hivatalban tartását. Az újévi merényletek nyomán utóbbira tovább szűkült az esély.
Lone Wolves
Christopher Raia, az FBI terrorellenes részlegének igazgatóhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Jabbar legalább öt olyan videót tett közzé, amelyek az ISIS ideológiáját propagálják, és amelyhez a gyanúsított - saját állítása szerint - tavaly csatlakozott. Raia, aki szerint nincs nyilvánvaló kapcsolat a New Orleans-i és a Las Vegas-i támadások között, és az FBI azon dolgozik, hogy megértse, hogyan történik a radikalizálódás. „Sok kérdést még mindig felteszünk magunknak, és a következő időszakban keményebben fogunk koncentrálni az ilyen folyamatokra”.
Többen is figyelmeztetnek a 'Magányos farkas'-effektusra (Lone Wolves), melyet az ISIS propagandája plántál a bizonytalan személyiségekbe a közösségi média felületein. A terrorszervezet nem arra buzdítja olvasóit, hogy szervezkedjenek, hanem éppen ellenkezőleg: arra, hogy saját erejükből, saját eszközeikkel és egyéni elhatározásból sújtsanak le bármire és bárkire, amivel árthatnak az Egyesült Államoknak.
Azért, mert így gyakorlatilag ellenőrizhetetlenné válnak és jóval kisebb a lebukás veszélye, mint ha közös kommunikációt, találkozókat vagy terveket működtetnének. Ezt támasztják alá a jogkövető veteránok is, akik már régóta figyelmeztetik a Pentagont, hogy a katonai szolgálat egyáltalán nem jelenti automatikus a hazafias hűséget.
„Amikor a seregben vagy, akkor alárendelnek egy szigorú parancsnoki hierarchiának, ami nem engedi meg az erőszakos indulatok féktelen kirobbanását. De amikor leszerelsz, akkor ezek a gátak eltűnnek” – mondja Jack Wilbury százados, aki Irakban, Afganisztánban és Szíriában is vezetett alakulatokat, és alaposan megfigyelte a 'nehéz karakterek' viselkedését.
Ezt erősíti meg az Igazságügyminisztérium jelentése is, amely kiemeli, hogy több elkövető a katonai szolgálata idején radikalizálódott, amit magával vitt a civil életbe, ahol párosította képzettségével, saját fegyverzetével, és főként egyéni sérelmeivel és csalódásaival. Az első jelentős esetnek a Pulse latin lokál ellen intézett 2017-es terrortámadást jegyzik, amely már egyértelműen az ISIS lélektani befolyását mutatta.
Az ünnepi riportműsorokban több képviselő is emlékeztetett arra, hogy már korábban is akadtak esetek, amikor teljesen elszigetelt személyek, köztük obsitosok léptek fel erőszakosan vagy terrorista szerepkörben.
2023-ban Robert Card, az amerikai hadsereg tartalékos katonája hajtott végre halálos tömeges lövöldözést a Maine-állambeli Lewistonban, megölve 18 embert. 2020-ban Steven Carrillo, egy akkor még aktív repülőtiszt, megölt két rendőrt, miután kormányellenes meggyőződésének adott hangot. Jelenleg 41 éves börtönbüntetését tölti.
Heidi Beirich, aki egy gyűlöletellenes projekt társalapítójaként évtizedek óta tanulmányozza a katonai szélsőségesek tevékenységét, elmondta, hogy a kérdés azért is különösen éles, mert a veteránok és az aktív szolgálatot teljesítő szolgálatot teljesítők hatékonyabban tudnak gyilkolni, és ezt elősegíti, hogy nem feltétlenül szorulnak illegálisan beszerzett eszközökre. Emiatt előzetes regisztrációjuk vagy követésük igen nehéz.
„A hadsereg nem foglalkozott megfelelően a problémával, legyen szó a fehér felsőbbrendűségről vagy az iszlám szélsőségesekről” – mondja Beirich. Szerinte az ilyen esetek arra figyelmeztetnek, hogy az extrém személyiségi jeleket mutató embereket ne képezzék ki magasabb katonai taktikákra. Tipikus példaként említi a New Orleansban gázoló 42 éves Jabbart, aki texasi polgárként 2007 és 2020 között szolgált a seregben, benne egy afganisztáni bevetéssel. Noha csak informatikai szakembernek képezték ki, a hosszú katonaévek alatt sokféle más technikát és taktikát is megismerhetett. Személyiségfejlődésével azonban a hadsereg nem törődött.
Todd Helmus, a RAND Corporation vezető viselkedéskutatója is megerősíti, hogy a hadseregben nehéz terroristának lenni, ezért meglepte a Las Vegas-i merényletkísérlet. „A seregben létezik egy fegyelmi struktúra, ezért a lebukás veszélye nagyon magas. De amikor leszerelsz, akkor a felgyülemlett indulat és a megszerzett tapasztalat összeadódik, ami egy rendkívül veszélyes robbanó elegyet hoz létre" – mondja.
A leszerelés után előtörő agresszivitásra példa az Egyesült Államok törvényhozása ellen 2021 január 6-án indított lázadás, amiben veteránok és aktív szolgálatot teljesítő katonai személyek is részt vettek. Egyikük meg is halt az ostrom során, másokat pedig több éves börtönbüntetésekre ítéltek.
A hadseregen belül is voltak súlyos esetek
Nem egyszer a még aktív katonákból is kitört a szélsőségesség. Példa erre Nidal Hasan orvos-őrnagy, aki pszichiáterként dolgozott a Fort Hood támaszponton, ahol 2009 novemberében 13 katonatársát lőtte agyon és harmincat megsebesített. Az ő esetében az volt különösen aggasztó, hogy a tiszt pszichikai romlásáról a kollégái tudtak, de nem jelezték a veszélyt a felettesek felé. Dr. Helmus szerint talán azért, mert a rossz értelemben vett 'bajtársiasság és fegyverbarátság' visszatartotta őket attól, hogy beköpjék a társukat.
A Marylandi Egyetemen működő terrorvizsgáló csoport ((START) tavaly megállapította, hogy 1990 és 2024 áprilisa között legalább 721 amerikai katonai hátterű személy követett el bűncselekményt az Egyesült Államokban, politikai, gazdasági, társadalmi vagy vallási céllal. A kutatók szerint az ilyen személyek száma a 2018-as 11 százalékról 2022-re 18 százalékra nőtt. Az adatok azt mutatják, hogy a radikalizálódott veteránok és az aktív katonai szélsőségesek több mint 80 százalékát a fehér nacionalizmus és a kormányellenes szélsőségesség vezeti. A dzsihadista ihletésű ideológia az esetek valamivel több mint 6 százalékát motiválta.
Mit tett és mit mulasztott a kormányzat?
Biden elnök vezetése alatt a Pentagon igyekezett csökkenteni és jobban azonosítani a hadseregben dolgozó szélsőségesek számát, miután a Kongresszus megkövetelte ezt az erőfeszítést a 2021-es nemzetvédelmi felhatalmazási törvényben. Ezért hozta létre Lloyd Austin védelmi miniszter azt a különleges bizottságot, amely felügyelte az anti-agressziós erőfeszítéseket, de a Pentagon lassan fogadta be az ajánlásokat.
A Biden-korszak 4 éve alatt a védelmi tárca mindössze egyetlen javaslatot hajtott végre a szolgálat tagjainak képzésére, hogy a tisztek és más katonai vezetők felismerjék a szélsőségeket és kezelni tudják azokat.
Az előrelépést nagyban nehezítette, hogy maga a Kongresszus is gátolta a törekvéseket. A republikánusok túlzottnak tartották a szigort és gyakran politikai boszorkányüldözésnek nevezték. Érvelésük szerint a 20 millió érintett között csak nagyon kevés radikális nézetű személyt találtak. 2023 végén a Pentagonnak készített jelentés is a szélsőségesek katonai szerepének lekicsinylésére törekedett, mondván, hogy nem talált bizonyítékot arra, hogy a hadseregben lévő erőszakos szélsőségesek száma aránytalan lenne az Egyesült Államok egészében élő erőszakos szélsőségesek számához képest. A Biden-adminisztráció elkezdte a megismerési és feltárási folyamatot, majd megrekedt a politikai megosztottságban.