Az USA megkezdte a veszélyesnek tartott bevándorlók deportálását a kubai Guantánamóba

HIRDETÉS

A Gitmo néven is emlegetett támaszpont a 20. század eleje óta amerikai külbirtok a Kuba délkeleti szegletében fekvő öbölben, ahol jelentős felszereltségű haditengerészeti és légibázis működik. A 2001 szeptember 11-i New Yorki terrortámadás óta ez a fő gyűjtőbázisa a terrorizmussal vádolt vagy gyanúsított külföldieknek. (A hely a kubai kultúra része a Guantanamera, azaz a 'Guantánamói lány' című dalban, amely José Martí költeménye nyomán a forradalmi folklór kedvenc darabja mindmáig.)

Az újsütetű védelmi miniszter, Pete Hegseth bejelentése szerint a deportálások a napokban megkezdődtek.

Donald Trump január végén jelentette be, hogy parancsot adott a bázis átalakítására, alkalmassá téve nagy tömegű olyan menedékkérő elhelyezésére, akiket az Egyesült Államok különösen veszélyesnek tart és deportálni kíván, de egyelőre nem találtak olyan országot, amely be- vagy visszafogadná őket.

A The Hill kongresszusi portál tudomása szerint eddig legalább tíz személyt szállítottak a gitmói bázisra, akiket különösen veszélyesnek ítéltek meg, erőszakos bűncselekmények, kábítószercsempészés, vagy emberkereskedelem miatt. A híresztelések között szerepel a rettegett hírű mexikói Los Zetas félkatonai kartell egyik korábbi bérgyilkosa is.

Az elnöki parancs nem vázolt fel konkrét ütemtervet az új létesítmény létrehozására, de a sürgősség jele, hogy az elmúlt napokban friss amerikai egységek érkeztek a bázisra, hogy segítsenek új sátrak és barakkok felépítésében a már létező migrációs fogdák közelében. A telepen jelenleg már csak 15 személyt tartanak őrizetben, a korábbi eljárások "maradékaként".

„A legrosszabbakat küldjük oda”

Az elnök célja nem csak az, hogy a legveszélyesebbnek tartott bevándorlókat kiszűrje a tömegből, hanem hogy elriasszon más súlyosabb karaktereket attól, hogy az Egyesült Államokba jöjjenek vagy ott maradjanak. „Ez egy kemény és rossz hely lesz, ahonnan nehéz szabadulni” – mondta Trump.

„Az egész az emberek megfélemlítéséről és megfélemlítéséről szól” – tette hozzá Mark Kelly arizonai szenátor. „Azért kell építeni egy létesítményt a Guantánamói-öbölben, mert az nagyon ijesztően hangzik sok ember számára.”

A migrációs ügyekkel megbízott 'határcár', Tom Homan ezért nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy egyes szigorúan védett telepeket az Egyesült Államokban hozzanak létre, jórészt Texasban. A Cár egyébként az elmúlt napokban egy drogbanda felszámolásával volt elfoglalva a coloradói Denverben.

Ne legyen mini-Gáza Guantánamón!

A terv túl nagyléptékű ahhoz, hogy gyors, egyszerű és olcsó is legyen. A Semafor portál arról számolt be, hogy a kormány tárgyalásokat folytat a phoenixi székhelyű Willscot vállalattal, amely mobil irodákra és szállítókonténerekre szakosodott, és rendelkezik a kellő kapacitással nagy tömegű ideiglenes hely megépítésére Guantánamóban, de ez nekik is kemény dió.

Noha a cégnek százezer ügyfele van szerte a világon, a probléma az, hogy a Trump által meghirdetett koncentrált férőhelyeket valószínűleg nem lesz képes gyorsan szolgáltatni. Komoly logisztikai feladatot jelent ilyen mennyiségű berendezés átszállítása Kubába, valamint a működtetésükhöz szükséges áramkapacitás biztosítása is, mivel a konténereknek légkondiconáltnak kell lenniük. Ezekkel a képességekkel a támaszpont jelenleg nem rendelkezik.

Ugyanilyen gondok merülhetnek fel az élelmezéssel, a higiéniával, az egészségügyi felügyelettel, a vallásgyakorlással és a rabok közti biztonsággal kapcsolatban. Nők és gyermekek érkezése esetén ezek a gondok tovább sokasodnak. „Nem kellene mesterségesen létrehozni egy mini-Gázát Guantanámón” – jegyezte meg erről egy podcastban Gavin Newsom demokrata kaliforniai kormányzó.

Eközben a washingtoni külügyminisztérium lázas egyeztetéseket folytat a potenciális deportálási célpontokkal, így Mexikóval, Venezuelával és Guatemalával, de egyelőre csak a kicsiny El Salvador vállalta nagyobb tömegek befogadását. A kritikusok szerint viszont borzalmas tévedés abban bízni, hogy El Salvador képes és komolyan fel is készül harmincezer rab megfelelő őrzésére és ellátására.

Emiatt félő, hogy ugyanezek a személyek idővel ismét feltűnnek a texasi határon. Egyben az elnöknek azzal is számolnia kell, hogy deportálási kéréseivel "elfogó kártyát" szolgáltat partnereinek a kibontakozó vámháborúban, köztük főként Mexikónak és Kolumbiának. Utóbbit sikerült az első menetben elijeszteni, de nem biztos, hogy ez egy tartós módszer lehet.

Guantánamo nem lehet a végállomás

A Pentagon közleménye szerint „a nagy veszélyt jelentő illegális idegenek fogva tartása Guantánamo-öbölben ideiglenes intézkedés, és a védelmi minisztérium továbbra is támogatja a szövetségi ügynökségeket, hogy elősegítsék az idegenek mielőbbi eltávolítását”. Noha a következő hetekben további járatok várhatók, a Pentagon közben megkísérli minél több ember visszatoloncolását származási országukba.

Hegseth védelmi miniszter azt javasolja, hogy az öböl csak ideiglenes befogadóhely legyen mindaddig, amíg a külügy megállapodásokat köt más országokkal a deportáltak kezeléséről. Ezért a migrációügyi tisztviselők nem zárják ki, hogy nőket és gyerekeket is küldjenek az öbölbe, noha az eredeti terv csak erőszakos bűnözők és egyedülálló férfiak átszállításáról szólt.

Kristi Noem, az új belbiztonsági miniszter az NBC sajtóklubjában vonakodott is egyenes választ adni arra, hogy nőket, gyerekeket és családokat is fogva tartanak-e Guantánamóban. Ehelyett megismételte, hogy az adminisztráció a „legrosszabbak legrosszabbjainak” megcélzására összpontosít.

Trump kritikusai és és az emberi jogokat figyelő csoportok nyugtalanok a guantánamói megoldás miatt, különös tekintettel a létesítmény rossz hírnevére és a hozzá köthető baljós emlékekre. A belbiztonsági miniszter az ígéri, hogy biztosítani akarja a "guantánamói' bevándorlóknak, hogy ugyanolyan jogaik legyenek, mintha az Egyesült Államokban tartanák őket fogva.

Ezt viszont sokan kétlik, mivel a kellő jogi képviselet biztosítása Kubában szinte elképzelhetetlen, és sok gond lesz a megfelelő dokumentációk biztosításával is.

A demokrata törvényhozók nem is elégednek meg a kétes szóbeli garanciával, és nem hiszik, hogy az ijesztgetés a megfelelő eszköz a bevándorlás megfékezésére. Hátrányukra szolgál azonban, hogy a Biden-adminisztráció idején nem született mélyreható terv a migrációs válság kezelésére, és jelenleg nem tudnak bemutatni másféle vagy jobb megoldásokat.